Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 26. (Szolnok, 2018)
Régészeti tanulmányok - F. Kovács Péter: La Téne-kori település részletek a Közép-Tisza-védékről Tiszapüspöki - Holt-Tisza-part, Túrkeve-Burkus halom, Szolnok-Vegyiművek körzet
F. KOVÁCS PÉTER: LA TÈNE-KORI TELEPÜLÉSRÉSZLETEK A KÖZÉP-TISZA-VIDÉKRÓL: TISZAPÜSPÖKI________HOLT-TISZA-PART, TÚRKEVE-BURKUS HALOM, SZOLNOK-VEGYIMÚVEK KÖRZET________ Eger-Nagyeged,17 Nagypart,18 Chotin,19 Zemplín20 példái alapján, de tucatnyi más párhuzam is hozható. Sőt, ahogy Kemenczei Tibor megállapítja, az edényforma már a késő bronzkortól felfedezhető, és a preszkíta időszakban sem tűnik el.21 Ugyanakkor a La Téne-kultúra nyugati területein, sőt már a Dunántúlon is szinte ismeretlen ez a forma. így - ahogy ezt a korszakot kutatók számos esetben megállapították - a hordó formájú edények La Téne-kori megjelenése, La Téne környezetben való előfordulása a helyi eredetű kulturális hatások, fazekas hagyományok továbbélésének egyik szegmenseként fogható fel. Az edénytípus datálása önmagában szinte lehetetlen, hiszen széles időskálán lelhető fel változatlan formában. Fontos megjegyezni, hogy az edény legközelebbi párhuzamai Erdélyből a dák-géta területekről ismertek.22 A lelőhely tágabb környezetét szemügyre véve láthatjuk, hogy számos, a Vekerzug-kultúrához és a La Téne-kultúrához köthető adattal találkozhatunk. Ezek közül kulcsfontosságú a Törökszentmiklós-Surjány határában feltárt középső vaskori temető.23 Cseh János Fegyvernek határából publikált egy településrészletet,24 de szórványos adatokkal is rendelkezünk.25A La Téne-kor esetében szintén kiemelendő a Törökszentmiklós-surjányi határ, ahonnan elsősorban szórványleleteket ismerünk.26 Még közöletlenek a Törökszentmiklóst elkerülő 4-es számú főút építését megelőző feltárások eredményei, melyek fontos adalékokkal szolgálhatnak a szűkebb térség régészetéhez, hiszen itt két kisebb középső vaskori település is megkutatásra került Törökszentmiklós- Kenderpart és Törökszentmiklós-Morostó lelőhelyeken.27 Fentebb már említésre került a Törökszentmiklós-Karancs-Háromág lelőhely, ahonnan kelta üvegkarperec és talán egy szkíta tükör töredéke került elő.28 Az M4-es gyorsforgalmi út építésének köszönhetően pedig a Tisza túlpartja is ismertté vált, így látható, hogy Tiszapüspöki szűk környezetében számos vaskori lelőhely fordul elő, és jóval intenzívebb a korszak, mint ahogy az a publikált adatokból tűnik. A kevés leletanyag és az épület általános formai jegyei miatt a finomdatálás nehézkes. Ennek ellenére az feltétezhető, hogy az épületet a késő vaskor első felében és/vagy a középső vaskor utolsó időszakában használhatták. Hiszen maga az épületforma előfordulhat a középső vaskorban is, pl. Nyíregyháza-Mandabokor, de az egyetlen kapaszkodót nyújtó edényforma is fellelhető La Téne-kori sírokban is, ahogy ezt láthatjuk pl. Bodroghalom esetében is, így a datálás csak széles határok közt lehetséges a Kr. e. Vl-lll. század között. 17 KEMENCZEI Tibor 2009. Taf. 146.3. 18 HELLEBRANDT Magdolna 2001.16. kép 4. 19 DUSEK, Mikulás 1966. Pl. XXII. 1. 20 BENADIKB. 1966. Fig. 10. 21 KEMENCZEI Tibor 2009.96-97. 22 PUPEZA, Paul 2010, XI. 33; BERECKI, Sándor 2008, Pl. 22.1., Pl. 38.2 23 CSALOG Zsolt - KISFALUDI Júlia 1985. 24 CSEH János 2006.13-15. 25 KEMENCZEI Tibor 2009.120. 26 STANCZIK Ilona - VADAY Andrea 1971. Abb. 3. 4-6.; F. KOVÁCS Péter 2017.43. 27 CSEH János 2001. 28 A szóbeli közlésért Kertész Róbertnek tartozom köszönettel! Túrkeve-Burkus-halom környéke A lelőhely Túrkeve határában a Burkus-halom lábánál fekszik. Részleges feltárására 2004-ben egy MOL-vezeték telepítése miatt került sor. Az ásatást Csányi Marietta és Tárnoki Judit végezte. A lelőhelyen kizárólag egy késő vaskori épület került elő (1. obj. S-1.). Az épület kissé szabálytalan négyzet alakú, sarkai lekerekítettek (2-3. kép). A DNy-i sarok szabálytalan, lecsapott. Falai enyhén rézsűsek. E sarok alatt helyezkedett el az S-2 jelenség. Padló nyomát nem sikerült megfigyelni, de az alja egyenes. Összesen hat cölöplyuk helyezkedett el a falak mentén: négy a Ny-i falnál és kettő az ÉK-i sarokban. Egy ovális beásás feküdt a D-i fal mentén. Az épületben tűzrakásra, tűzhelyre utaló nyomok nem voltak. 2. kép - Túrkeve-Burkus-halom lelőhelyen feltárt vaskori épület 3. kép - Túrkeve-Burkus-halom lelőhelyen feltárt vaskori épület Méret: 470 x 450 cm; mélység: 50 cm; humuszolt felszín mélysége - 50 cm, terület: 21,15 m2. 95 1
