Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 27. (Szolnok, 2019)

Történettudomány - Vadász István: A tiszafüredi múzeum újjáalakulása és első évei (1947 - 1955)

VADÁSZ ISTVÁN: A TISZAFÜREDI MÚZEUM ÚJJÁALAKULÁSA ÉS ELSŐ ÉVEI (1947-1955))

Járási Tanács VB Igazgatási Osztálya küldte a Szolnok Megyei Tanács VB Igazgatási Osztályának, így immár hetedik szereplőként a megyei szerv is megjelent. A levél teljes részletességgel tárja fel a Lipcsey-kúria korabeli állapotát, illetve az egyes helyiségek kihasználtságát. Az épület két traktusát helyiségenként leírva, a délkeleti szárnytól indulva számozta meg a szobákat. Az épület déli traktusán 1-től 7-ig terjedő sorszámokat kaptak a termek, az alábbiak szerint.

„1. sz. helyiség: 22,40 m2 alapterületű. AzÁ.G. irodahelyisége 4 dolgozó számára. A felmérés során nem tartózkodott benn senki.

2. sz. helyiség: Előszoba. 18 m2. Üres.

3. sz. helyiség: 18 m2 alapterületű. ÁG. irodahelyisége 4 dolgozó számára berendezve. A felmérés során 1 személy dolgozott benne. Egyébként 12 mezőgazdász felváltva napi 1-2 órát dolgozik ebben a helyiségben.* 70

4. sz. helyiség: 17,20 m2 alapterületű. Az Á.G. irodahelyisége 3 dolgozó számára berendezve,7'

5. sz. helyiség: 8,32 m2 alapterületű üres, romos, volt fürdőszoba.72

6. sz. helyiség: Pincelejáró és padlásfeljáró.73

7. sz. helyiség: 23,94 m2 alapterületű. AzÁ.G. üzemi kovácsának lakrésze. Lezárva, mert a lakó katonai szolgálatot teljesít.”74

Az épület északi traktusának helyiségei kapták a 8-tól 14-ig terjedő sorszámot, keletről nyugatra haladva.

8. sz. helyiség: 35 m2 alapterületű. Az Állami Falumúzeum által 1848-as kiállítási teremnek berendezve.

9. sz. helyiség: 42,50 m2 alapterületű. Egy ping-pong asztallal elfoglalva. Különben üres.

10. sz. helyiség: 20.50 m2 alapterületű. Kihasználatlan. Az Á. G. seprűt, használhatatlan bútordarabot, szükségtelen edényeket tart benne.75

11. sz. helyiség: Összekötő folyosó.16

12. sz. helyiség: 15,58 m2 alapterületű. Sportfelszerelések tárolóhelye.77

hivatkozott rajz nincs mellékelve, készült viszont több, iskolai rajzlap (vélhetően a rajztanár Szigeti Iván készletéből) hátoldalára rótt vázlat, amely a levél tartalmát támasztja alá, és egyben jó eligazítást is ad az utókornak. KPM Irattár, 1953-as levelek.

70 Ez a három helyiség 2001-2018 között időszaki kiállítótér volt, jelenleg, a tanulmány készítésének idején (2018 október-novemberében) a „Városunk 7000 éve rejtőzködő kincsei” című régészeti állandó kiállításnak ad helyet.

71 Az említett 4. számú szoba - kisebb átalakítással - ma alkalmazotti iroda.

72 A hivatkozott 5. számú helyiség a mai látogatói és alkalmazotti mosdók, mellékhelyiségek tere.

73 Funkciója ma is ugyanez.

74 Ez a helyiség ma már átalakított: a kazánház és a szolgálati bejárattól nyíló előtér.

75 Ez a három terem (8., 9.10.) ma a 2001-ben megnyitott „Mesterek és mesterművek” című helytörténeti és néprajzi állandó kiállítás befogadója.

76 Mai rendeltetése hasonló, a kiállítótermeket, az irodákat, a mellékhelyiségeket és a foglalkoztató termet köti össze.

77 Ma itt van a múzeumigazgatói iroda.

13. sz. helyiség: 15,91 m2 alapterületű. Üres.

