Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 26. (Szolnok, 2018)
Történelem - Vadász István: A Tiszafüredi Spartacus időszaka: 1963 - 1971
VADÁSZ ISTVÁN: A TISZAFÜREDI SPARTACUS IDŐSZAKA: 1963-1971 2. Más sportágak meghonosodása és versenyszerű művelése Tiszafüreden Az 1960-as években a tiszafüredi sportéletben igen fontos változást jelentett, hogy a labdarúgás mellett új sportágak szakosztályai is létrejöttek. Amint láttuk, erre vonatkozóan már az 1963. évi egyesületi névváltoztatáskor is megfogalmazódtak az igények, ám csak lassan sikerült előrelépni. A szervezeti keretek meglétén túl némi támpontot jelenthet, hogy az 1963. évről szóló éves beszámolóban a 24 fős labdarúgó szakosztály működése mellett már hat-hat fős asztalitenisz, sakk és tekeszakosztály, hét fős röplabda szakosztály, nyolc fős úszószakosztály és 12 fős kosárlabda szakosztály létezéséről közölnek adatokat. A pénzügyi beszámolóhoz fűzött írásos dokumentumokból azonban egyértelműen kiderül, hogy a sportegyesületnél a labdarúgó szakosztályon kívüli szakosztályok „...egyébként is kezdetlegesen működtek". Ez a kiadási-bevételi terv és a teljesítés tényszámainak összevetése után még abból is kiderül, hogy több garnitúra labdarúgó felszerelésen (mez, nadrág, lábszárvédő, sportszár, zokni, labdarúgócipő, labda, trikó, melegítő)68 túl az 1963. december 31-én készült leltáríven alig található más sportághoz tartozó felszerelés (mindössze 6 db sakk-készlet, 12 röplabdás nadrág, 4 db női tornablúz és 3 db női tornanadrág, 1 db pingpongasztal és 1 db pingpongháló).69 A költségvetéshez készült versenynaptárból még többet megtudhatunk az egyes sportágakról. A labdarúgás területén évente 16 hazai és 16 bajnoki felnőtt és ugyanennyi ifjúsági mérkőzés mellett még négy barátságos labdarúgó mérkőzést is terveztek. Az asztaliteniszezők a Tiszafüredi járási körzeti bajnokságban játszottak, az ellenfél Nagyiván, Tiszaörs és Tiszaigar csapata volt. A kosárlabdázók csak barátságos mérkőzéseket játszottak, Eger, illetve Karcag valamelyik csapata ellen. A járási röplabda bajnokságban Nagyiván, Tiszaörs, Tiszaigar, Tiszaszőlős, Tiszaszentimre és Tiszaderzs elleni mérkőzéseket terveztek. Az is kiderül még, hogy járási körzeti bajnokságot még sakkban és tekében is terveztek: mindkét esetben csak a járásbeli községek egy része, Nagyiván, Tiszaörs és Tiszaigar volt Tiszafüred ellenfele. Nyolcfős csapattal megyei úszóversenyen is részt kívántak venni a tiszafürediek.70 Az egyesület költségvetési főösszege egyébként eléggé szerénynek volt mondható. A 71.300 Ft-nyi összes bevétel zöme saját bevételként volt megtervezve. Ebből 4.100 Ft volt a rendezvénybevétel (mérkőzések belépőjegy bevétele, bálok bevétele), 6.100 Ft a tagdíj és egyéb, kölcsönzési díjbevétel, továbbá 18.700 Ft egyéb bérleti díjakból (pályák, sportklubházban lévő presszó kiadásából, billiárd játékból, tekepályák hasznosításából) származó bevétel. Az állami és tömegszervezetektől kapott 5.500 Ft-nyi éves támogatás az összbevételen belül szinte jelentéktelen, így az az érdekes helyzet mutatkozik, hogy 68 Az 1963. évi záró leltárban 120 db különböző értékű (így vélhetően különböző korú, állapotú) labdarúgó mez, 35 db labdarúgó nadrág, 80 és fél pár sportszár, 34 pár sípcsontvédő, 42 pár labdarúgó cipő, 8 db futball labda, 1 futball pumpa és 2 db kapuháló található (lásd 66. számú jegyzet szerint). 69 SZML SZMTVB TSB iratai, XXIII. 20.11. doboz, Vegyes iratok, költségvetés, 1964., A Tiszafüredi Spartacus 1963. évi költségvetése, illetve a Tiszafüredi Petőfi SK-nál végzett 1963. február 22-i vizsgálat jegyzőkönyve. 70 SZML SZMTVB TSB iratai, XXIII. 