Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 26. (Szolnok, 2018)

Néprajz - Benedek Csaba: Református klenódiumok Jász-Nagykun-Szolnok megyében

TISICUM XXVI.

25. kép - A túrkevei úrvacsorái kenyérvágó kés

Keresztelőkancsók és tálak

A református egyház a Szentírás alapján úgy tanítja, hogy „a keresztség sákramentumát Jézus Krisztus szerezte mondván:

„Menjetek el tehát, tegyetek tanítvánnyá minden népet, megkeresztelve őket az Atyának, a Fiúnak és a Szentiéleknek nevében, tanítva őket, hogy megtartsák mindazt, amit én parancsoltam nektek; és íme, én veletek vagyok minden napon a világ végezetéig.” (Mt 28,19-20.)20

Sok ereklyénél nyilvánvaló, hogy előtte más célokat szolgált, számos úrasztali kannánk boroskancsóként funkcionált az adományozás előtt, míg keresztelőkancsóink közül jó néhány (túrkevei, törökszentmiklósi) kávés edény lehetett eredetileg.

A törökszentmiklósiak egyik ón keresztelőkancsóját bádog fedéllel látták el, s mindkét oldalára tulipánmotívumot véstek. (26. kép)

26. kép - Ón keresztelőkancsó bádogfedéllel, Tórökszentmiklós

Egy másik alpakkából készült, fülét a forró ital miatt nádfonattal látták el. (27. kép)

A túrkeveiek több unikális keresztelőkancsóval is rendelkeznek. Az egyik 1725-ben készült, kiöntőnyílásán alul furcsa, ijesztő fejjel díszített. Ezt az edényt „ördögfejes” keresztelőkancsónak is mondják. (28. kép)

20 http://reformatus.hu/mutat/6236/

27. kép - Törökszentmiklósi alpakka keresztelőkancsó, fülén nádfonattal

28. kép - Keresztelőkancsó, Túrkeve (1725)

Ritkaságszámba megy a Túrkevei Református Gyülekezet másik, kerámia keresztelőedénye, mely egy szecessziós, balkáni típusú, Badár Balázs által készített ún. zsiráfváza.21 (29. kép) Mindkét kereszteléshez használt kincset mind a mai napig használja a gyülekezet.

29. kép - Balkáni típusú ún. zsiráfváza, mely a túrkeveiek keresztelőkancsójaként funkcionál (Badár Balázs munkája)

21 SZABÓ László - GULYÁS Éva 1983.28.

418