Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 27. (Szolnok, 2019)
A Közel-Kelet régészete - Kalla Gábor: A kert, az állatok és a vadászat szimbolikája a kora bizánci templomok mozaikpadlón Ikonográfiai motívumok értelmezése és átérelmezése
TISICUM XXVII. A szimbólumoknak általában is jellemzője a többértelműség, ez különösen igaz a korai kereszténységre. Henry Maguire a kora bizánci világábrázolásokról szóló rendkívül gondolatébresztő könyvében az ellentétes dolgok kapcsán együttes megnyilvánulásról, ambivalenciáról és kettős értelemről beszél (ambivalence and ambiguity).43 Ebben benne van az egyes jelentések közötti dinamikus kapcsolat, a többszintűség és az a lehetőség, hogy az ábrázolásokat a különböző műveltséggel és teológiai képzettséggel rendelkező befogadó eltérően értelmezze. Szakrális környezetben a szimbólumok egyes lehetséges értelmei rituális kontextusukban nyilvánultak meg, ezért érdemes tehát megvizsgálni, hogy a templomokon belül hol bukkannak fel, és ezeknek a tereknek milyen liturgikus funkcióik voltak. Az ikonográfiái program kiválasztása Ezt megelőzően azonban érdemes még röviden azzal foglalkozni, hogy ki dönthetett a templomok képprogramjáról, ki választhatta ki, milyen ábrázolások kaphatnak helyet, és milyen szempontok érvényesültek. A mozaikok esetében külön kell választani az adományozókat, akik a megbízók voltak és finanszírozták a művek elkészítését, a mozaikkészítő vezető művészeket, akik kivitelezték a programot, és az egyházi hatóságokat, akiknek jóvá kellett hagyniuk mindezt.44 A műveken elhelyezett feliratokban valamennyi fél felbukkan.45 Az adományozónál nyilvánvalóan a hitbéli jámborság és kötelességtudat mellett fontos szempont lehetett a presztízs is, a közösségben elfoglalt hely megerősítésének szándéka. Épp emiatt gyakran merül fel az irodalomban, hogy az adományozó egyszerűen csak saját életformáját és identitását örökítette meg a templomok mozaikpadlóin, különösen a vadászjelentek esetében.46 Ez azonban a valóságnak csak egyik oldala. A mozaikkészítő mesterek a kora bizánci korban különösen megbecsült tagjai lehettek a társadalomnak, öntudatuk magas fokát jelzi, hogy nevüket is gyakran megörökítették,47 nyilvánvalóan a megbízó, a helyi közösség és az egyházi hatóságok egyetértésével. Egy-egy híresebb mester kiemelkedő alkotása nemcsak a megbízó presztízsét emelhette, hanem azét a közösségét is, amely a templomot használta. A mesterek több különböző funkciójú helyszínen is dolgoztak egyszerre, díszíthettek profán és szakrális tereket egyaránt. Jó néhány esetben egyértelmű, hogy ők tervezték a teljes ikonográfiái programot,48 de a megbízók egy meghatározott repertoire-ból választhattak. Ezek közé tartoztak pogány mitológiai ábrázolások ugyanúgy, mint a profán célú ábrázolások széles köre, így a vadászat is. A mozaikpadlók jó néhány motívumát 43 MAGUIRE, Henry 1987.10-13. 44 DAUPHIN, Pauline 1978. 45 A tárgyalt teli bfai mozaikon például a tabula ansata-ba helyezett szír nyelvű felirat a kolostor elöljáróit örökítette meg, addig a fő mezőben két görög szöveg („Uram irgalmazz a bűnös Kürosznak”, illetve „Orestas emlékezetére") utalt a megbízóra és egy családtagjára (KREBERNIK, Manfred 1990.). 46 HACHLILI, Rachel 2009.155-169.; VIDA Tivadar 2017. irodalommal. 47 A mozaikkészítő mesterekről és felirataikról pl. DONCEEL-VOÛTE, Pauline 1988.470-471.; HACHLILI, Rachel 2009.244-249. 48 MAGUIRE, Henry 1987.14. nehéz azonosítani keresztény jelképekkel, ezek közé tartoznak például a Szentírásban egyáltalán nem említett, de a helyi közösségek környezetében előforduló vagy éppen egzotikus állatok.49 Az ezeket keretező dekoratív mintázatok miatt korábban gyakran felmerült az irodalomban, hogy egyszerű, jelentés nélküli díszítésekről van szó. Többek között az úgynevezett „benépesített fonatdísz” (inhabited scroll, 11. és 15. kép) esetében is ma már egyértelmű, hogy mély szimbolikus tartalom,50 valószínűleg egy absztrakttá tett táj húzódik meg a hátterében. 15. kép: A főhajó nyugati részének mozaikpadlója. Qabr Hiram (Libanon), Szt. Kristóf-templom. VI. század (DONCEEL-VOÛTE, Pauline 1988 nyomán) Számos esetben a feliratok bibliai helyeket idéznek fel, ez pedig határozott teológiai szándékokat tükröz. Van olyan eset is, amikor egyértelmű, hogy a képprogram megtervezője nem művész volt, hanem teológiailag jól képzett személy.51 Esetenként egy közösség olyan motívumokat is elutasított, melyek máshol elfogadottak voltak. Ilyen okai lehettek annak, hogy a tell bí’ai kolostor templomában csak madarakat és halakat ábrázoltak (8. kép), emlősállatokat pedig nem (lásd fenni). 49 Ezek forrása sokszor a „Természettudós” (Phüsziologosz/Physiologus) című, II. században keletkezett, az egész középkorban igen népszerű könyv, amelynek számos változata létezett, és valóságos és mitikus állatok tulajdonságait tárgyalta (KÁDÁR Zoltán - TÓTH Anna 2000.155-162.). Ez a mű ihlette például a mozaikpadlókon többször felbukkanó főnix vagy az egyszarvú alakját. Mindkét állat az örök élet ígéreteként az „állatok békéje” jelenetekben bukkan fel. 50 DAUPHIN, Pauline 1978.; HACHLILI, Rachel 2009.286-288. 51 MAGUIRE, Henry 1987.14-15. 134
