Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 27. (Szolnok, 2019)
Néprajztudomány - Örsi Zsolt: Kunhalmok a karcagi határban
TISICUM XXVII. Kanvágta-halom Ma is meglévő halom Katymáron.103 104 „...a hagyomány szerint hajdan vaddisznók tanyája volt.’m Helye: 20° 55’ 31,72” E, 47° 23’ 07,98” N. Kápolna-halom, Kápolnás-halom Egykor kápolna állott rajta erről vette nevezetét.105 106 Ezen a halmon állt egy Árpád-kori templom. 1870-ben bolygatták meg először a halmot és ekkor találtak néhány csontvázat. 1872-ben céllövölde terének kialakítását tervezték a halmon, ekkor bontották meg, és Kürti Gyula honvédkáplár beszámolója szerint „százakra menő gyermek-, s nagykorú emberi csontvázak találtattak ott szokatlan nagyságú koponyákkal, melyek alá többnyire egy-egy tégla volt elhelyezve. Itt is feltűnt valamely rétegezés, mely agyag, meszes, és téglatörmelékes volt. Találtattak benne különféle színű zöld, vörös, kékes, szürke gyöngyök, lapos ovál alakúak is, arany női kapocs, apró gyűrű nagyságú, s szétnyíló bronzkarikák, deszka korhadványok.’TM 1875-ben nagyobb földmunkálatokat végeztek, amikor ismét sok csontvázat találtak. 1879-ben ismét nagyobb földmunkákat végeztek, és ennek során a templom teljesen, a temető nagyobbrészt megsemmisült. Ekkor Römer Flóris régész is megtekintette a munkálatokat, és feljegyzéseket készített.107 Falva a Kápolna-halom környékén volt. Valószínűleg a tatárjáráskor pusztult el, magyar lakossága elmenekült, majd később kun szállás lett, de ez is elnéptelenedett.108 109 Az újabb kori régészeti bejárások eredménye: „A város belterületének ÉK-i szélén, az É-D-i Irányú szennyvíz levezető csatornától K-re, a régi temetők (zsidó, görögkeleti és r. katolikus) déli oldala mentén futó földút É-i oldalán, a temető K-i szélétől kb. 100 m-re megbontott oldalú halom fekszik. A csatornától való távolsága mintegy 500 m. A halom kb. 2 m-re emelkedik ki környezetéből. É-D-i átmérője 80-90 m. A halom K-i felét már elhordták, legmagasabb részénél a partfalon friss bolygatás nyomai látszanak, kb. 20 m hosszú szakaszon. A temetőcsősz elbeszélése szerint a K-re kb. 250 m-re fekvő birkahodályhoz a tsz már sok földet elhordott, ő maga pedig időnként a temetőbe hord földet, ilyenkor csontokat, téglákat, lőszerhez való ólmot talál. A helyszínen a partfalban és az omlásban embercsontok és középkori tégladarabok gyűjthetők. Az elhordott K-i rész É-i végénél mesterségesen, sarkosra kialakított földhányás látható. A K-i oldalon másutt kibukkan a sárga altalaj. A halom többé-kevésbé megmaradt Ny-i oldala jelenleg nem bolygatott, de felülete egyenlőtlen, és a gyepen régi beásások helye látszik. A Ny-i féldomb kb. 30-40 m átmérőjű.’TM Helye: 20° 56’ 41,58” E, 47° 19’ 41,10” N. 103 GYÖRFFY István 1942/a. I. melléklet; ÖKRÖS István 1977.4. 104 PESTY Frigyes 1978.152. 105 EKF 22. oszlop 21. szelvény. 106 KOVÁCS László 1998.16. 107 KOVÁCS László 1998. 108 BAGI Gábor 1994.85. 109 PÁLÓCZI HORVÁTH András 1991. Karajános-halom A karcagi határ délnyugati részén hét kunhalom kapcsolódik össze. A csúcsát a Karajános-halom alkotja, ettől szétágazva a Péntek-halom, Hegyesbori-halom, Magyarkai-halom, Borsi-halom, Bócsai-halom és Tibuc-halom vonalait találjuk.110 Másik említése nem ismert, földrajzilag a Köves-halom másik elnevezése lehet. Karcagi-Telek-halom Egykori halom Karcag telkén, a Pap-ér jobb oldalán.111 Mára nyoma sincs. Katoncsa-halom Asszonyszállástól délre elterülő laponyag neve. Mándoky Kongur István rekonstruálása szerint úrnőcske, asszonyka jelentése van. A határnevet azonban írásos források, térképek, népi emlékezet nem ismeri.112 A helynevek tükörfordítása a magyar nyelvtől idegen, a számára értelmezhetetlen, érthetetlen helyneveket legfeljebb magyarosította pl. kiküszöbölte a mássalhangzó torlódásokat (elsősorban a szláv elnevezéseknél), hallás után rögzítette (Karszak = Karcag), esetleg majdnem megegyező értelmes magyar szóra cserélte (Kolbaz = Kolbász). Katymár-halom Egykori halom a Katymári részen.113 Pontos helye nem ismert, valószínűleg a Katymár-ér partján állhatott. Kecske-ere-laponyag, Kecskeri-laponyag Laponyag a Kecske-erénél.114 Egykori halom a délnyugati határban a bócsai részen.115 110 SCHEFTSIK György 1935.18. 111 GYÖRFFY István 1942/a. I. melléklet; JNSZML T 76. 112 MÁNDOKI KONGUR István 1993.150. 113 ÖKRÖS István 1977.4.; JNSZML T107. 114 PESTY Frigyes 1978.155. 115 GYÖRFFY István 1942/a. I. melléklet. 258
