Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 27. (Szolnok, 2019)
A Közel-Kelet régészete - Kalla Gábor: A kert, az állatok és a vadászat szimbolikája a kora bizánci templomok mozaikpadlón Ikonográfiai motívumok értelmezése és átérelmezése
KALLA GÁBOR: A KERT, AZ ÁLLATOK ÉS A VADÁSZAT SZIMBOLIKÁJA A KORA BIZÁNCI TEMPLOMOK MOZAIKPADLÓIN. IKONOGRÁFIÁI MOTÍVUMOK ÉRTELMEZÉSE ÉS ÁTÉRTELMEZÉSE 4. kép: Assur-bán-apli asszír király oroszlánvadászata a ninivei Északi Palotából. Kr. e. VII. század közepe. London, British Museum (A szerző felvétele) A mükénéi kultúrkörben ábrázolások sokasága emeli ki a vadászat fontosságát az elit számára, különösen az oroszlán (5. kép), a vadkan és a szarvas vadászata játszott kiemelt szerepet.16 Archeozoológiai vizsgálatok egyértelműen bizonyítják a szarvashús fontos szerepét a lakomákon.17 temetkezési összefüggésben is, jelezve a nagyvadakban rejtőző életerő és az elejtésükkel járó halál dichotómiáját. Ugyanez a motívum jelenik meg a szerelmi irodalom vadászat allegóriájában is, ahol a halál a szexualitással kötődik össze.18 Az arisztokrata életmód újbóli felvirágzása idején, a hellénisztikus korban újra fontossá vált a vadászat a királyi udvarokban és az elit körében, és ezt a hagyományt a Római Birodalom leggazdagabb rétegei is követték, bár megítélése eredetileg nem volt egyértelműen pozitív. Hadrianus viszont már a virtus, az egyéni hősiesség és férfierény kifejeződéseként ünnepelte, és ez az aspektus később is fennmaradt.19 A késő antik korban folytatódott a korábbi hagyomány, és elsősorban a kiterjedt villagazdaságok arisztokrata tulajdonosainak életmódjához tartozott hozzá a vadászat, ezen belül is a ritka és veszélyes nagyvadak elejtésének szokása (7. kép).20 A kiemelkedő jólét jele volt, hogy egy nagybirtokos olyan vadasparkot21 tarthatott fenn, ahol a cirkuszi állatküzdelmek, a venatio mintájára egzotikus nagyvadakat ejthettek el. A korábbiakhoz képest a vadászat ábrázolásainak száma jelentősen megemelkedett. Három fajta téma jelenhetett meg az egyes képhordozókon: mitológiai vadászat, egzotikus állatokra való vadászat amphitheatrumok látványosságaként, valamint a szabadtéri vadászatok nagy kiterjedésű uradalmak erre fenntartott területein.22 Az ábrázolások ikonográfiái részletei alapján azonban sokszor nem lehet ezeket megkülönböztetni, 5. kép: Oroszlánvadászattal díszített tőr. Mükéné, IV. aknasír. Kr. e. XVI. század. Athén, Nemzeti Múzeum A klasszikus görög világban a vadászat az arisztokrata elit önmeghatározásának és a dominancia fenntartásának is fontos eszköze maradt, de emellett a felnőttség és a férfiasság egyfajta bevezető rítusának is számított. A vadászat képei - általában mitológiai történetek formájában - nemcsak a lakoma készletein jelentek meg (6. kép), hanem 16 A mükénéi aknasírok dísztárgyainak tekintélyes részén jelenik meg a vadászat. Lásd KARO, Georg 1930. 17 WRIGHT, James C. 2004.51. 18 BARRINGER, Judith M. 2001. 19 BRILLIANT, Richard 1979.63-64. 20 BALTY, Janine 1969.; VIDA Tivadar 2017.163-167. Különösen Abb. 93-94. 21 A vadasparkok létesítésének szokása az ókori keleti nagybirodalmak kultúrájában gyökerezhetett, és a keleti hellénisztikus királyságok elitje terjeszthette el. Eredeti jelentése szerint a vadasparkot a „botanikus kertekkel” együtt a világ képmásaként, imago mundi ként fogták fel, ahol a világ minden különlegessége megtalálható. Ezért számítottak fontos diplomáciai ajándéknak vagy adónak az egzotikus állatok. Az egzotikum iránti igény később is fennmaradt. 22 VIDA Tivadar 2017.67-68. 129
