Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 27. (Szolnok, 2019)
Történettudomány - Tolany Gábor: Dévaványa pénzügyi küzdelme az 1929-1933 közötti világválsággal
TISICUM XXVII. n. l Az úgynevezett „Csöpögő” kút tisztítása és fuvarozási költsége 3011930. kgy. számú határozat alapján történt kifizetések a felépítmény költségekkel együtt 31. tétel: tisztítási díj 410 pengő. 38. tétel alatt a kút mélyítésének munkadíja 1.600 pengő. 48. tétel alatt szükséges rézcsap 42 pengő 14 fillér. 50. tétel alatt szükséges lakatos munka 123 pengő 60 fillér. 51. tétel alatt medence készítése 832 pengő 59 fillér. Betoncső ára 70 pengő 70 fillér. 74. tétel alatt szükséges cső 32 pengő 32 fillér. Öszszesen 3.111 pengő 34 fillér. o. l 77. tétel alatt jéggyártáshoz szükséges ipari só ára 149 pengő 4 fillér. p. l A fenti só vasúti fuvarköltsége 31 pengő 10 fillér. Ez mindösszesen 22.644 pengő 44 fillér. A fenti kimutatás szerint a vegyes kiadások 22.644 pengő 44 fillért tesznek ki. A főjegyző kérte ennek helybenhagyó tudomásul vételét. Mindezeket összefoglalva végleges elszámolás a következőképpen alakult. Már előbb ismételtetett részletes ellenőrző számítás alapján a kút, a járda, a csatornázás és a jéggyár összkiadása 246.970 pengő 70 fillér. Arz építkezéssel kapcsolatos vegyes kiadások összege 22.644 pengő 44 fillér. Az építkezések során felmerült kiadások összesen 266.615 pengő 14 fillér. A mellékelt II., III. és IV. számú kimutatás szerint kifizetett összesen a fenti nagykölcsön terhére 241.314 pengő 64 fillért. Az előbb említett ellenőrző számítás II. kimutatás 2. bekezdése alatt részletezett és még nem fizetett összeg 28.300 pengő 50 fillér. VÉGÖSSZEG_______________________269.615 pengő 14 fillér Mely összeg teljesen megegyezik az „Építkezések során felmerült kiadások végösszegével”. Így a számadás helyesnek bizonyult. E részletes elszámolás után a község által igénybevett nagykölcsön bevételeinek és kiadásainak összesített kimutatása a becsatolt és okmányolt részletes kimutatás szerint a következőképpen alakul ki. Összes bevétel 231.018 pengő 55 fillér Ebből levonva a kimutatás 102., 110. és 111. átfutó bevételeket 3.038 pengő 60 fillér Marad tiszta pénzbeli bevétel 227.982 pengő 95 fillér Ennek terhére történtek a következő kifizetések, éspedig 1.1 Tőkerészi ártézi kút építési költsége 56.077 pengő 46 fillér 2.1 Járda és csatornázás költsége 112.637 pengő 78 fillér 3.1 Northon kút és jéggyár költsége 34.455 pengő 86 fillér KIADÁS ÖSSZESEN 227.815 pengő 54 fillér BEVÉTEL 227.982 pengő 95 fillér KIADÁS_________________________227.815 pengő 54 fillér MARADVÁNY 167 pengő 41 fillér” Hatzlhoffer Ferenc főjegyző kérte a fenti elszámolás elfogadását, amit a képviselőtestület egyhangú szavazással meg is tett.2 Miért akarták zár alá venni a község vagyonát? Időközben azonban - éppen a gazdasági válság hatására - a nagyközség pénzzavarba került, és 1933 őszére fizetésképtelenné vált. Erről a helyi újság a következő tudósításban tájékoztatta a lakosságot: „Dévaványa község képviselő-testülete 1933. november 28-án rendkívüli közgyűlést tartott. A rendkívüli közgyűlés összehívására több fontos ügy adott okot: a legnagyobb érdeklődés azonban a község vagyonára elrendelt zárlat tárgyalása iránt nyilvánult meg.”3 Ennek során Hatzlhoffer Ferenc főjegyző ismertette a történteket a közgyűlés előtt. Elmondta, hogy a község a 9.300 fontsterlinges kölcsönének éves részletkamatát már a múlt évben sem tudta maradéktalanul kifizetni, a folyó évben pedig egyáltalán nem fizettek. Ennek nyomán a kölcsön utáni kamathátralék és az esedékes tőketörlesztés összesen 20.000 pengőre rúg. Ilyen előzmények után a kölcsönt folyósító Pesti Magyar Kereskedelmi Bank zárlatot kért a község vagyonára, amit a bíróság el is rendelt; bár a zárlat foganatosítása még nem történt meg. A főjegyző ugyanis a bíróság határozata után azonnal összeköttetésbe lépett a bankkal, és a községet ért súlyos elemi csapásokra, a nehéz gazdasági viszonyokra, valamint arra hivatkozva, hogy a község pénzügyei most állnak rendezés alatt, haladékot kért a fizetésre. Levelére dr. Kaipl János, a bank ügyésze válaszolt, aki jelezte, hogy tudomása szerint a belügyminiszter a pénzügyminiszter hozzájárulásával 20.000 pengő segélyt utalt ki a községnek. Mivel értesülése értelmében a pénz felhasználására vonatkozólag nem kaptak határozott utasítást, arra kérte a községet, hogy az említett összeget teljes egészében fordítsák a hátralékos kamat és az esedékes tőketörlesztés (az úgynevezett annuitás) kiegyenlítésére. A zárlat foganatosítását ezért december 2-ig felfüggesztették. Az elöljáróság viszont a banknak e szigorú követelését a község nehéz helyzetére tekintettel nem tartotta igazságosnak. Ezért javasolta, hogy a zárlat foganatosításával járó súlyos anyagi megterhelés elkerülése végett fizessenek a banknak olyan összeget, melynek birtokában eláll a zárlat végrehajtásától, és a további törlesztésre haladékot ad. A fennmaradó összeget pedig fordítsák a tisztviselők és a községi alkalmazottak hátralékos fizetésének kiegyenlítésére. 4.1 Különféle kiadások 22.644 pengő 44 fillér 2 JNSZML Dévaványa jkv. 1928.9. kötet, 10/1931. kgy. szám, 1931. február 26. 3 Dévaványai Hírlap, I. évf. 2. szám, 1933. december 3. 192
