Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 26. (Szolnok, 2018)
Kultúrtörténet - Szecskó Károly: Foltin János, Kracker János Lukács első magyar kutatója
TISICUM XXVI. Foltin adata szerint a három oltárképet a helyi kongregációk, az oltárokat gondozó vallásos társulatok rendelték meg Krackernél az 1770. és 1773. években. Foltin 1909, 25. - 238. Szent László király a Madonna előtt, 1773. Eger, a Főszékesegyház mellékoltár-képe. Foltinyi 1873,175; Foltinyi 1874, 426; Foltin 1880, 41; Foltin 1909, 25. - 239. Az Erény diadala, 1774. Mennyezetfreskó. Foltinyi 1873,191; Foltin 1880, 98. - 240. Mária mennybevitele, 1774. Besztercebánya, a Nagyboldogasszonyplébániatemplom főoltárképe. Foltinyi 1874,426; Foltin 1909,26. - 244. Alexandriai Szent Katalin vitája a bölcsekkel, 1775. Egerbakta, a Szent Katalin plébániatemplom főoltárképe. Foltinyi 1873, 175; Foltinyi 1874, 426; Foltin 1880,41. - 246. Szent Anna és Joachim a gyermek Máriával, 1775. Eger, a Padovai Szent Antal- (minorita) templom mellékoltárképe. Foltinyi 1873,175; Foltinyi 1874, 426. - 250. Evangélista Szent János olajba főzése, 1773-1776 között. Mezőtárkány, az Evangélista Szent János plébániatemplom főoltárképe. Foltinyi 1873, 175; Foltinyi 1874, 426. - 253. Szent András, 1773-1776 körül. Feldebrő, a Szent Mártonplébániatemplom mellékoltárképe. Foltinyi 1873,175; Foltinyi 1874,426; Foltin 1880,41.-258. A Fiit diadala, 1776-1777. Mennyezetfreskó. Aszód a Podmaniczky-kastély dísztermének lapos kupolaboltozatán. Foltin 1909, 39-40. - 260. A tridenti zsinat, 1778. Mennyezetfreskó. Eger, a líceum könyvtártermének teknőboltozatán. Foltinyi 1873,175,189-190; Foltinyi 1874,426; Foltin 1880,98-99; Foltin 1909,43-44.271. Öregaszszony macskával, 1778-1779 körül. Foltinyi 1873,175; Foltinyi 1874,427; Foltin 1880,41. - 276. Krisztust a pusztában angyalok szolgálják; Krisztus és a szamáriai asszony Jákob kútjánál, 1779. Lunetta-alakú falfreskó (vagy secco két részben). Eger, a szervita rendház ebédlője. Foltin 1909, 45-46. - 281. Evangélista Szent János Olaj vászon. Elveszett. Foltin 1880,41. (Besztercebányán). - 287. Assisi Szent Ferenc halála. Olajfestmény. Elveszett. Foltin 1880,41.-294. Szent István. Olaj, vászon. Szentistván, a Szentistván plébániatemplom főoltárképe. Elveszett. Az egri káptalan birtokán 1768-ban felszentelt templom főoltárképét Foltinyi közölte először Kracker műveként, s bár azt 1887-ben Sajóssy Alajos azonos tárgyú képére cserélték, az irodalom tényként ismétli az első meghatározást. Foltinyi, 1873,175; Foltinyi 1874,426. -308. Huetter Lukács (?): Szent Antal, 1856. Szmrecsányi szerint az egri ferences templom jelzett mellékoltárképének vázlata. Foltin 1883, 41. - 309. Huszár Ferenc (?): Krisztus az Olajfák hegyén, 1780 körül. Foltinyi 1873, 175; Foltinyi 1874,427. - 311. Huszár Ferenc (?): Mária születése, 1770 körül. Foltinyi 1873,175; Foltinyi 1874,427. - 312. Jézus születése, 1770 körül. Foltinyi 1873,175; Foltinyi 1874,427.-313. Bartolomeo Poli: Nepomuki Szent János elfogása, 1744 körül. Foltin 1880,41. - 316. Huetter Lukács: Flárom vadászati évad, 1758. Eger, a kispréposti palota dísztermének szupraport-képei. Foltinyi 1874, 426. - 319. Jézus az Olajfák hegyén. Olaj, vászon. Egerszalók, r.k. plébániatemplom, sekrestye. Foltin 1874, 427. - 322. Zirkler János: Szent István király koronafelajánlása, 1783. Olaj, vászon. Hejce; a r. k. plébániatemplom főoltárképe. Foltin 1880, 41. -326. Zirkler János: Mária neveltetése, 1784. Olaj, vászon. Kápolna, r. k. plébánia. Foltinyi 1873,175; Foltinyi 1874, 427. - 354. Franz Xaver Wagenschön: Evangélista Szent János a latiumi kapu előtt, 1776. Olaj, vászon. Sáta, a r. k. plébániatemplom főoltárképe. 