14. sz. helyiség: 7,4 m2 alapterületű. AzÁ. G. üzemi kovácsának lakrésze. Lezárva, mert a lakó katonai szolgálatot teljesít.73

15. sz. helyiség: Nyitott folyosó, 9 db kőoszloppal, 3 lépcsőfeljárattal. A folyosó falán a történelmi nevezetességet megjelölő márvány emléktáblával.79

16. sz. helyiség: Nyitott terasz, 6 db kőoszloppal.80

17. sz. helyiség: Árnyékszék.8'

Jelentem tovább, hogy az épület kívül és belül egyaránt elhanyagolt és gondozatlan állapotban van. Erősen javításra és takarításra szorul. Az Á.

G. nem gondozza. Úgy tapasztalható, hogy miután az Á. G. bizonytalannak érzi magát az épületben, nem törődik vele. Jelentem továbbá, hogy az Állami Falumúzeum sokezer darabból álló kulturális kincse a vajúdó elhelyezés miatt egy szobába van szinte összedobálva, csupán az 1848- as kiállítási anyagot sikerült a szóban forgó épületben elhelyezni, mit a centenáriumi ünnepségek biztosítottak a Múzeum számára. Ezidőszerint a fejlődő és kiállítási tárgyaiban állandóan gyarapodó Múzeumnak szüksége volna még 9 helyiségre és pedig az 1919-es, az őslénytani, a régészeti, a néprajzi, a helytörténeti, a hadtörténeti állandó kiállításokhoz, valamint raktár, restaurátori és irodahelyiségeknek, nem szólva az esefleges gondnoki, vagy múzeumőri szolgálati lakásról, melynek feltétlenül a kiállítási termekkel egy épületben kell lenni.”

A levél mellékleteként két darab, iskolai rajzlapra, ceruzával rajzolt és írt feljegyzés, vázlatrajz maradt meg. Az akkori használatot feltüntető lapon ceruzával több olyan kiegészítés is olvasható, amely a korabeli környezetet írja le. így például azt, hogy „Kb. 2,5 kh. őspark, díszcserjék, fenyők, platánok, díszfák, mesterséges tavacska és mesterséges domb. Eredetileg is igen egyenetlen talaj.” A rajzon az is meg van jelölve, hogy a kúria keleti falával párhuzamosan fut egy, attól 22,40 méterre lévő vonal, amely szerint itt „tégla oszlopok között vastag léckerítés, léc hiányzik. Tégla oszlop 14 ledöntve, 13 áll.” Továbbá azt is ábrázolja, hogy az épület déli oldalfaltól 30 méterre „12 db kőris, tölgy, vadgesztenye”. Ettől délre, a mai Ady Endre utcával párhuzamosan, a kúria falával egyvonalban és azzal egyező hosszan építmények, illetve arra merőlegesen is építmények vannak.

Az elhúzódó elhelyezési vita fordulatai, illetve a költözés előre látható, de mégis figyelmen kívül hagyott nehézségei a szakmai munkát is hátráltatták. Ez olvasható ki abból a jelentésből, amelyet Szigeti Iván múzeumvezető az új irányító hatóság, a Népművelési Minisztérium Múzeumi Főosztálya számára írt 1953 közepén.82 „A múzeum költözése ismét

78 A13. és a 14. számmal jelzett két helyiséget már korábban egybenyitották, mivel 1978-tól 2000-ig itt volt a gyűjteményi raktár. Később irodákká alakították át, 2010-től pedig itt van a közművelődési programokat szolgáló foglalkoztató terem.

79 Az épület déli traktusa előtt végighúzódó oszlopos tornác, az ott 1905-ben elhelyezett, Kossuth Lajos tiszafüredi látogatását megörökítő emléktáblával.

80 A kúria északi homlokzatán lévő, három oldalon nyitott, oszlopos előcsarnok (portikusz), amely ma a látogatói bejárat is.

81 Az 1970-es években elbontották.

82 A tiszafüredi Állami Falumúzeum jelentése a Népművelési Minisztérium Múzeumi Főosztályának a II. negyedévi munkáról, kelt 1953. június 30-án.

213