Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 27. (Szolnok, 2019)
Történettudomány - Vadász István: A tiszafüredi múzeum újjáalakulása és első évei (1947 - 1955)
VADÁSZ ISTVÁN: A TISZAFÜREDI MÚZEUM ÚJJÁALAKULÁSA ÉS ELSŐ ÉVEI (1947-1955)) áll. múzeum helyiségeire irodahelyiségek céljaira szüksége van, azért arra kérem a V.B-t, hogy egy korábbi végrehajtó bizottsági ülésen hozott határozatnak, mely szerint a Tiszafüreden lévő s Kossuth emléktáblával megjelölt úgynevezett Kossuth házat, mint műemléket az állami múzeum céljaira kiutalta - szerezzen érvényt, mert a tömegek szociális és kulturális nevelése súlyos hátrányt szenvedne, ha a közel nyolcvan esztendős múzeumot helyhiánya miatt vagy meg kellene szüntetni, vagy pedig a dolgozók elől el kellene zárni.”50 A kor frazeológiáját is igénybe vevő érvelés hosszú hónapokig hatástalan maradt, de - mint később látni fogjuk - az év második felére eredménnyel járt. Addig azonban sok minden egyéb is történt. 1952 februárjának közepén például Párducz Mihály,51 52 53 * az Országos Magyar Történeti Múzeum Régészeti Osztályának vezetője arról értesíti52 53 * Szigeti Ivánt, hogy a „...Múzeum Régészeti Osztályának dolgozója, Bökönyi Sándor63 muzeológus meg szeretné vizsgálni a Tiszafüredi Múzeumban őrzött állatcsontanyagot. Ebből a célból folyó hó 21-én érkezik Tiszafüredre és 3 napra tervezi az ott tartózkodást. Kérem Múzeumvezető kartársat, hogy Bökönyi Sándort munkájában támogatni szíveskedjék.” Rövidesen a szakmai rendszerezési-nyilvántartási munkák is elkezdődtek. Elsőként a fegyverek nyilvántartásba vétele történt meg az alábbi levél szerint. „Fenti számú rendeletre jelentem, hogy múzeumunkban szakértő által fel nem dolgozott, nyilvántartásba nem vett fegyvertári anyagok vannak, melyeket az alábbiak szerint részletezek: 16 db különféle kard 22 „ szurony és tőr 7 „ puska és pisztoly, tusával és anélkül, elöltöltősek 8 „ előltölthető ágyú vasgolyója 8 „ réz ágyúgolyóhüvely 4 „ széjjel nem robbant, de veszélytelen schrapnel 1 „ fausztpatron 2 „ akna 1 „ aknavető 1 „ tányérakna, tűztelenítve 3 „ rakétalövedék hüvely 38 „ különféle nemzetiségű acélsisak 50 A tiszafüredi Állami Falumúzeum vezetőjének géppel írott levele a Tiszafüredi Járási Tanács Végrehajtó Bizottságához. 1952. január 6. KPM Irattár,1/1952 iktatószámon. 51 Párducz Mihály (1908-1974, régész egyetemi tanár, a történelemtudományok doktora). 1945-1959 között kisebb megszakításokkal az Magyar Nemzeti Múzeum (1933-1952 közötti nevén Országos Magyar Történeti Múzeum) régészeti osztályának vezetője volt. 52 A 863-24-1/1952. R számon iktatott levél megtalálható: KPM Irattár. 53 Bökönyi Sándor (1926-1994) a modern régészeti állattan, az archaeozoológia egyik megalapítója volt. A Magyar Tudományos Akadémia Elnökségének későbbi tagja, az MTA Régészeti Intézet egykori igazgatója. Van ezen kívül még 65 db különféle tárgy, melyek között található bombaszilánk, páncéltörő-lövedékek, ágyúlövedékek gyújtófejei, kukoricagránát, buzogány, fokosok, nyílhegyek, alabárd, lándzsahegyek, mellvért, láncing, sarkantyúk, zablák, tölténytár, kulacsok, golyók, stb. Az anyagok lelőhelye részben Tiszafüred és környéke, részben pedig Budapestről vásárlások útján került a Múzeum tulajdonába.”5* A tiszafüredi múzeum helyzetét tovább bonyolította, hogy a helyi egyesületi múltból következően a múzeum és a nyilvános könyvtár gyűjteménye közös volt, s mivel az 1952-es esztendő a hazai könyvtárügy fejlődése szempontjából is fontos mérföldkő volt, a két gyűjtemény viszonya Tiszafüreden is rendezést igényelt. 