Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 27. (Szolnok, 2019)
Történettudomány - Bagi Gábor: Lehetett-e Balaszentmiklós mezőváros a XV. században?
BAGI GÁBOR: LEHETETT-E BALASZENTMIKLÓS MEZŐVÁROS A XV. SZÁZADBAN? A vizsgálat tárgyát képező négy kategória közül hazánkban a kisebb városok, valamint a jelentősebb funkciót betöltő mezővárosok (21-30 pont), illetve a közepes városfunkciót ellátó mezővárosok (16-20 pont) alkották a hazai települések legfelső csoportját. A részleges városfunkciót ellátó mezővárosok, azaz a 11-15 pont közötti csoport tagjai lehettek oppidumok, míg a 6-10 pont közötti csoportba az átlagos mezővárosok és mezőváros jellegű falvak illeszthetők. Az ez alatti pontszámú települések viszont egyszerűen possess/onak, azaz falunak tekinthetők. Problémát okoz viszont, hogy az ötödik részleges városfunkciójú, átmeneti kategóriában nem egy olyan település is helyet kapott, amely csak a kedvezőtlen forrásadottságok miatt szerzett kevés pontot. 3. XVI. századi mezővárosok a Közép-Tisza vidékén A rendszer kidolgozása, valamint az ország jelentős részének részletes elemzése után Kubinyi András arra az eredményre jutott, hogy az oppidumok és a városok közötti határvonal 15-16 pontnál van, így a 16 pont feletti központi helyeket - jogi helyzetüktől függetlenül - a városhálózat részének kell tekinteni. A 11-15 pont közötti csoportot viszont átmeneti kategóriaként értelmezte, amelynek települései esetében sajátosan keveredtek a városias és a falusias jellemzők. Mindezt pedig itt azért emeltük ki ilyen hosszasan, mivel a tágabb környezetben, a Közép-Tiszavidéken is főképp ennek az átmeneti csoportnak a tagjaival találkozunk. Ezt igazolja az alábbi táblázat is, amelybe Balaszentmiklós és a tágabb környezetében létező mezővárosok pontértékeit foglaltuk össze:13 kategóriájának alsó határát. E települések rangsorát tekintve mindössze kettőt találunk - Mezőtúrt 17 és Ceglédet 16 c. p-tal -, amely a közepes városfunkciót ellátó mezővárosok szintjét képviseli. Ezt követően viszont Szolnok 13, Tiszavarsány 12, Fegyvernek és Jászberény 11-11 c. p-tal már csak a részleges városfunkciójú mezővárosok csoportjába sorolható. Az átlagos mezővárosok és a mezőváros jellegű falvak között említhető Tiszavárkony nyolc és Kengyel hat c. p-os, és végül a jelentéktelen mezővárosok és központi funkciót ellátó falvak sorában Balaszentmiklóst négy és Szászberekét három pontos eredménnyel. Maga Kubinyi András is utalt azonban rá, hogy egyrészt a 10-15 pontos kategóriába sorolható, másrészt a kisebb települések esetében még számos speciális, a pontozás során konkrétan nem igazán megfogható tényezőt is figyelembe kell venni. Ezért az alábbiakban részletesebben is meg kell vizsgálnunk vidékünknek a táblázatban felsorolt főbb központi helyeit. A rangsor élén 17 ponttal Mezőtúr áll. Ez az eredmény a földesúri officiolátusa után járó egy, a 20-nál több külföldi egyetemre járt személyre eső kettő, a mészáros céhére jutó egy, a közvetlenül elérhető 11-nél több centralitási központ révén adható hat, a hetipiaca, továbbá a változó dátumú úrnapi és a Szent Máté napi (szeptember 21.) országos vására utáni négy, valamint a tartós mezővárosi címre eső három pont összegéből alakult ki. A jelek szerint Mezőtúr sokadalmainak jelentősége a XV. század elejétől a marha- és a borkereskedelem felélénkülése nyomán nőtt meg. Az eleve magas pontszámon kívül azonban figyelembe kell még venni, hogy 1468-ban a mezőváros 2.314- 2.754 lakosára lehet következtetni, amivel alighanem a legnépesebb település lehetett a mai Jász-Nagykun-Szolnok területén.14 Erre utal száz év múlva a Liber Sancti Johannis nevű egyházi jellegű összeírás is,15 amely feltehetően 208 portáját említette.16 1.II. III. IV. V. VI. VII. Vili. IX. X. Összeg Pontkategóriák Balaszentmiklós------- ■2 -2 4 Cegléd1 ----1 -6 5 3 16 Fegyvernek-------5 4 2 11 Jászberény1 1 --3 --4 -2 11 Kengyel-------3 -3 6 Mezőtúr1 ----2 1 6 4 3 17 Szászberek-------2 -1 3 Szolnok-2 1 ----6 1 3 13 Tiszavarsány1 ------5 3 3 12 Tiszavárkony1 -1 ----5 -1 8 14 KUBINYI ANDRÁS 2000.46., 91.; BÁCSKAI Vera 2007.93-94. 15 Ez a XVI-XVII. századi kézirat az egri püspökség plébániáit ismertette, de az anyagába illesztették a váci püspökség egyik összeírását is. KANDRA Kabos 1885.393-575.; KOVÁCS Béla 1974.5-27.; Uő. 2005. 16 KUBINYI András 2000.47., 91., 178.; KANDRA Kabos 1885.525. Sajtóhiba folytán itt 2008 porta szerepel, ami nyilvánvalóan téves adat. Az adatsorokból jól látható, hogy a Balaszentmiklós tágabb környezetében megadott tíz nagyobb település átlaga 10,1 pont, ami éppen csak eléri a részleges városfunkciójú mezővárosok 13 KUBINYI András 2000.60., 63., 67., 71., 73., 85., 88., 91., 93. 143
