Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 26. (Szolnok, 2018)
Történelem - Kóródi Lenke: A cigány lakosság felemelkedésének elősegítése államigazgatási eszközökkel. Öcsöd nagyközség tapasztalatainak, gyakorlatának összegzése 1962 és 1983 között
TISICUM XXVI. állampolgárként illeszkedhessenek be. Az új alkotmány deklarálta az egyenjogúságot, viszont ez a jog nem jelentett mindenki számára egyenlő lehetőséget is. Különböző alapokról indultak a társadalom egyes rétegei, a cigányok talán a legmélyebbről. Községünk 1944. október 8-án szabadult fel. A cigányok életében még jó néhány évig nem következett be jelentős változás. Nem tudtak - nem is tudhattak - élni a demokratikus jogokkal, mivel többségük analfabéta vagy félanalfabéta volt, meg sem értették azt, hogy mit jelent a demokrácia. Ezen kívül tovább élt az a mélyen beidegződött cigányok és nem cigányok közötti ellentét, melyet nem lehetett jogi rendelkezésekkel rövid időn belül megszüntetni. A község lakosságának társadalmi összetételéből, gazdasági helyzetéből, földbirtok politikai viszonyaiból következett, hogy a sok megoldásra váró feladat közül elsők között volt a földkérdés. 1945. március 22-én megalakult a Földigénylő Bizottság. A bizottság 940 igénylő jogosultságát bírálta el, és 847 kérelmező részére juttatott különböző területű mezőgazdasági művelésre alkalmas földet. Az igényjogosult családok között 5.128 kh. földet osztottak ki.7 A község még ma is alapvetően mezőgazdasági jellegű település, a lakosság megélhetését évszázadok óta elsősorban a földművelés és az állattartás biztosítja. A földosztás a nincstelenek, a szegényparasztság felemelkedésének kezdetét jelentette. A cigányok, akik még ezeknél a rétegeknél is nincstelenebbek voltak, kimaradtak a földosztásból. Továbbra is hagyományos foglalkozásukat folytatták, és csak alkalmilag vállaltak munkát. Életkörülményeik változatlanok maradtak. 1949 őszétől kezdődően több szövetkezet szerveződött Öcsödön, viszont a belépésnek, a tagsági viszonynak feltétele volt, hogy a tulajdonukban lévő földet, gazdasági eszközöket közös tulajdonba kellett adni.8 A cigányoknak sem földjük, sem gazdasági eszközeik nem voltak, így ekkor is kimaradtak, őket nem agitálták, nem is hívták a termelőszövetkezetekbe. Másféle munkalehetőség kevés volt, ezek is elsősorban a nem cigány lakosságnak jelentettek megélhetést. A munkahelyek dolgozói is csak több év múlva fogadták maguk közé a cigányokat. így telt el kb. 15 év. Ez idő alatt a már meglévő életszínvonalbeli, életmódbeli különbségek még tovább nőttek a cigány és a nem cigány lakosság között. A cigányok többsége először az 1960-as évek elején vállalt állandó munkát, elsősorban a helyi termelőszövetkezetekben, annak ellenére, hogy előtte rendszeresen sem földműveléssel, sem állattenyésztéssel nem foglalkoztak. A kultúra, az iskolázottság terén ugrásszerűen fokozódott elmaradottságuk. Amíg a nem cigány lakosság előtt megnyíltak az iskolák kapui, egyre szélesebb körben elterjedt a sajtó, a rádió, majd a televízió, addig a cigányok körében növekedett az írástudatlanok száma. A lakáskörülményeik is egyre sürgetőbben változást követeltek. A belterületen lakók lakáshelyzete lassan, de folyamatosan javult, míg a telepen egyre embertelenebbé váltak a körülmények. 7 TOLNAY Gábor 1970. 8 TOLNAY Gábor 1970. 1961 - az MSZMP KB határozata a cigányság helyzetéről A fordulat 1962-ben következett be, ezt megelőzően 1961-ben az MSZMP KB Politikai Bizottsága részletesen elemezte a cigányok helyzetét. „Jogszabályaink ugyan nem tartalmaznak olyan rendelkezést, amely a cigány lakosság hátrányos megkülönböztetésére alapot adhatna, mégis - különösen falun - még mindig előítéletek falába ütköznek, s helyenként sok önkényeskedésnek vannak kitéve. A közhiedelem például azt tartja, hogy a cigányok többsége bűnöző, holott a bűnügyi statisztika tanúsága szerint csak alig valamivel nagyobb közöttük a bűnözők aránya, mint a nem cigány állampolgárok között. Az emberek nagy része ma még babonás idegenkedést érez a cigányokkal szemben. Sok szülő tiltakozik, ha gyermeke mellé cigány gyermeket ültetnek az iskolában... A Politikai Bizottság ...az alábbi határozatot hozta: 1. A Politikai Bizottság megállapítja, hogy a cigány lakosság elkülönülésének megszüntetése és beilleszkedése társadalmunkba - már csak e réteg nagy száma és súlyos elmaradottsága miatt is - fontos társadalmi ügy. E folyamat meggyorsításához megvannak a feltételek, azonban ez a feladat ma még a párt-, az állami és az érdekelt társadalmi szervezetek munkájában nem kapja meg a szükséges figyelmet. A cigány lakosság felé irányuló politikánkban abból az elvből kell kiindulni, hogy a bizonyos néprajzi sajátosságai ellenére sem alkot nemzetiségi csoportot. Problémáik megoldásánál sajátos társadalmi helyzetüket kell figyelembe venni, és biztosítani kell számukra a teljes állampolgári jogok és kötelességek érvényesülését, az ezek gyakorlásához szükséges politikai, gazdasági és kulturális feltételek megteremtését. Fokozatosan el kell érni, hogy a cigányok a lakosság többi részétől nem elkülönítetten, állandó lakóhelyeken települjenek, állandó munkához jussanak, egészségügyi körülményeik javuljanak, és emelkedjék kulturális színvonaluk. Fel kell venni a harcot a lakosság körében még ma is élő helytelen nézetek ellen, melyek megnehezítik a cigányok beilleszkedését, társadalmi, gazdasági és kulturális felemelkedését.”9 Az MSZMP KB Politikai Bizottságának határozatában - a falusi cigányság életéről - megfogalmazottak községünkben is teljességükben jellemzőek voltak. A lakosság többsége idegenkedést, gyűlölködést érzett a cigányokkal szemben, negatív értékítéletet alkottak róluk. A párthatározat és ennek alapján meghozott állami rendelkezések fő célja a cigányok szociális hátrányának felszámolása, életkörülményeik javítása, elkülönülésük megszüntetése, a társadalom egészébe történő beilleszkedésük segítése volt. A központi intézkedést területi és helyi rendelkezések, intézkedési tervek követték. Öcsöd Község Tanácsa ciklusonként, a Végrehajtó Bizottság pedig évenként értékelte a helyi cigány lakosság helyzetét, meghatározva a további feladatokat. Az elmúlt húsz év során minden tekintetben jelentős fejlődés történt ezen a területen. Mielőtt ezt részletesen ismertetném, bemutatom, milyen volt az 1962. évi helyzetkép. 9 MSZMP KB Politikai Bizottságának 1961. június 20-i határozata a cigány lakosság helyzetének megjavításával kapcsolatos egyes feladatokról. 372
