Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 27. (Szolnok, 2019)
Néprajztudomány - Füvessy Anikó: Tiszafüredi butykoskorsók
TISICUM XXVII. A lapított oldal, a gömbtestet formáló korongozás az ismert debreceni anyagban csak kivételesen fordul elő. A tiszafüredi bütykös korsók leginkább a magas, nyújtott és kecses, vörös alapú irókázott debreceni remekekkel hozhatók összefüggésbe. A Füreden dolgozó fazekasok leginkább a miskolci céhhel tartották a kapcsolatot.10 Legényként még a két Egerből áttelepült fiatal is megfordult Miskolcon. Mindez arra utal, hogy Miskolc komolyabb hatást gyakorolhatott az itteni fazekasságra. A miskolci fazekascéh dokumentumai alapján igen nyitott volt. Landmajszteri kapcsolata volt több felvidéki településsel, önálló céhük megalapításáig az egriekkel, illetve nyomok utalnak rá, hogy a mezőcsátiakkal is.11 A kontárok műhelynyitása elé sem gördített jelentősebb akadályt.12 Ez a nyitottság, az igen különböző helyről ideérkező legények fogadása, a más településekről céhükbe felvett mesterek forma- és díszítményvilága igen változatos stílust hozott létre. A miskolci fazekasok tárgyi emlékei az igen gazdag írásos céhdokumentumok ellenére is szegényesek. A kérdéssel először igen alaposan foglalkozó Bodó Sándor tizenkét jelzett miskolci edényt talált, melyet Vida Gabriella egy felirattal hitelesített 1871-es kulaccsal tudott kiegészíteni.13 Utóbbi új módszerrel próbálta a Miskolcon készült tárgyi anyagot kiegészíteni, illetve a későbbiekben a borsodi lelőhelyhez köthető edényekből próbált visszakövetkeztetni az alig ismert díszítőstílusra.14 Mindezek arra utaltak, hogy a gömbtestet formáló edénytest mellett a hagymaalak is gyakoribb, s talált példát a lapított oldalú formára is. Átnézve az ismert, a debreceninél és miskolcinál sokkal gazdagabb tiszafüredi anyagot az állapítható meg, hogy a vizsgált központ formailag a miskolcihoz állt legközelebb. A bütykös korsók díszítőtechnikája és jellegzetes díszítményei Vida Gabriella miskolci anyagra való visszakövetkeztetéseiből azt vonta le, hogy a hódoltságkor meghatározott területének ornamentikáját a fazekasok ismerték és alkalmazták is.15 A füredi fazekasoknál a miskolci formai fogások, korongozási sajátosságok tanulmányozhatók leginkább, a díszítményekre csak igen áttételes példákat találhatunk. A jól tanulmányozható és nagyrészt pontosan adatolható debreceni kerámiák a hódoltságkori díszítményrendszer stílusfejlődésen átesett továbbélései. Ennek változásaival - motívumok kisebbedése, a díszítmények 90 fokos elfordítása - egy korábbi tanulmányomban az Alföld vonatkozásában részletesen foglalkoztam.16 Debrecen a tiszafüredi stílusra színeivel - vörös, barna, fehér, zöld - és irókázott virágos ornamentikájával hatott. írásos dokumentummal is igazolt kapcsolat viszont 10 FÜVESSY Anikó 1990b. 98-105. 11 FÜVESSY Anikó 1996.159-163. 12 FÜVESSY Anikó 1989.; BODÓ Sándor 1975.; 1978. 13 BODÓ Sándor 1976.165-187.,VIDA Gabriella 1999.70. 14 VIDA Gabriella 2005.131-157. 15 VIDA Gabriella 1999. 16 FÜVESSY Anikó 1994b. éppen egy Miskolcról Debrecenbe áttelepült fazekashoz, Kosik Istvánhoz köthető. Nála volt legény pár hónapig 1832-33-ban Nagy Antal, a Miskolcról nevelőapjával, Fitzere Jánossal Tiszafüredre áttelepült fazekas.17 A debreceni hatás számos reformkori füredi bütykös korsón, leginkább a vörös alapszínű, de díszítményében még az útkeresés jeleit magukon viselő darabon figyelhető meg. Két egri fazekas - nemes Paál Ferenc és Koós János - révén Eger hatása is szóba kerülhet, de hiteles, 19. század első felében készült egri kerámiákról alig van ismeretünk. Füredi bütykös korsók Az anyag legkorábbi rétegéhez tartozó bütykös korsók a reformkor első felébe készültek. Stílusuk alakulóban volt, ezért könnyen elválaszthatók a későbbi, de már más tárgytípuson tanulmányozható ornamentikától. Első datált darabjaik már szinte minden alapvető fogás ismeretéről tanúskodnak. Korongozásuk kifogástalan, mázazásuk, égetésük is nagyrészt tökéletes, csupán a jellegzetes ornamentika egyes elemei keresik még helyüket. Az első datált példány zöld mázas, kettős körvonalú karcolt szívkeretben a felirat: „1828, alatta Gy S Cs/”.18 Nyakán engób alatti sűrű, függőleges csíkok, fülén fülközépig metszett rátét található. Későbbi, azonos díszítőelv szerinti példányai 1846-1869 között készültek. 1832- ben készült az a sárga mázas bütykös, mely hasától talpáig sűrű vízszintes barna csíkozásé, felette barna leveles virágág fut körbe, melyet felül felirat; „anó az 1832 Kis istvány" zár. Fülén barna csigavonal fut végig. Ez a darab azért is figyelemre méltó, mert 1841-es datálással és azonos kézírással szintén Kis istványnak ajánlottak egy miskakancsót, mely felirata szerint K. Nagy Mihály műhelyében készült.19 1833- ból két példányt is őriznek gyűjteményeink. Vörös engóbon fehér feliratú, oldalt lapított és egyszerű díszítésű az a bütykös, mely Balog Péternek készült.20 Ugyanebben az évben egy zöld alapú ólommázas darab karcolt felirata szerint „Áfs Mihályé / Ez a Bugykos / Készült az 1833 dik / Esztendőben”. Fülén máz alatti hullámvonal fut végig.211834- ben a Balog Péternek ajánlott bütykös párja készült el, tulajdonosa Balog Istvány volt. Lapított oldalain pontokból, pettyekből és vonalkákból alakították ki a rozettát.22 Ez utóbbi, de már elnagyolt jegyeit viseli magán a hasán pettyekkel kiemelt hullámvonal íveiben kialakított pont-vonalas rozetta is, mely engób alá karcolt felirata szerint „Nms Paál Ferentz” - Egerből áttelepült fazekas - számára készült (1. kép).23 Függőleges hullámvonalak és levélkacsok díszítenek egy datálatlan, nyújtott vonalú darabot, egy másik, hasasra korongozotton pedig már vízszintes állás 17 FÜVESSY Anikó 1993.34. 18 KPM 95.52.1. Fotója: FÜVESSY Anikó 1994a. 206.1. kép. 19 A Katona Nagy fazekas-dinasztiáról: FÜVESSY Anikó 1979.; Bütykös korsó: NM 67.57.2., miskakancsó: OPSM 299. 20 KPM 55.25.1. Képe: FÜVESSY Anikó 1979.1. kép. 21 NM 142751 22 NM 67.183.1. - rozettája: FÜVESSY Anikó 1993.5. rajz. 23 Szigetszentmiklós, magángyűjtemény. 232
