Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 26. (Szolnok, 2018)
Kultúrtörténet - Szecskó Károly: Foltin János, Kracker János Lukács első magyar kutatója
SZECSKÓ KÁROLY: FOLTIN JÁNOS, KRACKER JÁNOS LUKÁCS ELSŐ MAGYAR KUTATÓJA javaslatát? Először a kispréposti palotában található Az Erény diadala című freskót említjük. Szmrecsányi Miklós 1932. február 20-án a következőket vetette papírra: „Sajnos, a Kracker mennyezetfestménye az 1827-i nagy tűzvésztől sokat szenvedett, amint ezt az allegóriát keretben foglaló festett architektúrán lévő feliratok is bizonyítják. Ez a festett keret közvetlenül a plasztikus stucco-díszítéshez csatlakozik. A négy széles oldal közepén négy fülkébe állított virágos vázák vannak festve. A közbeeső párkányzatra, a bal oldalon, a kályhás fülke mellett, Johann Lucas Kracker 1774. felírás olvasható. Vele szemben: Reismann К. M. (valószínűen a restauráló neve) 1908. jún. 6.; és bizonytalan írással: Ruben (:?:) F. Szohner L: az ajtó túloldalán pedig Megújította Foltin János egervári prépost 1908. évben jelzések vannak. Foltin akkori kisprépost, Kracker életírója, erről a mennyezetről azt közli, hogy a tűzvész következtében színei elhomályosultak, de megmaradtak annyira, hogy teljes sikerrel lehetett a helyreállítást elvégeznie. Az erős körvonalakon itt-ott a színek ki nem egyenlített foltjain a javítás meglátszik. A virágos vázás architektorikus keretet pedig 1908-ban egészen újra, vagy átfesthették. A felírások egészen egyformák, s ezért a Kracker névjelzést is szemlátomást utólagosan pótolták 1908-ban. Hogy volt-e eredetileg névjelzés a képen, most már nem lehet eldönteni. Ezeknek a megállapítása művészettörténeti fontossággal bír, mert Kracker művészi színvonala oda tartozik.TM Hetényi Gyula római katolikus plébános (1888-1947) 1927 őszén részben saját költségén restauráltatta a templom Kracker által 1769-ben készített főoltárképét.55 56 Említést érdemel annak a Kracker oltárképnek az ügye is, amely az egri főszékesegyházból 1895-ben a mezőcsáti római katolikus templomba került, amelyet abban az évben avattak fel, és Samassa József érsek adományából épült. Mivel addig nem készült oltárképe a csáti templomnak, ezért a főszékesegyházból vitték el Mezőcsátra Kracker Szent István király Szűz Mária oltalmába ajánlja Magyarországot című alkotását. Ez a kép 1952-ben, miután az egyházközség Rajna János akkori plébános indítványára Takács István mezőkövesdi festőművésszel új oltárképet festetett, visszakerült Egerbe. Az Egyházmegyei Hatóság Korényi József festőművésszel restauráltatta, s újból a főszékesegyházban helyezték el.57 Meglepő, hogy Voit Pál művészettörténész, bár sokat foglalkozott Kracker János Lukács munkásságával, egyetlen írásában sem hivatkozott forrásként Foltinra.58 Úgy gondoljuk, hogy Foltin János munkái mindmáig megkerülhetetlenek Kracker János Lukács művészetét tanulmányozók számára. IRODALOM BUKNA József 1915. Foltin János prépostkanonok, szül. 1887. jan. 5., megh. 1915. jan. 5. In: Egri Egyházmegyei Közlöny, 1915/2.9-13. CSAPODI Csaba 1978. Az Anonymus kérdés története. Budapest. Magvető Kiadó. DERCSÉNYI Dezső -VOIT Pál (szerk.) 1969. Heves megye műemlékei I. Budapest. 1978. Heves megye műemlékei III. Budapest. FOLTIN János 1909. Kracker János Lukács festőművész emlékének felelevenítése, s újabban felfedezett műveinek megismertető számbavétele. Eger. FOLTINYI János 1874. Adalékok a magyar képzőművészek sorozatához II. In: Századok Vili. 425-427. GARAS Klára 1941. Kracker János Lukács 1717-1879. In: Adalék a magyarországi barokk festészet történetéhez. Budapest. JÁVOR Anna 2004. Johann Lucas Kracker: egy késő barokk festő Közép-Európában. [Budapest], NAGY Iván 1874. Magyarországi képzőművészek a legrégibb időktől 1850-ig. In: Századok, (8. évf.) 1. sz. 25^14. SUGÁR István 1984. Az egri püspökök története. Budapest. SZECSKÓ Károly 1993. A mezőcsáti római katolikus egyház vázlatos története. In: Csáti Újság, 1. sz. 12. 1993 Hetényi Gyula római katolikus plébános (1888-1947). In: Csáti Újság 3. sz. 8. 2000 Mezőcsát város története (Kézirat). 2000 Kandra Kabos 1843-1905. Eger. 2003. Emlékezés Foltin János egri főplébánosra. In: Új Misszió, 2003. január. 18-19. SZENTIVÁNYI Gyula 1908. Kracker János Lukács művei. In: Művészet, IX. 209-211. SZMRECSÁNYI Miklós 1931. Kracker János Lukács szülőhelye és egri síremléke. In: Magyar Művészet, 120-123. 55 MNL HML XII-2/A. Az egri főkáptalan tanácskozmányainak jegyzőkönyvei és iratai, Eger, 1932. febr. 24. 56 SZECSKÓ Károly 1993. 57 SZECSKÓ Károly 1993. 58 Heves megye műemlékei 1.1969. III. 1978.; Művészet 1964/12.3-7. 495
