Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 27. (Szolnok, 2019)
Néprajztudomány - Örsi Zsolt: Kunhalmok a karcagi határban
ÖRSI ZSOLT: KUNHALMOK A KARCAGI HATÁRBAN sokszor védekeztek ezek ellen a török portyázó csapatok ellen. Ilyen védekezést állított fel Karcag városa is. Kinevezett egy vitéz gyereket, akinek a város 150 lovast állított a rendelkezésire. Ezt a vitézt Kefe/ vitéznek hitták. Ez a Kefe/ vitéz Orgonda Andrásnak a fija vöt. Ez az Orgonda András, a mostani Agyagos kert háta megett van egy halom, annak vöt a tulajdonosa... A városba ekkor egy főbíró vöt, Bene László uramnak hítták. Ennek egy nagyon szép lánya vöt, Erzsébet... Az akkori elöljáró vezetőség arra határozott, hogy egy nagyon szép harcias zászlót csináltatnak, és ezt csinálja meg Bene Erzsébet a többi lányokkal és majd a vezérnek átadják, Ketelnek, amiér' bizony (benne van még tán a Krónikában is, én magam is olvastam) Bene László bíró uram haragudott. Nem tetszett neki, hogy Ketel a vezér, azért, mert Kefe/ bizony pogány vöt, ő pedig református és fájlalta, hogy az ő szép lánya, Erzsébet egy ilyen pogány vezérnek adja át a zászlót, amit abba az időbe megáldottak a nyakas kunok. Azét osztán csak elindultak Turgony fele a török portyázók elébe, de bizony meghajtották Keteléket. A régebbi idők óta elkészített Cseh ér tele volt ásva oszlopokkal. Akkori cigánykovácsok nagy egyenes kaszákat erősítettek rá, és mikor a Cseh érre ráeresztették a vizet, majdnem meglábolhatatlan volt. Ebbe szaladtak bele a török lovasok. Ketelék pedig futással ahogy jöttek, félreverték a harangot. Ketelék futással jöttek, cselúton, csak cselúton lehetett betérni a nádak között a hosszú gyalogösvényen fel oda a szikes partra. Majd mikor osztán oda bejutottak és a török lovasok elpusztultak, nemigen próbáltak továbbmenni. Akik látták, mi történik az első lovasokkal, visszafordultak, hogy itten lehetetlen menni. Ezután újabb-újabb csapatokat szerveztek, és mindig Ketel vitéz lett a vezetője és őssze-összecsaptak a török portyázó csapatokkal. Ketel vitéz Bene Erzsébetet elvette. Aztán kitért a pogányságbúi az öreg Orgonda András is, aztán többen így áttértek a kereszténységbe. Hát bizony ezt osztán mán Mária Terézia igen ellenezte, mert ő uralkodott abba az időbe, dehát itt olyan reformáció fejlődött ki kérem, hogy ezek osztán nem nagyon sokat pirítottak arra, hogy mit csinál Bécs.”20 A termelőszövetkezet teljesen elhordatta az egykor 88 méter magas halmot. Mára nyoma sincs. Valószínű helye: 20° 58’ 53,01” E, 47° 16’ 45,35” N. Aranyos-halom, Alsó Aranyos-halom, Nagy Aranyos-halom Az asszonyszállási telektől délre eső halom sor tagjai. Kettős halom. Mára egyik halom sincs meg.21 A halom nevének eredetét a következőképpen magyarázzák: „Kápolnás községben élt egy rendkívül zsugori ember, a ki temérdek pénzt összeharácsolt a szegény emberektől. Egyszer a törökök (vagy tatárok) betörtek az országba, és ami értékes dolog volt, mind elhordták. A zsugori megijedt és szegény testvérét, aki harangozó volt, rávette, hogy ássák el a kincset a torony fundamentumába. Mikor éjjel már a pénz lenn volt a gödör fenekén, fel akart jönni a harangozó, a ki a pénzt levitte; de amint 20 Közli ÖRSI Julianna 1990.350-351. 