Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 26. (Szolnok, 2018)

Kultúrtörténet - Zsolnay László: Néhány újabb adat a Jászság XVIII. századi vallásosságához

TISICUM XXVI.

IRODALOM

BELLON Tibor - SZABÓ László (szerk.)

1987. Szolnok megye népművészete. Budapest.

GULYÁS Éva

1994. Útmenti keresztek, szobrok a Jászságban. In: Jászsági évkönyv. Jászberény. 110-121.

1998. A jászberényi kőképek. In: A Jászság a magyar kultúrában.

Jászkunság Füzetek 12. Szolnok. 171-182.

LESKÓ József (szerk.)

1907. Adatok az Egri Egyházmegye történelméhez IV. Eger.

LUKÁCSI Lászlóné - LUKÁCSI László - RUSVAY Lajos é. n. Jászalsószentgyörgy krónikája. Szolnok.

KAPOSVÁRI Gyula - RÉDEI István (szerk.)

1988. Szolnok megye műemlékei. Szolnok.

MKL

2001. Magyar Katolikus Lexikon VI. Budapest.

MOLNÁR Antal

2005. Mezőváros és katolicizmus. Budapest.

PAPP Izabella

1998. Idegenek a Jászságban. In: A Jászság a magyar kultúrában.

Szolnok. 110-119.

SOÓS Imre

1985. Az Egri egyházmegyei plébániák történetének áttekintése. Budapest.

SZABÓ László

1982. Jászság. Budapest.

1998. A jász öntudat története. In: A Jászság a magyar kultúrában.

Szolnok. 54-66.

SZÁNTÓ Konrád

1974. A jászberényi ferences templom története. Budapest. SZILÁRDFY Zoltán

1998. A jászapáti Szent Rozália-kápolna homlokzati díszítésének

ikonográfiája. In: A Jászság a magyar kultúrában. Szolnok. 183-198.

ZSOLNAY László

1993. Négy katolikus templom a Jászkunságban és a hivatalos építészet a XVIII-XIX. század fordulóján. In: Tisicum 8. Szolnok, 1993.407-420.

2008. Körmenetek, kegyes társulatok, búcsújárások a XVIII. századi Jászságban. In: Tisicum 17. Szolnok, 2008.203-211.

László Zsolnay

Some new data to the religiousness of the Jazygians in the 18th century

This paper studied the church history and popular religiousness of a small region in the Great Hungarian Plain in the 18th century. Whereas the Jazygians had been living in a block since their settlement, their religious life was continuous and remained in the faith of Catholicism for centuries, Jazygia lends itself particularly well to trace the local peculiarities. Their privilegized status, the independence of their selfgovernment and the fact that they were not in villein position can consolidate the possibility to determine Jazygia as a separated unity from its neighbouring areas.

During the Turkish occupation Jazygia did not depopulate, so its religiousness could be continuous. Its church standed, even if they were ruined. Their connection with the Franciscan friars were permanent. After the Turkish occupation and their redemption from their selling the religious life of Jazygia showed great prosperity. New churches were built at their own costs. Great number of chapels, crosses and statues were erected in such a quality that in the other areas in County Jász-, Nagykun- and Szolnok was not characteristic. Vivid trade connections brought and carried the new trends which coloured the religious life of Jazygia.

The aim of this paper was to study erecting churches, statues, their characteristics and popular religiousness connecting to them, and to analyze the popular religiousness of Jazygia: processions, confraternities, customs, veneration of Saints.

The aim was also to study the peculiarities of Jazygia in other point of view: I searched for the appearance of the Jazygian consciousness in the religiousness of Jazygians.

Translated by Nándor Szebenyi

514