Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 26. (Szolnok, 2018)

Cseh János: Kelta és gepida megtelepedés emlékei a szajoli Tenyőhalomtól délnyugatra eső magasparton

CSEH JÁNOS: TELEPÜLÉSRÉGÉSZETI ADATOK A TINÓKA-ÉR MENTÉNEK (SZAJOL ÉS TÖRÖKSZENTMIKLÓS HATÁRA) GEPIDA KORÁHOZ GARAM, Éva 1995. Das awarenzeitliche Gräberfeld von Tiszafüred. Mit 257 Abbildungen, 252 Tafeln und 3 Beilagen. - Cemeteries of the Avar Period (567-829) in Hungary. Vol. 3. Eds.: A. KISS - É. GARAM. Budapest. HARHOIU, Radu - BALTAG, Gheorghe 2006-2007. Sighi§oara-„Dealul Viilor”. Monografie archeologicä. I. Cu contributii de Nikolaus Boroffka çi Rodica Boroffka. Zusammenfassung der Schlussfolgerungen. In: II. Catalog- Plançe. Biblioteca Museului Bistrita. Séria Historica 14-15. Bistrita - Cluj-Napoca. HARHOIU, Radu 2015. Ein Gräberfeld des östlichen Reihengräberkreises in Sighiçoara Dealul Viilor (Gräberfeld 3). A cemetery of the eastern group of Reihengräberfelder (linear graves cemeteries) from Sighiçoara, Dealul Viilor (Cemetery 3). In: „Casteilum, civitas, urbs”. Zentren und Eliten im frühmittelalterlichen Osteuropa. Hrsg: Orsolya HEINRICH-TAMÁSKA - Hajnalka HEROLD - Péter STRAUB - Tivadar VIDA. Castellum Pannonicum Pelsonense Vol. 6. Budapest - Lepzig - Keszthely - Rahden/Westf. 209- 247. NEPPER, Ibolya, M. 1974a. Biharkeresztes-Ártánd Nagyfarkasdomb (Korn. Hajdü-Bihar, Kr. Berettyóújfalu). Archäologische Forschungen im Jahre 1973. In: ArchÉrt 101.318. 1974b. Biharkeresztes-Ártánd-Nagyfarkasdomb (Hajdü-Bihar m., Be­rettyóújfalui j.). Az 1973. év régészeti kutatásai. In: RégFüz I. Ser. I. No. 27.53. 1984. Császárkori szarmata telep Biharkeresztes-Ártánd Nagyfarkasdombon - Eine sarmatische Siedlung aus der Kaiserzeit, gelegen auf dem Nagyfarkas-Hügel, Biharkeresz­tes-Ártánd. In: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve. Debre­cen. 101-249. NEPPER Ibolya, M. - MÁTHÉ Márta, Sz. 1978. A Hajdú-Bihar megyei múzeumok régészeti tevékenysége 1972-1976. (Leletkataszter) - The Archeological Activity of the Museums in Hajdú-Bihar County in the Years 1972-1976. (A Survey of Finds). In: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve. Debrecen. 175-194. SZABÓ Dóra 2014. Tiszabura-Nagy-Ganajos-hát gepida kori településanyaga. Alapszakos szakdolgozat. Eötvös Loránd Tudományegyetem. Bölcsészettudományi Kar. Budapest 2014. (kézirat, 1-78. ol­dal és 1-23. tábla) 2015. Tiszabura-Nagy-Ganajos-hát gepida kori településanyaga - Eine Gepidische Siedlung aus Tiszabura - Nagy-Ganajos-hát. In: Tisicum (A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Év­könyve) XXIV. Szolnok. 71-80. TÓTH Ágnes, B. 1983. Gepida telepek az Alföldön. Doktori disszertáció. Eötvös Lo­ránd Tudományegyetem. Bölcsészettudományi Kar. Buda­pest, 1983. (kézirat, 1-301. oldal, 1-11. kép, l-XXXIV. tábla és I. táblázat) 2006. Gepidische Siedlungen im Theissgebiet mit 31 Abbildungen, 30 Tafeln und 5 Tabellen. In: Monumenta Germanorum Archaeologica Hungáriáé Vol. 4. Monumenta Gepidica. Red.: Éva GARAM - Tivadar VIDA. Budapest. TÖRÖK Gyula 1936. A kiszombori germán temető helye népvándorlás kori em­lékeink közt (XLIV-LXVI. tábla és 2 kép) - Das germanische Gräberfeld von Kiszombor und unsere Denkmäler der Völkerwanderungszeit. (Taf. XLIV-LXVI. und 2 Bilder). In: Dolgozatok a m. kir. Ferencz József Tudományegyetem Archaeológiai Intézetéből XII. Szeged. 101-177. ZAHARIA, Eugenia 1994-1995. La Station n°2 de Bratei, dép. de Sibiu (Vle-Vlle siècle). In: Da­cia XXXXVIII-XXXIX. 297-356. János Cseh Settlement archaeological data to the Gépid age of Tinóka-ér (the boundary between Szajo and Töröksze­ntmiklósi In the spring and summer of 2015, in relation with the excavation of the Gépid graves at Fehér-tó-part, dating back to the second half of the 5th century and the first decades of the 6th, an archaeological site survey was initiated to explore the neighbouring settlements. In nearly one and a half years a few border points at Szajol and Törökszentmiklós was found that were defined as the sites of East German settlements partly undoubtedly, partly provisionally. The sites were located on a high shore of an ancient, blocked and parched riverbed of the Tisza, belonging to the area of Szajol, and partly to Törökszentmiklós in a length of approxi­mately 11,5-12 kilometres. This paper presents the archaeological sites defined during the site survey showing Gépid settlements and provides detailed description. The archaeological site Törökszentmiklós, Kenderpart, Promontórium 34, is a Gépid dwelling house dug into the ground. From the remnants unearthed there, the author chose the bone tools to demonstrate the objects and provide a full description. The 33 items on the inventory came to light at 18 different sites and separate finding contexts, among which 10 are settlement sites. 55 I I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents