Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 26. (Szolnok, 2018)
Történelem - Csönge Attila: Ki volt Szolnok városrendezési tervének atyja?
CSÖNGE ATTILA: KI VOLT SZOLNOK VÁROSRENDEZÉSI TERVÉNEK ATYJA? A főforgalmi úthálózat teljesen át kívánta szabni a város közlekedését: a jászberényi út északnyugatról egy tervezett vasúti felüljárón át jött volna be a városba, és több áttöréssel, széles ívben haladva jutott volna el a Tisza-Zagyva torkolatáig a Szabadság térre. (Ma Szántó krt. és Szolnok ispán krt.) Ezzel kívánták tehermentesíteni a főútvonalat. A Baross és a Szapáry torkolatánál a forgalmat akadályozó épülettömb lebontásával teret alakítottak volna ki. Terveztek egy elterelő utat is, mely a két városba vezető főbb utat kötötte volna össze egymással a vasút előtti szakaszon, ahol a bombázások a környező utcákat a földdel tették egyenlővé, így jelentősebb bontásokat sem kellett végezni. (8. kép) Eltérés volt az 1939-es tervekhez képest, hogy a MÁV Fűtőháztól északnyugatra, a vasútvonalon túl lévő területet kizárták a városias kialakításra szánt területből. Déli irányban viszont kitolták volna a városias terület határát. Ugyancsak bevonták volna a Tisza bal partjából azt a részt, melyet a Debrecenből jövő főforgalmi út, továbbá ennek elterelő szakasza határol. Sport és üdülőtelkek létesítésére szemelték ki.96 97 Az 1946-ban bemutatott terveket egyhangúlag elfogadták, s ez képezte alapját a községpolitikai munkaterv és az 1947-ben meginduló hároméves terv helyi feladatainak. A város közgyűlése Papp Imrének és a miв. kép - Bombázás által megüresedett telkek pontokkal jelölve (MNL JNSZML térképgyűjteménye) A Zagyván túl tervezett új lakóövezetet pedig egy felépítendő Zagyvahíd kapcsolta volna be a város forgalmába, melyet nagyobb áttöréssel kívántak elvezetni a Szapáry utcáig, ezzel ismételten felkarolva utóbbi észak felé történő meghosszabbításának közel fél évszázada tervezett elgondolását. Az új híd helyéül egy 1946. június 2-án tartott tárgyalás és helyszíni bejárások alkalmával a Csap utca torkolatát jelölték ki, mivel így az itt enyhe ívben tervezett új útvonalba szervesen lenne bekapcsolható a Szapáry utca. Számoltak egy új Tisza-híd létesítésével is, melyet a Budapest-Debrecen főforgalmi út déli elkerülő szakaszán kívánták megépíteni.95 Az útépítést az 1946-os terv is össze kívánta kötni a csatornázással, megoldva ezzel a szennyvízelvezetés gondjait. 95 Uo. nisztérium munkatársainak jegyzőkönyvileg köszönetét mondott munkájukért, de a polgármester is igyekezett politikai tőkét kovácsolni a tervek elkészültéből. Saját elgondolásaként prezentálta például a népfürdő létesítésének tervét, a községpolitikai munkaterv ismertetésekor pedig szerényen megjegyezte: „Ezeknek a szempontoknak a figyelembevételével kidolgoztam a város belátható időn belül végrehajtandó munkáinak a tervét.”*7 Vagyis egyértelműen saját sikereként könyvelte el a tervek nyomán megvalósuló fejlesztéseket. Ugyanakkor Papp Imre miniszteri tanácsos megbízatását továbbra is meghosszabbították az alábbi indoklással: „A városrendezési terv készítésének ellenőrzése feltétlenül szükséges a város kultúrmérnöki állása azonban betöltve nincs, szükségessé vált tehát, hogy az ellenőrzéssel valaki megbízassék és mivel nevezett szakszempontból ezen ellenőrzési 96 Uo. 97 MNL JNSZML V, 472. Szolnok kgy. jzkv. 15111/1946. 363
