Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 27. (Szolnok, 2019)
Néprajztudomány - Örsi Zsolt: Kunhalmok a karcagi határban
ÖRSI ZSOLT: KUNHALMOK A KARCAGI HATÁRBAN GYÖRFFY István 1942a. Kunhalmok és telephelyek a karcagi határban. In: GYÖRFFY István: Magyar nép magyar föld. I. számú melléklet. Budapest. 46-49. 1984. Nagykunsági Krónika. Karcag. HOLLAY József-SZABÓ János 1851. Katholikus hitélet l-ll. In: Kardszag. Katolikus Néplap 23. (június 5.) 182-183.; 24. (június 13.) 189-190. ILLÉSSY János 1890. Határper Karcag és Püspökladány között. In: Nagykunság XV. 13.1-2.; 14.5. 1897. Határper Karcag, Püspökladány és Nádudvar között. In: Nagykunság XXII. 13.2. KAPOSVÁRI Gyula 1987. Adatok Györffy István régészeti tevékenységéhez. In: Györffy István az Alföld kutatója és életművének irodalma (Szerk.: BELLON Tibor - SZABÓ László). Karcag - Szolnok. 105-113. KIMNACH Ödön 1903. Helynevekhez fűződő mondák Karczag vidékén. In: Ethnographia XIV. 1-2.58-60. KISZELÁK Sándor 1878. A Püspökladányi Rákóczi harang. In: Történelmi Tár, 3. sorozat, 1. kötet. 708-709. KOVÁCS László 1998. Árpád-kori templom és temető a karcagi Kápolnás-halmon. Szolnok Megyei Múzeumi Adattár 34. Szolnok. MAKRA Sándor 1972. A szolnoki bég vérdíja. Budapest. MÁNDOKY KONGUR István 1993. A kun nyelv magyarországi emlékei. Karcag. MÉRI István 1954. Beszámoló a Túrkeve-móriczi ásatások eredményeiről. In: Archaeologiai Értesítő 138-152. MOLNÁR Jánosné 1968. Karcag város földrajzi nevei. Kézirat. Damjanich János Múzeum Néprajzi Adattára: 2442-85. MOLNÁR Zsolt 2011. Mit tanulhatunk a pásztoroktól a hortobágyi puszta növényzetéről. Kézirat ÖKRÖS István 1977. Karcagi határnevek. Kézirat. Damjanich János Múzeum Néprajzi Adattára: 1381-77. ÖRSI Julianna 1990. A Nagykunság mint néprajzi csoport. In: Tisicum. A Szolnok Megyei Múzeumok évkönyve XI. 344-366. PÁLÓCZI HORVÁTH András 1990. A nagykunság középkori és török kori településtörténete I. Kézirat. 1991. A nagykunság középkori és török kori településtörténete II. Kézirat. PESTY Frigyes 1978. Pesty Frigyes kéziratos helynévtárából I. Jászkunság. (Közzéteszi: BOGNÁR András). Kecskemét - Szolnok. RÁSONYI László 1956. Mit mondanak Szolnok megye földrajzi nevei? In: Jászkunság 3.75-80. SELMECZI László 1992. Nomád települési struktúra a Nagykunságban. Orgondaszentmiklós 14-16. századi település ásatásának eredményei. In: SELMECZI László: Régészeti-néprajzi tanulmányok a jászokról és a kunokról. Folklór és Etnográfia 64. Debrecen. 49-59. 1994. Újabb szempont I. Lajos 1349. november 5-én Gyulafehérváron kelt oklevele értelmezéséhez. In: A szülőföld szolgálatában. Tanulmányok a 60 éves Fazekas Mihály tiszteletére (Szerk.: BAGI Gábor). Szolnok. 63-73. SZABÓ Ildikó é. n. Kun eredetű kunhalomnevek a Nagykunságban. Kézirat. Györffy István Nagykun Múzeum Orientalisztikai Adattára: 78- 98. SZENTESI TÓTH Kálmán 1940. Történeti emlékek a Jászkunság és Karcag múltjából. Karcag. SZŰCS Sándor 1955. Karcagi határnevek. Györffy István Nagykun Múzeum Néprajzi Adattára: 54. 1960. A Morgó csárda alagútja. In: Szolnok Megyei Néplap XI. évf. (március 4.) 1977. Régi magyar vízivilág. Budapest. TÓTH Albert 1988. Szolnok megye tiszántúli területének kunhalmai. In: Zounuk. A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve III. (Szerk.: BOTKA János). Szolnok. 349-410. TÓTH János 1976. A jászkunság helyzete a 18. század végén. (Bedekovich Lőrinc kéziratos könyve). Jászberény. UY Péter 2000. Zádor és Ágota a Debreczeni útban. Felette-érdekes kun história Szent László király idejéből. Karcag. VIRÁGH Dénes 1979. Cartographical data of the kurgans in the Tisza region. In: The people of the pit-grave kurgans in Eastern Hungary. (Edited by ECSEDY, István). Budapest. 117-148. RÖVIDÍTÉSEK EKF Első Katonai Felmérés GYINMUT Györffy István Nagykun Múzeum Térképtára MKF Második Katonai Felmérés MOL Magyar Nemzeti Levéltár JNSZMLT Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Térképtára 269
