Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 27. (Szolnok, 2019)
Néprajztudomány - Kókai Magdolna: "felit viszem, felit nem" Adaok az állatokhoz fűződő hiedelmekhez a Jászságban
TISICUM XXVII. Lipót kovácsmesterhez. Mikor az első szöget beleütötte az állat patájába, az vénasszonyos emberi hangon jajgatott. Amikor hirtelen megszólalt a kakas a ló elvágtatott. Másnap mindenki értesült az esetről, és Gubiné házához siettek. A vénasszony odabent jajgatott, de az ajtó be volt riglizve. De mégis bejutottak a kíváncsiskodók. Kérték, hogy kezét, lábát mutassa meg, de ellenállt. Ekkor Gyenes lerántotta a takaróját, és látták, hogy az asszony végtagjából ömlött a vér, és látszottak a patkószeg nyomai is. Ezután a lónak nyoma veszett, megszűntek a szombat esti riadalmak, Gubiné további sorsáról pedig nem szól a fáma.”62 A lóhoz kapcsolódó egyéb hiedelmek, melyek elsősorban a szerencsére vonatkoznak. „Szürke lovat látok, szerencsét találok”.,,A kiscsikó nyakába lósörényt kell tenni, hogy meg ne rontsák.”82 83 „Eladott lóval ne add a kötőféket, láncot, elviszi a szerencsét,”84 „Ha lópatkót találtak, befelé verték a küszöbre, hogy behozza a szerencsét.”85 Időjárásjóslás is fűződött a lóhoz. „Ha asszony hajtja a lovat, eső /esz.”86 A népi gyógyászatban felhasználták a lószőrt is. „Lófarkából egy szálat a szemölcsre, vagy tyúkseggre rátesznek, csomót kötnek rá, az leszárítja.”87 A halálra és a házasságra vonatkozó hiedelmekben is feltűnik a ló alakja, egy Jászágóra vonatkozó gyűjtésben. A halottat nem volt szabad kivinni saját, vagy közeli hozzátartozója lovával a ravatalozóba. Ha nem így jártak el, az azt jelentette, hogy nem sajnálják a halottat, és az nem tudott megnyugodni. Egyházi esküvőre Ágóról Árokszállásra hintóval mentek. Az első hintóba szürke, vagy deres lovat nem volt szabad befogni, mert rossz sora lesz a menyasszonynak, sokat fog sírni az életében.88 Baromfi: A szarvasmarha, sertés és juh mellett a baromfik is (liba, kacsa, tyúk, pulyka) fontos szerepet töltöttek be a népi táplálkozásban. Nemcsak a húsát fogyasztották ezeknek az állatoknak, hanem tojását, illetve tollát is felhasználták. Gondozásuk, etetésük az asszonyok és a kisebb gyermekek (főként lányok) feladata volt. Mint haszonállatokat igyekeztek egészségüket, szaporaságukat mágikus úton is biztosítani. Számos hiedelem fűződött az ültetésükhöz, gondozásukhoz. „Ha valaki kot/óst akart, a család legfiatalabb tagját elküldték a malomba, hogy a garatból hozzon egy fél marék búzát, de suttyomban. Ha ezt odaadták a tyúkoknak, pár nap múlva biztosan akadt köztük kotlós.”89 A következő két eljárás is a kotlósra vonatkozott: „a tyúkot mielőtt elültetik a kemencéhez dörgölik háromszor a hátsó felit ezen szavak kíséretében: úgy ülj, mint a kemence, úgy kelts, mint a fúrj. Ha így teszik a tojásokra a tyúkot, akkor jól ül.”90 A másik analógiás cselekvés szerint: a karácsony böjti ebéd után a gazdasszonynak le kell feküdni, hogy a tyúk jó ülős legyen.91 Az elültetésre szánt tojásokat szentelt krétával megjelölték, hogy a boszorkányok ki ne cseréljék. Egy analógiás mágián alapuló cselekvés szerint: ültetés előtt a tyúkot a kemencéhez dörzsölik, hogy úgy melegítse a tojásokat, mint a kemence melegíti a szobát. (Jászszentandrás, Jászárokszállás) Azt tartották, hogy a tojásokat kalapba kell vinni a fészekhez, mert akkor sok kakas lesz. Nem volt szabad labdázni a szobában, 82 JÁSZ-FARAGÓ Sándor gyűjtése - JMA: 84-68.1. 83 MOLNÁR István gyűjtése - JMA: 110-68.9,12. 84 MOLNÁR István gyűjtése - JMA: 182-79.89. 