Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 27. (Szolnok, 2019)
Néprajztudomány - Örsi Zsolt: Kunhalmok a karcagi határban
Örsi Zsolt Kunhalmok a karcagi határban Ábrahám-laponyag Egykori halom a város határában a Tégláskert és a Komiszkert közötti dűlőút elején.1 Mára nyoma sincs. Személynévi eredetű. Későbbi térképen mint Puskaporos-laponyag szerepel. Györffy Vermes-halomnak írja, ami nyilvánvaló tévedés vagy újabb kori elnevezés. Valószínű helye: 20° 53’ 53,25” E, 47° 19’ 06,43” N. Ágota-halom, Nagy-Ágota-halom, Kis-Ágota-halom Kettős halom. A Nagy-Ágota-halom az egykori rév közvetlen közelében álló kiemelkedés a Hortobágy folyó partján. Ezen állt egykoron Szent Ágota falu temploma, amelynek tégláiból készült a hagyomány szerint az Ágota csárda.2 A vendégfogadó az úttól nem messze, a halom mellett épült. Az 1720-as években új erőre kapott Püspökladány és Karcag között a határvita, és az 1728-as tanúvallomásokban ezt olvashatjuk: „circiter egy évvel azelőtt a karczagújszállásiak saját hasznukra, a Szent Ágota-halmánál csárdát építettek". A határvillongás során a ladányiak intézője az épületet - mint ladányi földön állót - felgyújtatta, az azonban hamarosan újból felépült, mint azt egy 1757-ben kelt kimutatásból tudjuk: „égetett téglákból”. A későbbi hagyomány szerint a halmon épült egykori zárda tégláit használták fel az építkezéshez. Abban az időben öt szoba, két konyha és két kamra volt benne, ami elég tekintélyesnek tűnik. Pincéjét a Szent Ágota halma alá vájták, amelybe 2.000 veder bor fért. A fogadó mellett 12 szekér és 48 ló számára elégséges fedett szín volt, amit később nagy istállónak építettek át. Az ivó ablakai és ajtói két irányba, a halom felé, illetve a híd irányába nyíltak.3 Ehhez kapcsolódik a Morgó csárda alagútjának mondája, amely szerint a Morgót és az Ágotát titkos földalatti járat köti össze. A Morgó csárdában volt egy hatalmas hordó a pincében. Ezt azonban több markos legény sem tudta odébb gurítani, de ha kivették a fölső dugóját, már egy kis gyermek is odébb tudta hengeríteni. Ekkor vált láthatóvá az alagút egyik bejárata, a másik oldalon, az Ágota csárdánál pedig a gádorba vezető kilencedik lépcsőfokot kellett balra eltolni, és mindjárt előbukkant az alagút másik vége.4 Annyi valóság magva volt a dolgoknak, hogy az épület 1935-ös bontásakor a szabadkéményből valóban nyílt egy titkos rejtekhely, ahová a füstfogóból lehetett leereszkedni egy szűk kürtőn át. A pincében három kést, egy pár edényt és harminc emberi csontvázat ástak ki a földből. A falakon évszámok, ákombákom betűk és megfejthetetlen jelek sokaságát találták. Alagútnak nyoma 1 JNSZML T 76.; JNSZML T 77. 2 PESTY Frigyes 1978.151-152. 3 ELEK György 1977. 4 SZŰCS Sándor 1960. sem volt.5 Ecsedi így írja le 1925-ben a csárdát és a halmot: „Szent Ágota csárdája kívülről nem sokat mutat. Átépített modern tetőzete tiszta időben messzire ragyog a tágas pusztán. Egy hat méter magas őstelep halomhoz van építve. Folytatása a száz méter hosszú pince a halom alatt. A jéghideg pinceóriás kígyóknak, denevéreknek groteszk tanyája. Hajdan kripta lehetett. Közben a „kinálló betyárok” tanyáztak benne. A bőbeszédű kocsmárosné különös elfogultsággal mutogatja azokat a füstös lyukakat, ahol a betyárok tüzeltek, főzettek. A csapiár megdöngeti a falat. Ezzel egy oldalfolyosó van elfalazva. Vészkijárat volt a pandúr elől - mondja jelentős ábrázattal. A pince felett bármerre áskál az ember, emberi csontokat talál. A dombon templom állott, körülötte temető volt. No, még a puszták üldözött fiai is eldughattak egy-egy nem szimpatikus utast.”6 Az elnevezése szintén legendák homályába takarózik: egy kun vitéz és szerelmének boldog véggel lejátszódó története7 adja az alapot a környékbeli helyneveknek: 5 CENTERI László 1975.11. 6 ECSEDY István 1925.48-49. 7 UY Péter 2000. A történet arról szól, hogy a túrkevei Zádor, aki „Hajh be derék egy Kun vitéz”, beleszeret Ohat Márton özvegyének, Asszonyszállás asszonyának leányába, Ágotába. Zádor Szent Lászlóval Jeruzsálem falai alá készül megvívni a törökkel, és indul Nagyváradra, hogy csatlakozzon a keresztes sereghez. A búcsúebédre hivatalos az egész környék, köztük Ohat Mártonná és Ágota is. A leányt már korábbról ismerte a kun vitéz, és erős érzelmeket táplált iránta. Anyja betegsége miatt azonban Ohaték nem vesznek részt az ebéden, de követ útján üzenik, várják a fiatal vitézt vadászatra a Kanvágta-halomra. Másnap az ifjú vitéz elindult Váradra, de útközben a karcagi határban egy halom és víz között megpihent társaival. (Ezért lett e helyek neve Zádor-halom és Zádor-ér). Innen indultak vadászatra a Kanvágtára, amely tele volt vadkanokkal, őzekkel, nyulakkal. A sikeres vadászat után meglátogatták az asszonyszállási özvegyet és leányát. A kölcsönös szerelem bimbóba szökött, és jegyet váltottak. Zádornak azonban indulnia kellett. Hírvivőként hátrahagyta Karát, hű emberét. Az özvegy hamarosan elhalálozik, és a Hortobágy partján lévő halomra (Ágota-halom), az általa épített kápolna sírboltjában helyezik örök nyugalomra. Ágota Karát küldi a rossz hírrel Zádor után. A szépreményű hajadonra a tót Turgonynak is fáj a foga. Karát lefizetve küldött Zádornak oly hírt, hogy mátkája időközben „felső vidéki nagy úr” jegyese lett. Kara a jegyajándékokat ellopta, úgy mutatva be azt urának, mintha kedvese visszaküldte volna azokat. Zádort ezt meggyőzte, és levélben tudatta a lánnyal, hogy véget ért a kapcsolatuk. Kara ezt kézbesítette a lánynak, aki emiatt, nem tudván mire vélni a dolgot, búskomorságba esett. Az anyja sírboltjához megy elkeseredésében, mikor a folyó talphajóján halottat hoznak. „Kiderül”, hogy Zádor az, aki nem bírta elviselni kedvese csapodárságát, belehalt bánatába. Ágota erre a hírre félholtan esik össze, szekérre téve viszik haza. Turgony meg akarja mérgeztetni Zádort a felbérelt Karával, aki azonban nem tudta ezt megtenni alkalom híján, ezért egyik cselédjére, Bengecsegre bízta a dolgot. Zádor azonban észrevette a méregpoharat, és az árulóval itatta meg, aki halála előtt minden cselszövést, ármánykodást leleplezett, mire a vitéz véres bosszút fogadott. A király hirtelen halálával a hadsereg felbomlott, így Zádor is hazatérhetett. Az árulók leleplezésére, az igazság kiderítésére maga ment titokban Asszonyszállásra. 249