20.11. doboz, Vegyes iratok, költségvetés, 1964., A Tiszafüredi Spartacus 1963. évi versenynaptára. További forrás hiányában nem lehetett pontosan megállapítani, hogy a tervezett rendezvényekből mi valósult meg. Hasonló részletességű dokumentum egyébként a vizsgált korszak további éveiről jelenleg nem áll rendelkezésünkre. pártállami időszakban gyakorlatilag a szervezet „szolgáltatás-jellegű” saját bevételeire támaszkodott a sportkör működése. Ez természetesen nem jelentett problémanélküliséget, hisz a szinte „piaci körülményeket idéző” követelmények: azaz bevételek teljesítése, a kiadások tervezése, megvalósítása nem kevés ingadozást eredményezett. A kiadások döntő hányadát egyetlen szakosztály, a labdarúgó szakosztály egyébként is szegényes működtetési költségei tették ki. Talán nem véletlen, hogy a többi szakosztály működése csak kezdetleges lehetett. Az egyesület vezetőségének 1965. július 9-i beszámolója szerint később sem volt túlzottan jobb a helyzet.71 * * * „Sportkörünkben a jelenleg rendelkezésre álló eszközök és felszerelések labdarúgás, asztalitenisz, sakk, teke és úszás sportágakban biztosítanak sportolási lehetőséget. Labdarúgó szakosztályunk felnőtt és ifjúsági csapata 1964-ben és jelenleg is a megyei 11. osztályú bajnokságban vesz részt... A szakirányítást Csorna Lajos labdarúgó segédoktató látja el társadalmi munkában, a szakosztályvezetés és intézőkérdés megoldásra vár. Asztalitenisz sportággal szervezetlenül igen sokan foglalkoznak községünkben. Az ehhez szükséges feltételeket már az elmúlt évben biztosítottuk, azonban pótlásuk már időszerűvé vált. Eddig nem sikerült megoldani a szervezett foglalkoztatást, melynek oka, hogy nem találunk olyan személyre, aki a szakosztály szervezését, irányítását elvállalta volna... Asztaliteniszezőink a vezetés hiányosságai mellett is részt vesznek a járási jellegű bajnokságon több-kevesebb sikerrel... Sakkszakosztályunk az elmúlt évben a legszervezettebb és legfegyelmezettebb szakosztályunk volt. Rendszeresen végrehajtották versenynaptári feladataikat, sőt szerveztek találkozót a volt kunhegyest járás sakkozóival is. Ebben az évben lelkesedésük bizonyos fokig alábbhagyott, munkájuk nem szervezett és rendszeres, keveset foglalkoznak a szakosztály létszámának növelésével, pedig községünkben jelentős még azoknak a száma, akiket be lehetne vonni a szakosztályba. Teke szakosztályunk igen népes, azonban az a baj, hogy a szakosztályban részt vevő tagok mellett jelentős azoknak a száma, akik az ismert fogadásokkal túllépik a sportszerűség fogalmát. Ennek megszüntetésére ugyan négytagú bizottságot létrehoztunk a közelmúltban, akiknek faladatát a pálya rendjének felügyeletében szabtuk meg, mégis előfordult, hogy nagyobb összegű fogadások is történtek. Úszószakosztályunk az elmúlt évben kezdte bontogatni szárnyait. A szakosztály irányítását Ferenczi György úszó- és vízilabda segédedző végzi. A szakosztály tagjai közép- és általános iskolákból kerülnek ki, akik nagy akarással vesznek részt az edzéseken. Sajnos idei munkájukat nagyban akadályozza a fürdő medencéjének vízzel való nem kielégítő ellátása. Az elmúlt évben részükre több alakalommal versenyt rendeztünk, sőt a Szolnoki Dózsa vendégszereplésével még jobban felkeltettük az úszás iránti érdeklődést. A szakosztály létszáma jelenleg 19 fő." Ezek a korai adatok azonban már jelzik, hogy az 1960-as évek közepére - a labdarúgáson túl - több sportágban is lassan megteremtődtek a bajnoki rendszerben történő versenyzés feltételei. A résztvevők 71 SZML SZMTVB TSB iratai, XXIII. 20.15. doboz, vegyes iratok, költségvetés, jelentések, 1965. MTS Tiszafüredi Járási Tanács iratai, A Tiszafüredi Spartacus SC beszámolója, 1965. július 9. 393 I I