1952 áprilisában kapott épületet a tiszafüredi könyvtár, így a könyvtári gyűjtemény kialakítása 1952 márciusától többszöri levélváltást eredményezett. Szigeti Iván március közepén az alábbi levelet küldte el a Múzeumok és Műemlékek Országos Központjához címezve. „A jelenlegi áll. falumúzeum elődje itt Tiszafüreden a „Tiszafüredi Múzeum és könyvtár Egylet” volt, melynek annak idején többszáz kötetből álló könyvtára volt. A könyvek nagy része szépirodalmi, melyeket annak idején olvasásra kölcsön képen kiadtak. A könyvek egy része, főleg a tudományos és szakmai része a múzeum államosítása, átrendezése folytán átkerült a múzeum új helyiségébe s jelenleg is, mint múzeumi könyvtár a kívülállók számára hozzáférhetetlenül van kezelve. A könyvtár azonban a múzeum rendezésekor nem lett teljes egészében és szakszerűen szétválasztva, mert jelenleg is nagyon sok könyv van a régi könyvtárban olyan, amely vagy régiségénél, vagy tartalmánál fogva inkább a múzeumhoz kellene, hogy tartozzon. A régi múzeumnak a könyvtár része jelenleg, mint Népkönyvtár van nyilvántartva s mint ilyen áll a dolgozók rendelkezésére. Igaz, hogy olvasásra csak azokat a könyveket adják ki, amelyeket a felszabadulás óta kapott a Népkönyvtár, mégsem látom egészen biztosítva azt, hogy nem kerülnek-e véletlenül vagy a muzeális értékű könyvek, vagy ideológiailag nem megfelelő könyvek avatatlanok kezébe s nem kerülnek-e szakszerűtlenül kezelés folytán az elkallódott könyvek listájára. Azért arra kérném az országos Központot, hogy hozzon olyan irányú határozatot, mely szerint a régi Múzeum és Könyvtár Egylet birtokában lévő könyvtár teljes egészében a múzeumot illeti meg a könyveket tartalmazó nagyértékű könyvtárszekrényekkel együtt. Ezáltal a könyvtár megmenthető lenne és nem kívánatos könyvek nem kerülhetnének illetéktelenekhez. Gyors és eredményes intézkedést kérnék ebben az ügyben. Egyben azt is kérném, hogy annak idején, amikor az első negyedévre beígért raktár-leltározó kartársak majd Tiszafüredre jönnek, abban az irányban is fölhatalmazással rendelkezzenek, hogy a könyvtár ügyet is véglegesen és eredményesen elintézhessék.”55 A levélből tehát az derül ki, hogy a múzeumvezető a régi könyveket - noha azok között igen sok szépirodalmi jellegű kiadvány is volt - teljes egészében a múzeumi gyűjtemény részének tekintette. A központ válasza azonban további bonyodalmat eredményezhetett. így szólt. „25/1952. számú f. év márc. 16-án a könyvtár tárgyában tett felterjesztésére a következőket közlöm: A MMOK-nak nem áll módjában a tiszafüredi Népkönyvtár ügyével 54 A MMOK162-6M-9/1952 számú rendeletére adott gépelt válaszlevél Szigeti Ivántól a fegyverek nyilvántartásba vételéről, kelt 1952. február 13. KPM Irattár, 19/1952 iktatószámon. 55 A tiszafüredi Állami Falumúzeum vezetőjének 1952. március 16-án kelt levele a MMOK-hoz „könyvtár” tárgykörben. KPM Irattár, 25/1952 iktatószámon. 209