1767 és 1830 között a régi egri főszékesegyház főoltárképe. A szignatúrán kívül a kifizetési nyugta igazolja Wagenschön szerzőségét. Foltinyi 1873,175; Foltinyi 1874,426.49 49 JÁVOR Anna 2004.238-301. Szmrecsányi Lajos egri érsek testvére, Szmrecsányi Miklós művészettörténész, miután nyugdíjba vonult, Egerbe költözött érsek bátyjához. 1936-ban bekövetkezett haláláig minden idejét a város műemlékeinek szentelte, amelyek múltját levéltári források alapján dolgozta fel. Az egri kanonoki házakról készített dolgozatában érdemben írt a kispréposti palotában található Kracker-freskóról. Szmrecsányi Miklós Foltinnak csak az 1909-ben kiadott munkáját hasznosította. Hol volt Krackernek, az egri nagy művésznek háza és műterme? címmel cikket írt az Egri Népújság 1924. március 27-i számába. Utalt arra, hogy Foltin János monográfiájában a következőket írta: „Egerben, a Rózsa utca egyik szögletén mutatnak egy házat, mely Krackeré lett volna. Ezt, mint értesülök, újabb időben a ház tulajdonosának változtával egy bádoggombban talált irat derítette fel.”50 Ezt követően jegyezte meg, hogy „Nem volt alkalmam ennek a közlésnek hitelessége felől tájékozódni. Annyi bizonyos, hogy e föltevés nem lehetetlen, mert az a Rózsa-utcai sarokház, a Györgyényiutca 6. sz. alatti bejárattal kétségen kívül a XVIII. században épült. Az ablakoknak kőből faragott keretei, barokk formájú medaillonos szemöldökei, az udvari folyosónak vastag pilléres árkádjai abból a korból valók. De kivált szembeötlő az, hogy a Györgyényi utcai földszintes homlokzaton egy még egyszer olyan magas tűzfal áll, melynek semmi értelme nincs, s el lehet képzelni, hogy ez a tűzfal valamikor egy nagy műteremnek oldala volt és északról volt nagy nyílású világítása, mint minden jó műteremnek, hogy a napfény a művész munkáját ne zavarja." Szmrecsányi Miklós mint szaktekintély javaslatára a Kacsapart út 14. szám alatti házra emléktáblát helyeztek el 1930-ban.51 Soós Imre kutatása szerint a Kracker által megvásárolt ház a mai Bródy Sándor u. 8. és Orgonás tér 4. sz. kettős házzal azonos, amely addig, mint Zách József festő háza szerepelt. A kettős ház tulajdonosa 1768-1786 között, majd haláláig, 1779-ig ugyanott vejével, Zách festővel együtt lakott. 1780-1788 között Krackerné, mint özvegyasszony egymagában lakott a házban, majd 1789-től Zirckler egri festővel együtt.52 Az emléktáblát 1962-ben Hevesy Sándor főmérnök javaslatára eltávolították. A főmérnök ezzel kapcsolatban 1962. október 3-án a következőket írta az Egri Ingatlankezelő és Közvetítő Vállalatnak: „A Kacsapart 14. sz. lakóház - amely addig mint 'Kracker ház’ volt ismeretes - tatarozás alatt áll. Az OMF tudományos Osztályának megállapítása szerint azonban az épület sohasem volt Krackeré, és a híres egri festő nem is lakott benne. Az OMF javasolta a jelenlegi emléktábla levételét, amelynek szövege a fenti megállapítással ellentétes. Mindezek alapján elrendelem az emléktábla óvatos levételét azzal, hogy az - előzetes közvetlen tárgyalás után - az Egri Vármúzeumnak adandó át megőrzés végett.”53 Az Egri Gyógypedagógiai Intézetben (az Irgalmas rend kolostorában) található Kracker-freskókat 1967-ben lefedték, hogy ezáltal megmentsék azokat a pusztulástól.54 Mi lett a sorsa a művész alkotásainak? Vajon ezeket restaurálták-e? Végrehajtották-e Foltin 1909-ben megfogalmazott 50 FOLTIN János 1909.51. 51 VOIT Pál 1969.353. 52 VOIT Pál 1969.353. 53 MNL HML VIII-703/a. 12. doboz. Az egri Dobó István Vármúzeum iratai. - Hevesi Sándor levele Egri Ingatlankezelő és Közvetítő Vállalatnak, Eger, 1962. okt. 3. 54 MNL HML VIII-703/a. 21. doboz. Entz Géza levele a Dobó István Vármúzeum igazgatóságának, Budapest, 1967. okt. 9. 494
