Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 27. (Szolnok, 2019)

Történettudomány - Vadász István: A tiszafüredi múzeum újjáalakulása és első évei (1947 - 1955)

VADÁSZ ISTVÁN: A TISZAFÜREDI MÚZEUM ÚJJÁALAKULÁSA ÉS ELSŐ ÉVEI (1947-1955))

szemléltetik.” A szerző külön köszönetét mondott Kretzoi Miklós11 egyetemi tanárnak azért a segítségéért, amelyet az ősállatanyag meghatározásával nyújtott. Megjegyzi még, hogy a kerámiánál a Néprajzi Múzeum kölcsönanyaga, a halászatnál a debreceni Déri Múzeum kölcsönanyaga kapott helyet. Megtudjuk azt is, hogy a néprajzi anyag rendezése Barabás Jenő munkája.

2. kép: Szigeti Iván (1910-1996, tanár, festőművész, múzeumvezető), a tiszafüredi állami falumúzeum első,

1950 januárja és 1955 januárja közötti vezetője

A látogatói vendégkönyvben ugyanakkor ennek az eseménynek, tehát az állandó kiállítás megnyitásának egyáltalán nincs semmi nyoma, amely azt is jelzi, hogy a múzeumszervezés körül több bonyodalom is jelentkezhetett. Ezek egyike, hogy sem költségvetéssel, sem pedig rendezett személyi viszonyokkal nem rendelkezett az új intézmény. Egy későbbi feljegyzés szerint 1950. január 24-én volt ugyan helyszíni pénz- és vagyonkezelési ellenőrzés,12 de a múzeumvezető ideiglenes megbízása gyakorlatilag az egész év során elhúzódott. Érdemes ugyanakkor

11 Kretzoi Miklós (1907-2005, geológus, paleontológus, a földtudományok doktora) 1949-ben a Természettudományi Múzeum Föld- és Ásványtárának vezetője volt.

12 A KSH Elnöke által 5376/1953. szám alatt engedélyezett, kitöltött, kartonlapra készült nyomtatvány hátlapján lévő feljegyzés tartalmazza az 1950- 1953. közötti ellenőrzések pontos dátumait. Iktatószám és dátum nélküli irat az 1953-as év aktájában található. KPM Irattár.

felidézni, hogy a múzeumi munka körüli szervezés már tavasszal is folyt. Ortutay Gyula,13 a Múzeumok és Műemlékek Országos Központja (MMOK) elnöke egyik első levelében14 1950. március 25-én arról értesítette Szigeti Iván15 tanárt, hogy „...a MMOK tapasztalatcsere-mozgalmat indít meg... Elsőként a néprajzi gyűjtés módszerátadását szervezzük meg... április, május, június hónapban...” Szigeti Iván három héttel későbbi válaszából viszont arra következtethetünk, hogy nem egyszerű a tiszafüredi múzeum helyzete. Április közepén ugyanis azt írja,16 hogy „...szíves megkeresésükre válaszolva tisztelettel közlöm, hogy a módszerátadó mozgalomban a legnagyobb készséggel részt kívánok venni. Kérek szíves értesítést arról, hogy én mint tényleges szolgálatot teljesítő pedagógus kaphatok-e szolgálatmentességet abban az időpontban, amikor is egy ilyen tapasztalatcserében résztvennék.” Egy hónap sem telik el, és 1950. május 19-én Ortutay Gyula megküldi a néprajzi gyűjtés szabályozásáról szóló tájékoztatót. A négyoldalas részletes útmutató a gyűjtési-nyilvántartási teendők alapos leírását tartalmazza, mely egyben azt is jelenti, hogy az országos központ nagy erőfeszítéseket tesz a gyűjteményfeldolgozás szakszerűsége érdekében. A leirat külön kitér a tárgycédula tartalmára, amely tíz pontból áll (a tárgy irodalmi és helyi nevétől a gyűjtő nevéig és a cédula kiállításának időpontjáig: egy-egy ponthoz adott esetben több feljegyzés is tartozik).17

1950. július 29-én kap Szigeti Iván írásos megbízást a tiszafüredi Falumúzeum ideiglenes vezetésére, ám egyben ekkor azt is közük, hogy tiszteletdíjának biztosítása iránt a Községi Elöljáróságot megkereste az országos központ osztályvezetője.18 Alig néhány nappal korábbi az a levél, amelyben a MMOK arról értesíti Szigeti Ivánt, „...hogy a Vallás- és Közoktatási Miniszter 1282-39-71950. IV. számú körrendeleté tette lehetővé, hogy azoknak a tanároknak a foglalkoztatása lehetővé váljon, akiknek iskolai elfoglaltsága ezt lehetővé teszi, illetve akik kedvet éreznek a múzeumi munkához.’’19 * A vezetői megbízás - még ha ideiglenes jelleggel is - roppant időszerű volt, mivel a következő hetekben sorra érkeznek a múzeum címére, Szigeti Ivánnak címezve a különböző, szakmai jellegű megkeresések. Ezek között nem egy Szigeti Ivánt mint a múzeum vezetőjét nevezi meg, ami arra vall, hogy a korabeli szakmai berkekben

13 Az 1949. december 15-től működő Múzeumok és Műemlékek Országos Központja (továbbiakban MMOK) vezetését Ortutay Gyula (1910-1978, etnográfus, politikus) 1950. március 9-én vette át az azonnali hatállyal felmentett Pogány Ö. Gábortól (1916-1998, művészettörténész), és egészen az országos központ megszüntetéséig, 1952. december 31 -ig elnökölte azt. A központ feladatai ezt követően a Népművelési Minisztériumhoz kerültek.

14 A MMOK 1950. március 25-i keltezésű gépelt levele Szigeti Iván Tanár úrnak címezve, Tiszafüredre. KPM Irattár, 2/1950 iktatószámon.

15 Szigeti Iván (1910-1996, tanár, festőművész, múzeumvezető), a tiszafüredi állami falumúzeum első vezetője lett 1950-1955 között. Rövid életrajz-ismertetése: FÜVESSY Anikó 2002.850.

16 A 2/1950 Iktatószámún nyilvántartott levélre küldött válasz Szigeti Ivántól, kelt 1950. április 13. KPM Irattára.

17 A Múzeumok és Műemlékek Országos Központja 6410/1950 számú levele. KPM Irattár, 35/1950 iktatószámon.

18 A 11/1950 iktatószámú levél, a Múzeumok és Műemlékek Országos Központja 9295/1950 számon iktatott, 1950. július 29-én keltezett levele Szigeti Ivánnak, melyben Molnár János osztályvezető értesíti az ideiglenes vezetői megbízásról, illetve arról, hogy tiszteletdíjának biztosítása iránt a községi elöljáróságot megkereste. KPM Irattára.

19 A 9/1950 iktatószámú levél a Múzeumok és Műemlékek Országos Központjától Szigeti Ivánnak, kelt 1950. július 26-án. KPM Irattár.

203