Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 26. (Szolnok, 2018)
Történelem - Kóródi Lenke: A cigány lakosság felemelkedésének elősegítése államigazgatási eszközökkel. Öcsöd nagyközség tapasztalatainak, gyakorlatának összegzése 1962 és 1983 között
KÓRÓDI LENKE: A CIGÁNY LAKOSSÁG FELEMELKEDÉSÉNEK ELŐSEGÍTÉSE ÁLLAMIGAZGATÁSI ESZKÖZÖKKEL. ÖCSÖD NAGYKÖZSÉG TAPASZTALATAINAK, GYAKORLATÁNAK ÖSSZEGZÉSE 1962 ÉS 1983 KÖZÖTT Lakáskörülmények alakulása A minisztertanács 1964-ben rendelkezett először a cigánylakosság lakáshelyzetének javításáról, a szociális követelményeknek nem megfelelő telepek felszámolásáról. Ezt követően 1969-ben és 1975-ben újabb központi határozatok jelentek meg a lakáskörülmények gyorsabb ütemű változtatása végett. Az 1962. évi felmérés szerint az akkor a községben élő 52 cigány család (224 fő) 31 „lakásban” (a telepi putrikat is beleszámítva) lakott.12 * A felmérés nem tartalmaz adatot arról, hogy a „lakások” közül hány volt a belterületi és hány a telepi. A Községi Tanács Végrehajtó Bizottsága tájékoztatta a rossz lakáskörülmények között élőket, hogy részükre, amikor építkezni szándékoznak, használt építkezési anyagot, lényegesen olcsóbb térítés ellenében biztosítanak. A termelőszövetkezetek pedig kedvezményes fuvart ígértek dolgozóiknak. Ekkor viszont még nem lehetett a cigányok körében építkezésre számítani, mert nem rendelkeztek az ehhez szükséges minimális anyagi feltételekkel sem. Ebben az időben az építési hitel is igen alacsony összegű volt. Ezenkívül kezdő termelőszövetkezeti dolgozók lévén, csak néhány hónapos volt az állandó munkaviszonyuk ideje, tehát az OTP nem is adott volna részükre hitelt. A cigánytelep rövidtávú teljes felszámolását - az ott lakók anyagi helyzete miatt - ekkor még tervezni sem lehetett, ezért részben közművesítették. A telepig járda és ivóvízvezeték épült. A következő tíz évben 25 család jelentősebb tanácsi segítség nélkül költözött el a telepről vidékre vagy a belterületre. A község akkori vezetői ugyanis elsősorban munkába állításukat segítették, mondván: dolgozzanak a cigányok is, mint bárki más, teremtsék meg saját keresményükkel lakásváltoztatásuk alapvető feltételeit. Ez az elv a továbbiakban is érvényesült, községünkben nem kaptak ingyenesen állami tulajdonban lévő építési telket és tanácsi bérlakást sem. Talán ez is hozzájárult ahhoz, hogy a betelepülők többsége megbecsülte, karbantartotta lakóházát, nem rombolták azokat, mint ahogyan előfordult más településeken (pl.: nem szedték fel a szoba padlózatát tűzrevalónak). Másrészt az a gyakorlat, hogy az akkori vezetők nem éltek a jogszabályi lehetőségekkel, hátráltatta a többi család kikerülését a telepről. A Szakigazgatási Szerv 1971-ben készített jelentése dokumentálja, hogy ekkor a telepen 23 épületben 27 család lakott. A zsúfoltság nem csökkent, több építményben 12-13 személy is lakott. 1971-ben a Nagyközségi Tanács Végrehajtó Bizottsága és az MSZMP Nagyközségi Végrehajtó Bizottsága, a Szolnok Megyei Tanács VB és a Kunszentmártoni Járási Pártbizottság 1970. évi határozata alapján, együttes Intézkedési Tervében úgy rendelkezett, hogy: „а IV. ötéves tervidőszakban minden eszközzel elő kell segíteni a telepi lakosok beköltözését a község belterületére. Évenként - a feltételek fennállása esetén - 1-2 „C” hiteles lakást kell felépíteni. Az ötéves terv alatt a telepet felszámolni nem lehet, de meg kell akadályozni újabb putrik építését. A cigánytelep felszámolásához az újabb belterületi „telepek” kialakulását meg kell akadályozni, és a község különböző helyein kell a „C” lakásokat felépíteni, ügyelve arra, hogy a korábban települt cigány lakosok 12 Öcsöd Községi Tanács 1962. július 13-i Intézkedési terve a községben élő cigányok helyzetének megjavítására. közvetlen közelébe ne kerüljön cigánycsalád. A Szakigazgatási Szerv végezzen felvilágosító munkát a telepi lakosok között a „C” hiteles lakásépítési akció tudatosításához. A „C” hiteles lakásépítéshez telket kell biztosítani, elszórtan a község különböző utcáiban.”'3 Ezen helyi rendelkezés után kezdődött meg a telep felszámolása községünkben. A „C” hiteles lakásvásárlás a telepi lakosok részére kedvezőbb feltételeket biztosított, mint a „C” hiteles építés, mivel kevesebb saját anyagi fedezettel tudtak lakáshoz jutni. A telepi cigányok lakáshelyzetének változását a következő adatok alapján nyomon kísérhetjük: 4. táblázat Megnevezés 1971-77. év 1978-79. év 1980-81. év 1982-83. év Lakóházat vásárolt (család) 11 8 9 4 Ebből:- „C” hitellel (család) 8 6 3 1- Üresen álló lakásvásárlás tanácsi értékesítés útján-1 2- Lakóházat épített: (család) ”C” hiteles építés nincs 1-A lakáshelyzetben bekövetkezett kedvező változás a telepi lakosok munkába állásának eredménye. Azok, akik állandó munkaviszonyt létesítettek, a jogszabály által biztosított hitel segítségével 5-8 éven belül lakást tudtak vásárolni. Segített ebben a Szakigazgatási Szerv felvilágosító munkája is, ennek alapján növekedett az érdeklődők száma, akik valamilyen hitelakció útján lakáshoz kívántak jutni. A Végrehajtó Bizottság a „C” hiteles lakásvásárlásra irányuló kérelmeket körültekintően bírálta el, figyelembe vette a kijelölt lakóházak műszaki állapotát, állagát, a család nagyságát a lakószobák számához viszonyítva. Az 1971. évi és a későbbi Intézkedési tervek is célként határozták meg a belterületi cigánysor vagy a „telep” kialakulásának megakadályozását. Teljes mértékben nem lehetett megvalósítani, hogy a cigány családok szétszórtan települjenek le a belterületi utcákban. A lakásvásárlást kevésbé lehetett szabályozni. így több olyan utcaszakasz van, ahol egymáshoz 13 Öcsöd Nagyközségi Tanács Végrehajtó Bizottságának és az MSZMP Nagyközségi Bizottságának 1971. március 26-i együttes Intézkedési terve a községben élő cigány lakosok körülményeinek megjavítására. 375
