Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 27. (Szolnok, 2019)

Történettudomány - Vadász István: A tiszafüredi múzeum újjáalakulása és első évei (1947 - 1955)

TISICUM XXVII.

épületen kívül, azért ideiglenesen még használja az épület 3 helyiségét irodai célokra. A múzeum jelenleg 6 helyiséget használ. Mivel a gépállomás által használt 3 helyiség leend a legalkalmasabb kiállítások céljaira, azért mindent elkövetek, hogy gépállomás minél előbb kapjon irodai helyiségeket a község valamely más épületében, amire a Járási Tanácstól már ismételten ígéretem van.

Az épülettel kapcsolatos adatok az alábbiak: az épület 1952. ápr.12-én került államosítás alá. Az ingatlan 3441 betét 1121 és 1122 hrsz. szám alatt van bejegyezve s korábban Dr. Lipcsey Attila, Dr. Lipcsey Árpád és ifj. Lipcsey Ákos tulajdonát képezte. Még annyit szeretnék közölni, hogy az épülethez több holdas park is tartozik, erre azonban a múzeum nem tart igényt, csupán csak az épületre. Az épületért jelenleg lakbért kell fizetni. Ezért kérném a gyors intézkedést.”16

Az épület felújítása így 1954-ben is napirendre került. Márciusban három változatban is elkészültek az árajánlatok. A tiszafüredi Mezőgazdasági Felszerelésgyártó K. T. Sz. egy nagyobb felújítást célzó árajánlatot nyújtott be, melynek végösszege 22.496,66 Ft azaz Huszonkettőezernégyszázkilencvenhat 66/100 Forint volt. A másik ajánlat a főbejárati homlokzaton tervezett vakolat helyreállítási és meszelési munkáira (végösszege 2.000 Ft), a harmadik pedig véghomlokzaton és a padlásfeljárati ajtótokon tervezett munkákra vonatkozott (összege 386 Ft).86 87 88 A teljes felújítás nyilvánvalóan irreális volta rövidesen kiderült, mivel maga Szigeti Iván múzeumvezető is azt írta 1954 áprilisában a minisztériumnak, hogy ,,..a Tiszafüredi Múzeum 1954. évi költségvetésében a 10-es rovaton 2500,- Ft van beütemezve, így a múzeum külső tatarozását ebből az összegből elvégeztetni nem tudom, mert még egyéb természetű kiadások is vannak. Azért az a kérésem volna, hogy a 2447,40 Ft-os költségvetésből a Főosztály pótköltségvetés keretében 1400,- Ft-ot legyen szíves adni, míg a különbözetet a saját költségvetésemből tudom biztosítani. Bár az épület elég jó állapotban van, külső tataroztatása mégis szükséges volna, amit még most a legolcsóbban meg lehetne oldani. A tataroztatás későbbi időpontra való halasztása már, további rongálódás folytán nagyobb összeget tenne szükségessé.”83 A minisztérium egy héten belül átutalta az 1.400 Ft-nyi póthitelt, így a tatarozási munkát el tudták végezni.

Az 1954-es esztendő újabb érdekes fejezete volt a múzeum névadása, amely - az irattárban fellelt dokumentumok szerint - szintén nem ment zökkenőmentesen. Az első tényleges lépést 1954. április 7-én tette Szigeti Iván az alábbi javaslattal: „Azzal a kérdéssel fordulok a Főosztályhoz, hogy a múzeum névadását szíveskedjék elintézni. A múzeum nevével kapcsolatosan az alábbi javaslatom volna:

1.1 Kiss Pál múzeum. Kiss Pál 1848-as tábornok volt. A harcok lezajlása után itt élt Tiszafüreden és az itteni temetőben is van eltemetve.

2J Kossuth múzeum. Ez azért jöhetne számításba, mert Kossuth Lajos

86 Szigeti Iván múzeumvezető 1953. december 13-án kelt levele a Népművelési Minisztérium Múzeumi Főosztályához. KPM Irattár, ad 100/1953. számon.

87 A három költségvetést tartalmazó, sorszám, iktatószám nélküli irat 1954. február 8-án, március 25-én és március 26-án kelt. KPM Irattár, 1954-es iratok.