21 GYÖRFFY István 1942/a. I. melléklet; PESTY Frigyes 1978.152.; ÖKRÖS István 1977.4.; GYINMUT 66-1. a gödör szélén volt már, zsugori öcscse az ásóval fültövön vágta úgy, hogy az elszédült és a gödörbe esett. Öcscse ráhányta a gödör földjét, azonban haza nem mert menni, mert félt, hogy addig valaki felássa a pénzét. Valami nyöszörgést hallott a föld alól efféle szavakkal: „Adja Isten, hogy soha innen el ne mehess, hanem mint valami macskának éjjel-nappal nyitva legyen a szemed, úgy őrizd a kincsedet!” Azután csönd lett. Hajnalban nagyot nézett, mikor fölébredt, mert macskává lett, próbált beszélni, de nem tudott, csak nyávogni. El akart szaladni, de nem tudott. Reggelre megérkeztek a törökök (tatárok), a falut felgyújtották, a lakosokat leölték. A templomnak is csak a fala maradt meg. Tenger sok év eltelt, begyepesedett a falu helye, csak a templom omladozó falai maradtak fenn. Azonban a csikós, gulyás, kanász, juhász nem mert közel menni se éjjel, se nappal a romhoz, mert akármerről akarta megközelíteni, két tüzes szem villogott felé. Egyszer iszonyú zivatar lett. Egy juhász csacsin akart menni, de útközben utolérte a vihar; behúzódott hát a kidőlt-bedőlt toronyba, a kalapját szemére húzta és lefeküdt. Éjjel volt már, mikor felébredt, fölnéz, hát két tüzes szem nézi közvetlen közelről. Felugrott, botjával a két szem közé ütött, s ím a macska borzasztó ordítására megnyílt a föld és elnyelte. A mint a résen lenézett, a sok kincs fénye majd elvette a szeme világát; rögtön ásni kezdett és nemsokára egy zsák pénzt ásott ki. Azután gondosan leföldelte a gödröt, a pénzt felrakta a csacsira és hajnalra haza is vitte. Tizenhárom éjszaka mindig vitte, mikor az utolsó zsákkal is hazavitte, a csacsit agyonverte, mert félt, hogy elárulja. Ettől az időtől fogva nem tudott nyugodni, mert félt, hogy ellopják a pénzét. Egyszer ismét a törökök elől menekült az egész falu; ö is két cselédjével ladikra rakta a temérdek pénzt és az Aranyos (mások szerint az Ecse) halom oldalába egy mély gödröt ásatott, a hova a csolnakot leeresztették, azután bebuktatta a két embert a gödörbe és ráhányta a földet. A mint elsimította és letaposta a földet, a lába belesüppedt térdig a földbe, de ki nem tudta húzni. Megbolondult: mig el nem halt, úgy maradt, mert ki nem lehetett ásni a földet, mivel az ásó nem ment bele semmi szín alatt."22 A halmok az Aranyos-ér mellett emelkedtek egykoron, valószínűleg nevük is ehhez köthető. A népi emlékezet úgy tartja, hogy az Aranyosér nevét onnan vette, hogy: „Napsütéskor a víz úgy csillogott, mint az arany '.”23 Valószínű helye: 20° 57’ 08,66” E, 47° 21’ 04,45” N. Asszonyszállási-Telek-halom, Asszonyszállási Telek-laponyag, Telek-laponyag Asszonyszállás, egykori középkori falu legészakibb halma. A település első említése a Karcagújszállás, Asszonyszállás és másfelől Püspökladány, Nádudvar, valamint Szentágota birtokosai közötti határperben történik 1506-ban Azzonzallasa néven.24 Kun személynévi eredetű helynév a karcagi határban. (Szeged és Balotaszállás között is van Asszonyszállása helynév.) Az Ason, vagy Asan kun személynév valószínű jelentése ép, egészséges, esetleg korai iszlám hatás alatt a Hasszán név átvétele (ez módosult később magyar fül-22 KIMNACH Ödön 1903. 23 MOLNÁR Jánosnál 968.6. 24 GYÁRFÁS István 1883. III. 349., 724. 251
