Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 26. (Szolnok, 2018)
Régészeti tanulmányok - Gulyás András Zoltán. Őskori leletek Jászfényszaru-Kozmaparton
TISICUM XXVI. A C alakú magaspart déli részének nyugati oldalán homokdomb fekszik. Ennek nyugati oldalát homokbányászat miatt megsemmisítették. Itt lőteret alakítottak ki, amit most íjászok használnak. A dombon kertművelés folyik, nemrég a terület jó részét gyümölcsfákkal ültették be. A domb tetején legalább 1791 óta áll egy kereszt, melyet a korábban itt állt kápolna, a Kozma-Damján kápolna helyén állítottak fel. Ennek a kápolnának a lebontását, melynek 1751-ben még álltak a falai, az egri püspök 1788-ban a jászfényszarui bírák kérésére engedélyezte.6 A kápolna lebontásakor egy körülbelül 1 m magas kis dombot emeltek a helyén, amire a keresztet felállították. (3. kép.) Ez a domb és a kereszt akadályozta meg Selmeczi Lászlót abban, hogy az Árpád-kori templom keleti falát, illetve a tőle keletre eső területet megkutassa.7 3. kép - Jászfényszaru-Kozmapart lelőhely а II. katonai felmérésen. A térképen látható a már álló kereszt, a kápolna helyén A feltárásokról szóló beszámolókban, publikációkban a területről előkerült leletek között nem kerül említésre más korszak, csak az Árpád-kori és a középkori emlékek.8 Langó Péter elmondása alapján tudjuk, hogy egy Tiszai, meanderdíszes kerámiatöredék is előkerült a feltárások során. Ezért a lelőhelyen a Tiszai kultúra emlékeire is lehet számítani.9 A lelőhelyen ismeretlen korú halmot is nyilvántartanak,10 ennek hivatkozásaként a Jászság kunhalmai című művet hozzák.11 Azonban sem ebben a műben,12 sem a korábban, Fodor Ferenc által összegyűjtött kunhalmok között13 nem találjuk Kozmapartot vagy bármely hasonló elnevezést. 6 SOÓS Imre 1985.365. 7 SELMECZI László 2001.129. 8 LANGÓ Péter 2005. 374-375.; SELMECZI László 2001. 127-149.; SELMECZI László 2005.160-161.; SELMECZI László 2012.96-102. 9 ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY 2017.23. 10 Uo. 11 TÓTH Albert 1989. 12 TÓTH Albert 1989.432-433. 13 FODOR Ferenc 1942.14. A lelőhelyről több kerámiatöredék is előkerült, amely Farkas Kristóf Vincének, a Jász Múzeum történész muzeológusának a tulajdonában található. A leleteket a domb felszínéről szedte az évek során.14 A leletek között sok a díszítetlen, korszakhoz nem köthető, illetve a középkori Kozmadamjánszállásról ránk maradt edénytöredék. Ezekkel a leletekkel a cikkben nem foglalkozunk, csak az egyértelműen behatárolható edénytöredékeket közöljük. A következő leletek kerültek be a múzeumba Kozmapart dombjának felszínéről: Neolitikum Alföldi Vonaldíszes Kerámia kultúrája 1. Sárga színű, kézzel formált, homokkal soványított félgömb alakú tál elkeskenyedő peremtöredéke. Pereme alatt vízszintes, kissé ívelt, bekarcolt vonaldisz. A vonaldísz alatt apró, kúp alakú bütyök. M:5,6; Sz:4,5; fv:0,5 cm. (1. tábla 1.) 2. Sárga színű, kézzel formált, pelyvával soványított, szendvicsszerűen rétegesre égett edény oldaltöredéke. Külső felületén két, egymással párhuzamosan futó, bekarcolt, vízszintes vonal fut. M:4,3; sz:4,1; fv:0,6 cm. (1. tábla 2.) Szakálháti kultúra 3. Sárga színű, szendvicsszerűen rétegesre égett, kézzel formált, pelyvával soványított tál peremtöredéke. Pereme elkeskenyedő, pereme alatt egy lapos bütyök fekszik. M:4,7; sz:4,9; fv:0,9 cm. (1. tábla 3.) 4. Sárgásbarna színű, szendvicsszerűen rétegesre égett, kézzel formált, pelyvával soványított, vastag falú tál elkeskenyedő peremtöredéke. M:5,5; Sz:4,6; fv:1,3 cm. (1. tábla 4.) 5. Kívül sárgásbarna, belül feketére égett, kézzel formált, pelyvával soványított, vastag falú edény oldaltöredéke. Külső felületén két függőleges bevágással három részre osztott bütyökfül. M:6,9; sz:8,3; fv:1 cm. (1. tábla 5.) 6. Barna színű, szendvicsszerűen rétegesre égett, kézzel formált, pelyvával soványított edény oldaltöredéke. Külső felületén két függőleges sorban négy-négy ujjbenyomás fekszik. A külső felületének egy része lekopott. M:5,6; sz:5,6; fv:1,2 cm. (1. tábla 6.) 14 Ezúton szeretném megköszönni kollégámnak, hogy a leleteket átadta feldolgozásra! 70