88 A tiszafüredi Állami Falumúzeum 30/1954 iktatószámú, 1954. április 7-én

kelt levele a Múzeumi Főosztályhoz a múzeumi tatarozás tárgyában. KPM

Irattár.

több napig tartózkodott Tiszafüreden és a múzeum az un. Kossuth-házban van.

3.1 Tariczky múzeum. Tariczky Endre itt volt rk. plébános. A múzeumot ő alapította. Szakkörökben, mint régész ismert. Több könyve jelent meg. A környéken számos ásatást végzett. Az 1848-as emlékek megörökítése körül Tiszafüreden eredményes munkát végzett. 1912-ben halt meg 91 éves korában.”89 Kérésének indoklásaként még azt is hozzáteszi Szigeti, hogy már régóta húzódó kérdés a névadás, amely azért is fontos, mert rövidesen új kiállítást fognak a múzeumban rendezni. Ezután, szinte postafordultával, váratlan dolog történt, mert a múzeumvezető az alábbi, 1954. április 14-én keltezett választ kapta:

„Múzeumvezető Elvtársnak Tiszafüred

Fenti számú ügyiratára válaszolva közlöm, hogy f. év május 1-i hatállyal a vezetése alatt álló múzeum nevét „Kiss Ernő Múzeumira változtatom. Felhívom Elvtársat, hogy május 1-ig készíttesse el a múzeum új körbélyegzőjét, melynek felirata: Kiss Ernő Múzeum Tiszafüred, 1877 legyen és a bélyegző közepére a magyar címer kerüljön. Az új bélyegző elkészültével a régit vonja ki a forgalomból és elzárva tartsa.” Úgy tűnik, a minisztériumban összetévesztették a két 1848/49-es honvédtábornokot, Kiss Ernőt és Kiss Pált,90 de Szigeti Iván a tévedést azonnal észrevette, és április 21-én kelt levelében gyorsan jelezte. Egyrészt örömmel nyugtázta, hogy a Múzeumi Főosztály engedélyezte a „Kiss Ernő Múzeum” elnevezést, de megjegyezte, hogy ő az első helyen Kiss Pál nevét kérte, „mert Kiss Pállal van Tiszafürednek közelebbi kapcsolata”. Hangsúlyozta, hogy éppen ezért kéri a Főosztályt, „hogy az engedélyezett nevet ilyen formában legyen szíves módosítani és postafordultával arról értesíteni.” Gyorsan megkapja a választ, így a névadás körüli levelezés a Múzeumi Főosztály 1954. május 3-án kelt válaszlevelével le is zárul. „Tudomásulvétel végett értesítem a fenti számú ügyiratára, hogy elírási hibából került Kiss Pál neve helyett Kiss Ernő a leiratunkba, tehát a múzeum neve továbbiakban ’Kiss Pál Múzeum’. Felkérem, hogy a körbélyegzőt ennek megfelelően Kiss Pál nevével készíttesse el elvtárs.”9'

A névadással párhuzamosan 1954 áprilisában az évi munkatervvel kapcsolatban a Múzeumi Főosztály külön levélben hívta fel a múzeumvezető figyelmét arra, hogy tegyen javaslatot a vezetése alatt álló múzeumban az 1945-ben történt felszabadulás 10. évfordulója alkalmával rendezendő kiállításra, illetőleg kiállítási részleg megrendezésére vonatkozóan. Ennek határidejét április 25-ében jelölték meg. Szigeti Iván szinte postafordultával küldte el a választ, melyben egyúttal a múzeum helyzetéről, illetve a gyűjtemény elhelyezésének körülményeiről is tájékoztatást adott. „A Tiszafüredi múzeumban, miután az épület egy részét még az Állami Gépállomás használja, pillanatnyilag csak két terem áll

89 A tiszafüredi múzeum 31/1954 iktatószámú levele a Népművelési Minisztérium Múzeumi Főosztályához a múzeum névadása tárgyában. KPM Irattár.

90 Kiss Pál 1848/49-es honvédtábornok életútjáról lásd: VADÁSZ István 2003.

91 A múzeum névadása tárgyában született 31/1954. iktatószámú levélre küldött első és második minisztériumi válaszlevél, illetve a két válasz közötti helyesbítést kérő múzeumi levél ad 31/1954. iktatószámon van csatolva a 31/1954. iktatószámú irathoz. KPM Irattár.

216