Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 26. (Szolnok, 2018)
Régészeti tanulmányok - F. Kovács Péter: La Téne-kori település részletek a Közép-Tisza-védékről Tiszapüspöki - Holt-Tisza-part, Túrkeve-Burkus halom, Szolnok-Vegyiművek körzet
TISICUM XXVI. kompozíció szokatlan, az első benyomás alapján szabályos kivégzésre gondolhatunk, amit esetleg szakrális motivációval magyarázhatnánk, de ez utóbbit semmi sem bizonyítja. Az épületben nem került elő olyan lelet, mely arra utalhatna, hogy valamiféle rituálé áldozata lehetett a személy. A csontokon nincs jele külső traumának, ennek ellenére a halált okozhatta lágyszöveti sérülés. Mindenesetre az bizonyos, hogy tervszerű cselekmény történhetett, erre utalhat a test és a végtagok helyzete. Külön érdekesség, hogy a leletanyag nagyobb része és egy 50 kg-os zsáknyi patics/tapasztás, áglenyomatos tapasztások, szintén ennek a jelenségnek a betöltéséből kerültek elő. Ez alapján úgy tűnik, mintha a gödröt az épület betöltésével, azonos földdel töltötték volna vissza, esetleg az épülettel együtt került feltöltésre/elpusztulásra. Az sem világos, hogy esetleg az épületet használták-e tovább a ’temetést' követően. A leletanyag alapján az épület az alföldi klasszikus kelta időszakra tehető, azaz a LT B2 - C1 időszakra. Ugyan a leletanyag kronológiailag finoman sem nevezhető érzékenynek, ennek ellenére az arányokból és az összetételből egyértelműen látszódik, hogy a középső LT időszak tipikus leletei a meghatározóak. A túrkevei objektum további érdekessége, hogy a Nagykunságnak ezen a részén, a Szolnok-Túri-sík Tiszától távolabb eső belső területein csak elvétve ismerünk feltárt La Téne-kori jelenségeket. Korábban Kriveczky Béla és Cseh János végeztek leletmentő ásatást Karcag-Nádas-ér lelőhelyen, melyről az alábbiakat írják: „Leletmentő ásatást végeztünk a várostól D-re, kb. 5 km-re lévő Nádas-ér nevű határrészen. Földmunkák során két telepobjektum (ház és gödör) került elő. A földbe mélyített ház 450-380 cm nagyságú, lekerekedő sarkú téglalap alakú, ÉK-DNy-l irányú és 10-40 cm mélységű. A két ágasfa helyén kívül további beásásokat figyeltünk meg a padlón, így középen egy nagyobb gödröt. A házból jól iszapolt agyagból korongolt és grafitos anyagú edények töredékein kívül egy orsógomb és egy üveg karperec darabja került felszínre, melyek a késő vaskorra keltezhetők. A közelben föltárt kerek, 160 cm átmérőjű, sekély gödör anyaga alapján rézkori.”31 Minthogy a Karcag-Nádas-ér lelőhelyen feltárt kelta épület még publikálatlan, így gyakorlatilag a túrkevei épület az egyetlen közölt objektum. Megjegyzendő, hogy egyéb La Téne-kori leletek is alig ismertek, így e tekintetben is jelentősnek mondható egy frissen a múzeumba került emailos fibula:38 39 Erősen töredékes, bronzból készült, háta téglalap alakú, melyet öt részre tagol az emailos kitöltés, a központi trapéz alakú elemet négy félhold kitöltés szegélyezi. Leltári szám nélküli. (5. kép) Méretei: a töredék teljes hossza 2,1 cm, a téglalap alakú hát szélessége: 1,5 cm, hossza: 2,4 cm. A tárgy legközelebbi párhuzamai Törökszentmiklós-Surjány határából40 és Kiskundorozsmáról ismertek.41 A fibulatípus a középső La Téne időszakra jellemző.42 38 KRIVECZKY Béla - CSEH János 1985.16. 39 Köszönet illeti a megtalálókat, Takács Dórát és Bartos Pétert! 40 STANCZIK Ilona - VADAY Andrea 1971. Abb. 3.4-5. 41 PILLING Zoltán - ÚJVÁRI Ferenc 2012. 42 TELAGÄ, Emilian 2008.95-96. 5. kép - Mezőtúr-Túrkeve határában előkerült fibulatöredék (helyszíni fotó) Szolnok-Vegyiművek körzet A régió egyik legtöbbet hivatkozott tárgya a szolnoki Vegyiművek területén előkerült pecsételt kantharosz fültöredék.43 Ennek előkerülési körülményei homályosak, és a tárgy maga el is veszett. így lassan 70 év távlatából érdemes újra áttekinteni, hogy mit tudunk a területről. A lelőhelyen Selmeczi László végzett leletmentő ásatást 1966. július 11-23. között. A területen avar temető és kelta település részleteit tárta fel. A dokumentáció alapján a következők adatok ismertek: „IV. Felület. "K gödör, kelta. Gödör Sz: 112 cm, H: 160 cm, M: 70 cm. Szabálytalan alakú hulladékgödör, benne cseréptöredékek és igen sok állatcsont. (9. tábla 2.) "B" lakógödör, kelta. Lakógödör méretei: H: 225 cm, az egyes oldalak hosszúságai: 60 cm, 140 cm, 60 cm, 110 cm, 140 cm, 90 cm, 90 cm, M: 163 cm. Szabálytalan téglalap alapú gödör. Téglalap alapú lejárattal ellátott. 43 RUSTOIU, Aurel - EGRI, Marianna 2011. Fig. 18.6.
