Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 26. (Szolnok, 2018)
Történelem - Csönge Attila: Ki volt Szolnok városrendezési tervének atyja?
CSÖNGE AHILA: KI VOLT SZOLNOK VÁROSRENDEZÉSI TERVÉNEK ATYJA? 6. kép - Alföldi városok lakosságának összetétele foglalkozási ágak szerint. A mezővárosokban az őstermelő réteg dominál, Szolnok kilóg ebből a sorból A városias zártsorú építési mód azonban egyúttal nagyobb laksűrűséget is jelent, tehát a telkek jobb kihasználását és ezzel együtt a nagyobb fokú közmű ellátás lehetőségét jelenti.’TM Talán épp a rendkívül alapos adatgyűjtés miatt a tervezés némi késedelmet szenvedett.64 Az iparügyi miniszter ezért két szakértőt küldött ki Szolnokra, Fidy Béla miniszteri tanácsos és dr. lovag Fehrentheil László okleveles mérnök személyében, akik 1939. június 2-án érkezve, két-három napos kiszállásuk alkalmával segítettek előkészíteni és elindítani a további elvégzendő feladatokat.66 Bajor József és dr. lovag Fehrentheil László „Fidy Öméltósága rendelkezése folytán” egy újabb, júliusi kiszállás alkalmával közösen rajzolták ki az addigra beszerzett térképeket. 1939 novemberében Fidy Béla is leutazott még egyszer Szolnokra a városrendezési tárgyalások folytatása céljából. Összességében Bajor József 1938 és 1939 folyamán az 1937. VI. t.c. alapján, valamint Fehrentheil tanácsait követve, komoly munkát végezve elkészítette a városfejlesztési tervet, és kijelölte a városias kialakításra szánt területet. Utóbbi határaként északon és keleten továbbra is a vasúti töltést jelölte ki, délen pedig a Tiszát. Gyárövezetnek új ipari üzemek telepítéséhez az egyébként is ipari jellegű VII. kerületet, annál is inkább, mivel az uralkodó széljárás így a várostól elfújta a bűzt, a szennyvizet pedig a város alatt ereszthették a Tiszába. A természet nyújtotta előnyök kiaknázása érdekében a Tisza Szálló és Gyógyfürdő meleg vizének felhasználásával egy új, meleg vizű strandfürdőt képzelt el az addigi 63 MNL JNSZMLV. 474. Szolnok közig, ir., 12746/1944. Ugyanezeket a kézzel szerkesztett táblázatokat, diagramokat Szolnok népességéről és gazdaságáról megtalálhatjuk a város 1947-es kérelmének mellékleteiben is, mely a törvényhatósági jogú várossá válást célozta. FÜLÖP Tamás 2014.246. Bár e kérelem az 1935-ös és 1942-es sikertelen próbálkozásokhoz hasonlóan ekkor is kudarcot vallott, mindez semmit nem von le Bajor József előkészítő munkálatokban vállalt szakmai érdemeiből. 64 MNL JNSZML V. 474. Szolnok közig, ir., 12746/1944. 65 Uo. csendőrlaktanya helyén. Bár Szolnok lakósűrűsége az alföldi városokénál magasabb volt, épp a közművek gazdaságosabb kiépítése céljából ezt szerette volna tovább növelni. Egyrészt a nagy telkek megosztása útján, a telekhatárokon egy-egy új utca nyitásával, másrészt a főbb útvonalak mentén emeletes házak építésével. Gondot jelentett a piactér elhelyezése, mivel az Szolnokon a főtéren és a környező utcákban terült szét, ahol ekkor már akadályozta a növekvő forgalmat. Ezért a terv új piactér, illetve fedett vásárcsarnok kialakítását javasolta. Az állatvásárteret is új helyre kellett volna költöztetni, amelynek területét lakásépítés céljából lehetett volna felparcellázni. „A városmagtól északra még nagy területek vannak, melyeket megosztás útján jobban be lehet építeni és a sűrűséget növelni lehet. A nagy területeket elfoglaló gazda udvarokat lassan a tanyákra kell kiszorítani. A főbb utak mentén emeletes épületekkel növelhető a sűrűség minden hátrány nélkül.” Az emeletes házakkal a kereskedelmet is fejleszteni kívánta, mivel azok földszinti részei üzlethelyiségül is szolgálhatnak. Bajor külön kitért a csatornázás kérdésére is, mely a városban csak részlegesen volt kiépítve, s a csatornák átmérője és telepítési mélysége sem volt megfelelő. A szivárgó szennyvíz a talajt fertőzte, és a talajvíz emelkedése következtében az épületek pincéiben is állt a víz. Ezért a csatornarendszer átépítése látszott szükségesnek oly módon, hogy az összes ipari és lakossági szennyvíz a Tisza alsó folyásánál kerüljön a folyóba, megfelelő kapacitású csöveken. Fontos célkitűzése volt, hogy a Tisza bal partján lévő kiserdőt a város megszerezze, ahol nemcsak játszóteret és szórakozó helyet létesíttetett volna, de kívánatosnak tartotta „a balparton egy 400 m mély sávnak megszerzését és biztosítását a Tisza hídtól a Dohánybeváltóval szemben lévő partszakaszig 1500 fm hosszban, ahol feltöltés után egy gyönyörű és egészséges kertváros volna kialakítható.”66 Javasolta a főútvonalak burkolatának megerősítését, ahogy a gyárváros felé menő utak elavult burkolatának átépítését is. A még nagy számban található földutak burkolását is célként jelölte meg. A zsákutcák megszüntetése és környező utcákkal összekötése (Bajnok, Király, Sarló, Ostor u. stb.) mellett a Baross és Szapáry utcák csatlakozásánál a főútvonalon lévő törés kisajátítással történő enyhítése is szerepelt elképzelései között. A Szapáry utca észak felé történő meghosszabbítása a Floránszky N. utcáig (ma Ady E. út) ugyancsak bekerült a tervbe, ami már a múlt század vége óta óhaja volt a város mérnökeinek. Ezáltal a Kolozsvári úttal biztosíthatták volna az összeköttetést északi irányban. Bajor vasúti felüljárót álmodott a rékasi átjáróhoz, de más vasúti átjárók forgalmi akadályait is fel akarta számolni.67 Munkája eredményét egy 1940. január 5-i tiszti értekezleten ismertette Szolnokon, majd dr. Szabó Ferenc polgármesterrel együtt február 17-én az iparügyi minisztériumban Fidy őfőméltósága előtt is bemutatták azt. A minisztériumban Bajor terveit megfelelőknek találták arra, hogy a képviselőtestület elé kerülhessen jóváhagyásra. Bajor ezután beterjesztette a városnak a városfejlesztési tervet, a statisztikai táblázatokat, grafikonokat és különböző méretarányú, városias kialakításra szánt területet is feltüntető térképeket. A statisztikai adatgyűjtés másik fontos eredménye volt a teleknyilvántartás, melyet szintén csatolt az iratokhoz.68 Ezután következett volna az általános városrendezési munkák fokozatos, 66 MNL JNSZML XV. 16. Szolnok város rendezésével kapcsolatos iratok. 67 Uo. 68 MNL JNSZMLV. 474. Szolnok közig, ir., 12746/1944. 359 í
