Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 27. (Szolnok, 2019)
Történettudomány - Cseh Géza: Egy szolnoki tüzértiszt beszámolója az észak-erdélyi bevonulásról (Arday Géza százados levele Alexander Imrének 1940. szeptember 16.)
TISICUM XXVII. szagukat sem bírják. A tapasztalt atrocitások és a szembenállás Arday századosban is féktelen gyűlöletet váltott ki. A románokat barmoknak, beszédüket ugatásnak nevezte levelében, akikkel alulról kellene szagoltatni az ibolyát. Mindez az erdélyi bevonulás árnyoldalaira, a lelkeket tömegesen mérgező kölcsönös gyűlölködésre hívja fel a figyelmet, amelyek sajnos mindmáig terhelik a két nép viszonyát. Ugyancsak elgondolkoztató, hogy Arday harckocsikkal, páncélkocsikkal és gépvontatású tüzérséggel kivonuló román csapatokról ír, míg a magyar honvédek fogatolt tüzérséggel nyomultak előre a napról napra kijelölt demarkációs vonalakig. A szolnoki 10. számú gyalogezred és a 16. tábori tüzérosztály a magyar honvédség alakulatai közül elsőként lépte át a Királyhágót.15 Háborús konfliktus esetén, amit csak a második bécsi döntés akadályozott meg, jóval felszereltebb román egységekkel kellett volna megütközniük, nem beszélve arról, hogy a román hadseregnek csupán az Erdélyben állomásozó része is felülmúlta számbelileg a háborúra még felkészületlen, rosszul felszerelt magyar honvédséget.16 Az alispán feleségének írt levél legemelkedettebb és hazafias érzelemtől leginkább túlfűtött részletei a kalotaszegi lakosság határtalan lelkesedéséről, csodálatosan szép népviseletéről és a gyönyörű kincses Kolozsvárról szólnak. Arday Gézának a korszakra jellemző nacionalista nézetei levelének más részleteiből is kitűnnek. Románellenessége mellett talán a németellenességére is lehet következtetni a sváb népviseletet igazságtalanul elmarasztaló, a kalotaszegi magyar viselettel szembeállító minősítéséből. Mélységesen magyar nemzeti érzelmű hivatásos honvédtiszt lehetett Arday. Annál is inkább meghökkentő későbbi sorsának alakulása, ami teljes ellentmondásban van hazája, Erdély és Horthy Miklós kormányzó iránti korábbi lelkesedésével. Arday Géza neve az 1950-es évek végén a kommunista magyar titkosszolgálat egyik különös akciójával kapcsolatosan vált ismertté. Az egykori katonatiszt 1955-ig a Vas megyei Ólad községben élt. Ekkor azonban családját itthon hagyva, a határon át illegálisan Ausztriába távozott.17 Nyugatra szökése után négy évvel hazatérve, 1959-ben külföldi újságírók előtt tartott sajtótájékoztatón, majd a Népszabadságban, végül egy 1961-ben megjelentetett rövid kötetben igyekezett lejáratni a németországi és ausztriai magyar katonai emigrációt. Ezzel más hazatért ügynökökkel együtt ő is jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy 15 GY. FEKETE István 2010.62. 16 Az egész román hadsereget a szovjet és bolgár fenyegetettség miatt nem lehetett a magyar honvédséggel szemben felvonultatni. 17 ARDAY Géza 1961.7. az egykori magyar királyi honvédtisztek külföldi szervezeteiben elterjedjen a bizalmatlanság, mivel senki sem tudta már, hogy ki a beépített titkosszolgálati megbízott közöttük. Egy 1963-ban keletkezett CIA-jelentés szerint a Magyar Harcosok Bajtársi Közösségének innsbrucki csoportja, amelynek Arday volt a vezetője, gyakorlatilag működésképtelenné vált.18 Arday Géza a M. Kir. Tisztikar - Nyugaton c. könyvében azt állította, hogy 1955 októberében az aknazáron és a drótakadályokon keresztülkúszva szökött át a határon, majd négy év múlva beteg feleségének kérésére tért haza.19 Ezt cáfolja a Szabad Magyarság c. New-York-i lap cikke, mely szerint hatalmas adósságokat halmozott fel Ausztriában. Ezért jött vissza Magyarországra és hazudott össze olyanokat a csupán nevét viselő, de mások által írt könyvben, amit még a legvonalasabb hazai kommunisták sem hittek el.20 Azt egyébként Arday is elismerte, hogy az állása és a megélhetése bizonytalanná vált Ausztriában.21 Unger Gabriella ausztriai magyar ügynökökről nemrég megjelentetett tanulmánya szerint 1955-ben Ardayt Zákó András tábornok, a Magyar Harcosok Bajtársi Szövetsége Központja vezetőjének közvetlen környezetébe előre megtervezett módon telepítették.22 Tehát nem az életét kockáztatva szökött át a határon, hanem a magyar titkosszolgálat juttatta külföldre. Amennyiben így történt, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában végzett kutatásokkal esetleg tisztázni lehetne, vajon az egykori magyar királyi honvédtisztet mivel vették rá, hogy vállalja el az ügynöki megbízást, korábbi bajtársainak elárulását. Hazatérése után Szabó Lászlónak, a Népszabadság újságírójának adott interjúja szerint 1955-ben a sógorát kémkedésért letartóztatták. Arday megijedt, hogy ő is bajba kerülhet, mivel a sógora anyagilag segítette és ezért vágott neki a határnak.23 Feltételezhetjük azonban, hogy az ÁVH hálójába került és rokoni érintettsége miatt kényszerítették a cseppet sem veszélytelen feladat elvállalására.24 Itthon maradt családtagjai túszul szolgálhattak az elkövetkező négy évben. Ám mindez csupán hipotézis, amit egy későbbi részletes kutatás megerősíthet, de akár meg is cáfolhat. Ardaynak a hazatérése után az 1960-as években pesti belvárosi lakást és adminisztratív munkakörben állandó állást biztosítottak, jóllehet 1948 és 1955 között nem tudott képzettségéhez méltó munkához jutni. A későbbiekben családjával együtt nyugodt körülmények között élhetett és hódolhatott szenvedélyének, a bélyeggyűjtésnek.25 Arday Géza 1984. december 15-én hunyt el Budapesten.26 18 file:///C:/Documents%20and%20Settings/Cseh%20G%C3%A9za/ Dokumentumok/Arday/MAGYAR,%20HARCOSOK,%20BAJTARSI,%20 KOZOSSEGE%20%20%20VOL.%203_0030.pdf Hozzáférés: 2018.08.03. 19 ARDAY Géza 1961.7-8.; 68. 20 FIALA Ferenc 1962.7. 21 ARDAY Géza 1961.68. 22 UNGER Gabriella 2016. 23. http://epa.oszk.hu/01200/01268/00037/pdf/ EPA01268_betekinto_2016_1_5.pdf Hozzáférés: 2018.08.03. 23 SZABÓ László 1959.11. 24 A Rákosi-korszakban több esetben előfordult, hogy a leleplezett kémek családtagjait is halálra ítélték és kivégezték. 25 ARDAY Géza 1961.70. 26 https://library.hungaricana.hu/hu/view/GYOV_Gyt_21 _1998/?pg=129&layo ut=s&query=arday Hozzáférés: 2018.08.03. 198
