Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 26. (Szolnok, 2018)

Néprajz - Benedek Csaba: Református klenódiumok Jász-Nagykun-Szolnok megyében

TISICUM XXVI. rá, hogy korábban főúri garnitúra részei lehettek, és amikor a készlet java része elhasználódott vagy elveszett valamilyen okból, a maradék egy-két darabot adták oda valamelyik gyülekezetnek. Megyénkben ilyennek számít az erdélyi ötvösséget képviselő tiszaderzsi Báthory-ke­­hely, mely két egymástól független darabból áll. Valószínűleg eltört a talpa, és egy másikat illesztettek hozzá később. (1. kép) A serleg maga 1. kép - A tiszaderzsi Báthory-kehely 2. kép - A tószegi Cseh György-kehely aranyozott ezüstből készült, főúri, kecses, női ivóedény, melyen 1594- es, míg talpán 1703-as évszám olvasható.4 Feltehetően a kehelyhez tar­tozó új talpat a második időpontban illesztették a felső részhez, mely a lakosság folytonosságát is jelzi a településen.5 A serlegen a Báthory 4 Szabó József törökszentmiklósi lelkész, esperes emeritus szíves közlése. 5 SOÓS Imre - SZABÓ László 1989.339. család címere látható. A Duna-Tisza közi ötvösség kiemelkedő darab­ja a tószegi Cseh György-kehely.6 Ebben az időben a falunak már volt prédikátora,7 így erős a gyanú, hogy megrendelésre készült a Tósze­gi Református Egyházközség számára 1637-ben. (2. kép) Ugyanakkor igen furcsa, hogy az ivóedény rendkívül kisméretű, jóformán alig fér bele néhány korty folyadék. Cseh György a Kecskeméti Református Egy­házközség gondviselője, városi tisztviselő és ötvösmester, aki itt egy gótizáló kelyhet készített.8 Arannyal futtatott ezüstből készült, öt darabra szedhető szét. A debreceni ötvösségnek már jóval több remeke található meg me­gyénkben, ami azért is érthető, mivel legtöbb településünk a cívisváros­hoz tartozott egyházkormányzatilag. A reneszánsz ornamentika változa­tos felhasználása és azok domborítással létrehozott alkalmazása jellem­ző rá.9 Megyénkben három tölcséres és két talpas pohár található, me­lyek mindegyike értékes művészettörténeti, néprajzi emlék. A tiszakürti talpas pohár verejtékes, rombuszos díszítésű mintákkal díszített. (3. kép) 3. kép - A tiszakürti talpas pohár A verejtékcseppek Jézusnak a Gecsemáné-kertbeli gyötrődésére utal­nak.10 * A Jászkiséri Református Egyházközség tulajdonában van egy má­sik talpas pohár, mely szintén egyedülálló megyénkben. Az aranyozott ezüst ivóeszköz növényi ornamentikával díszített, ízléses darab. (4. kép) A Tiszaszőlősi Református Egyházközség rendelkezik két tölcséres po­hárral 1744 és 1754-ből. Mindkettő hasonló kialakítású, díszítésű, csu­pán tíz év választja el őket egymástól. (5. kép) A Kunhegyesi Református Egyházközség birtokol egy úrasztali 6 Párhuzamai az Alföldön és Kecskeméten is megtalálhatók. P. SZALAY Emő­ke 2017.106-107., 219-220. 7 BALOGH Sándor - JURKOVICS János 1992.42^13. 8 FOGARASI Zsuzsa ünnepi beszéde http://krek.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=181&ltem id=187 9 ÖTVÖS NAGY Ferenc 2011.204. 10 TAKÁCS Béla é. n. 54.; TAKÁCS Béla 1986.139.; GÁBORJÁNI SZABÓ Bo­tond - HAPÁK József 2006.170-171. 412

Next

/
Thumbnails
Contents