85 SZAPU Viola gyűjtése - JMA: 155-79. 86 GYŐRI Jánosné gyűjtése - JMA: 825-2001.46. 87 SZAPU Viola gyűjtése - JMA: 155-79. 88 KÓKAI Magdolna gyűjtése; Petrányi István közlése 89 TÓTH G. Klára gyűjtése - JMA: 137-68.2. 90 NAGY Varga Vera gyűjtése - JMA: 180-79.45. 91 Uo. ha tyúk költött, mert nem jól kel a kiscsirke, vagy belefúlik a tojásba. A tojást nem szabad az asztalra tenni, mert kiválik, azaz nem lesz belőle csirke. (Jászszentandrás, Jászárokszállás) A tojáshajat nem volt szabad addig elégetni, míg ki nem, keltek a csibék (Jászjákóhalma). A tojást, mint a termékenység, egészség szimbóluma felhasználták a születés szokáskörében is. A következő, országszerte ismert analógiás cselekvés erre jó példa: „a nagymama a kisgyerek arcához tojást dörgöl, hogy olyan gömbölyű legyen az arca is, mint a tojás. Azt a tojást aztán odatették a pólyába a gyerek mellé."92 Azt jósolták, ha a szilveszterkor talált legyet kiengedik a szabadba, sok kiscsirke lesz. Egy felsőszentgyörgyi adat szerint a szentelt barkát nem szabad bevinni a lakásba, mert nem kelnek ki a kiscsibék. Pénteken kell tyúkot ültetni, hogy ne legyen epés. Egy másik adat szerint pedig naplemente után kell tyúkot ültetni, hogy sötét színűek legyenek a tyúkok.93 A jeles napok közül Luca napjához fűződik a legtöbb, a tyúkok termékenységét célzó hiedelem. Egyik ilyen hiedelmet Oláh Csiga István jászberényi népénekes versbe szedve hagyta az utókorra. „Luca napján tyúkot, ludat úgy etettek. Szérű közepére abroncsot kitettek. Karikába szórtak árpát, kukoricát Hogy egy helyen tojjon egy évig legalább.”94 Felsőszentgyörgyi adatok szerint: „Lucakor pogácsát kell sütni, vagy kukoricát pattogtatni, hogy gyorsan keljenek a kiscsirkék, valamint mosni kellett, hogy sokat tojjanak a tyúkok.”95 De varrni tilos volt, mert bevarrták volna a tyúkok fenekét, valamint tojást sem ehettek, mert megharagították a tyúkokat. (Jászkisér) Ugyancsak Luca napján volt szokás a tyúkólat kora reggel seprővel kikotorni, és közben a következő rigmust elmondani háromszor: „Az én tyúkom tojogáljon, a másé meg csak kotkodáljon!” Egy jászkiséri adat szerint: „napfelkelte előtt átmentek a szomszédba és a tetőből kihúztak egy-két szál nádat, vagy a falból a tapaszt lekaparták és átvitték a maguk óljára, mert akkor többet tojik a tyúk, és a tojás is hasznosabb lesz.”96 „Karácsony böjtjén a gazdasszony ne keljen fel elsőnek az asztaltól, mert szállongó lesz a kotlós - nem ül nyugodtan a tojáson -,”97 Egy jászberényi adat szerint: „a suckóban fészket csinálnak és beleültetik az öregasszonyt, hogy hamar elüljön a tyúk.’m Ugyancsak Luca napjához fűződik a következő, a tyúktolvaj megtudakolását célzó hiedelem. „Ha meg akarták tudni, hogy az elveszett tyúkot ki lopta el, akkor Luca éjjelén tükröt füstöltek szentelt gyertyára tartva és ezt mondogatták: »Luca-Luca Szent Luca add a tyúkom vissza, mert ha meg nem segítesz, soha meg nem könyörglek« és a tükörben megjelent a tolvaj képe."99 Egyéb, a baromfikat, illetve a tojást óvó preventív és 92 SZAPU Viola gyűjtése - JMA: 155-79.; KÓKAI Magdolna, 2010.70. 93 KOMÁROMI József - CSALOG József gyűjtése - JMA: 7-68.; MOLNÁR István gyűjtése - JMA: 113-68.; SZAPU Viola gyűjtése - JMA: 155-79.; HERBERT János. én. 104. 94 ERDÉSZ Sándor gyűjtése - JMA: 8-68.2. 95 SZAPU Viola gyűjtése - JMA: 155-79.; Bathó Jánosné Szabó Veronika közlése 96 GYŐRI Jánosné gyűjtése - JMA: 825-2001.20. 97 MOLNÁR János gyűjtése - JMA: 113-68.17,20. 98 NÉMETH Béla - Papp Mihály gyűjtése - JMA: 78-68.10. 99 NAGY Varga Vera gyűjtése - JMA: 180-79.50. 244
