Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 27. (Szolnok, 2019)
A Közel-Kelet régészete - Kalla Gábor: A kert, az állatok és a vadászat szimbolikája a kora bizánci templomok mozaikpadlón Ikonográfiai motívumok értelmezése és átérelmezése
Kalla Gábor A kert, az állatok és a vadászat szimbolikája a kora bizánci templomok mozaikpadlóin Ikonográfiái motívumok értelmezése és átértelmezése1 A kora keresztény ábrázoló művészetnek csak az egyik és talán nem is a leginkább meghatározó vonulatát jelentették a Bibliából vagy a szentek történeteiből származó narratívák, melyek később olyan meghatározóvá váltak. A kora bizánci kultúrkör keleti területein (Kelet-Anatólia,2 Palesztina,3 Jordánia,4 Szíria,5) és Észak-Afrikában6 a látványos gazdasági prosperitásnak köszönhetően az V-VI. században jelentősen megnövekedett a padlómozaikokkal díszített templomok száma,7 de ezeken az elbeszélő történetek kevésbé kaptak szerepet. A bibliai utalások sokkal inkább statikus szimbólumok formájában jelentek meg,8 vagy olyan összetettebb jelenetekben, melyek csak áttételesen utaltak valamilyen teológiai megfontolásra. Ezeknek a szimbólumoknak a tekintélyes része a klasszikus görög-római világ pogány művészetében gyökerezett. Ilyen többek között luno istennő pávája, amely az örök élet reményét idézte fel, vagy a dionüszoszi körből származó szőlő, a kereszténységben az életerő, a feltámadás és az eucharisztia megtestesítője. Ennek a cikknek a témája a békésen egymással élő állatok idillje és a véres állatküzdelmek, illetve vadászatok dichotómiája a kora bizánci művészetben, ami nemcsak a profán körben, hanem a szakrális szférában is megtalálható. Az egyik kiindulópont egy Magyarországon, a budakalászi avar temetőben megtalált domborműves korsó, a másik pedig egy szíriai kolostor templomában kiásott padlómozaik. A budakalászi sárgaréz korsó kiválasztásának egyik meghatározó oka, hogy a szerző szeretett volna az ünnepelt tudományos munkásságához közel álló tematikához kapcsolódni, és egy olyan témát középpontba állítani, ami őt is érdekelheti. A mozaikpadlót a szerző tárta fel a kancsó 1989-es megtalálása után egy évvel. A két, egymástól távol előkerült művészeti alkotást a készítési háttér, a kora bizánci kulturális környezet mellett összeköti az és a halál, a túlvilági öröklét és a földi küzdelem kettősségének problémája. 1 A tanulmány eredetileg a dr. Cseh János tiszteletére kiadott Tisicum XXVI. kötetébe készült. 2 CANDEMIR, Hasan - WAGNER, Jörg 1978. 3 HACHLILI, Rachel 2009. 4 BUSCHHAUSEN, Helmut et al. 1986; PICCIRILLO, Michele 1992. 5 DONCEEL-VOÛTE, Pauline 1988. 6 ALFÖLDI-ROSENBAUM, Elisabeth - WARD-PERKINS, John 1980. 7 DAUPHIN, Pauline 1980. 8 Az állatábrázolások ilyen szerepéről lásd TESTINI, Pasquale 1986. Jó ismert, hogy már a kereszténység korai időszakában is meghatározó fontosságúak a szimbólumok. Alexandriai Szent Kelemen a III. század elején azt javasolja a híveknek, hogy gyűrűiken pogány idolok helyett titkos szimbólumokat alkalmazzanak (galamb, hal, fa, hajó, horgony, balta), és ezek egy részének használata később is fennmarad, miután sok egyházi tekintély kifejezetten tiltotta Krisztus testi megjelenítését (MILBURN, Robert 1988.1-7., 279.) Ez a kezdetektől meglévő kettősség vezetett a képromboláshoz a VIII-XI. században, melynek hívei elsősorban a keleti területek nem görögül beszélő lakosságából kerültek ki (MANGO, Cyril 1977.). A budakalászi korsó A korsóról több különböző előzmény után Vida Tivadar most publikált igen alapos és minden részletre kiterjedő feldolgozást,9 ami felmenti a szerzőt attól, hogy részletesebben foglalkozzon párhuzamaival. A 22 cm magas korsót a száj vonala fölé emelkedő, nőstényoroszlán alakjával díszített füllel el, oldalát két sorba rendezett domborműves vadászjelenet díszíti (1-2. kép).10 Vida Tivadar elemzése szerint a kiemelkedő minőséget képviselő korsót az V. század végén vagy a VI. század elején készíthették egy központi műhelyben Konstantinápolyban vagy Szíriában.11 A vadászjelenetet készítője a késő antik ikonográfiái hagyományoknak megfelelően összesen nyolc párharcra bontotta, az állatok között a legnemesebb és legerősebb vadakat találjuk - az oroszlánt, a medvét, a vadkant és a párducot. A korsó révén a késő antik Mediterráneum 1. kép: Budakalászi sárgaréz korsó. V. század vége - VI. század eleje. Szentendre, Ferenczy Múzeum (Mudrák Attila felvétele) 9 VIDA Tivadar 2017. 10 A képekért Vida Tivadarnak tartozom köszönettel. 11 VIDA Tivadar 2017.159-160. 127
