Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 26. (Szolnok, 2018)
Történelem - Tolnay Gábor: A Jász-Nagykun-Szolnok megyei birtokszerkezet változásai
TOLNAY GÁBOR: A JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI BIRTOKSZERKEZET VÁLTOZÁSA11895 ÉS 1944 KÖZÖTT 21. számú táblázat A haszonbérbe adott birtokok átlagterületének összehasonlítása Békés és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyékben az 1895. évi és 1935. évi mezőgazdasági statisztikák üzemi adatai alapján Gazdaság kategória A haszonbérbe adott földterület a kategória összes földterülete százalékban Szolnok megye Békés megyében 1895 1935 1895 1935 0-5 kát. hold 1 kát. hold alatt, szántó nélkül 0,25 0,27 0,25 0,23 1 kát. hold alatt, szántóval 0,42 0,57 0,48 0,55 1-5 kát. hold LO счГ 2,53 2,44 2,67 Összesen 1,42 1,29 1,12 1,19 5-50 kát. hold 18,30 19,82 16,07 16,86 50-100 kát. hold 69,58 66,30 70,04 68,19 Összesen 22,89 24,33 18,87 19,21 100-500 kát. hold 236,37 189,44 263,17 175,88 500-1.000 kát. hold 739,15 702,80 800,42 578,00 Összesen 371,13 236,11 466,46 202,69 1.000 kát. hold felett 2.047,62 2.018,55 2.268,92 1.841,50 Összesen 83,85 26,75 48,21 12,66 Érdekes megfigyelni, hogy a haszonbéresek száma minden kategóriában egyenes arányban csökken a földterület növekedése mellett. Ez természetes is, hiszen ez felel meg a valóságnak. Ugyancsak természetesnek vehetjük azt a jelenséget is, hogy a tulajdonosok és haszonélvezők adják legnagyobb számba bérbe földbirtokaikat. A vegyes használatú gazdaságok 100-200 kát. holdas kategóriája viszont kiugróan magas arányaival tűnik ki (19-21. számú táblázat). Itt ki kell térni egy olyan jelenségre is, amire a szakirodalom többször is felhívta a figyelmet. Ugyanis a kis- és középbirtokok haszonbérbe adásának az országos átlagnál jóval nagyobb mértékét a birtokmegosztás mellett egyéb feltételek is előidézték, okozhatták megyénkben. E vidék történelmi fejlődése, az ezzel kapcsolatos hagyományok, szokások, települési forma mind-mind ugyancsak közrejátszott a kis- és középbirtokok bérbeadásának növekedéséhez. A bérbeadás a jász és kun vidékeken a 20-200 kát. holdas gazdaságokban volt a legnagyobb, a leggyakoribb, tehát módosabb parasztgazdák adták szívesen bérbe földjeiket, illetve tanyáikat, miközben ők maguk a városban lévő házaikban kényelmesen éltek a haszonbérből. A földjét bérbeadó parasztgazda, tanyás gazda típusának ábrázolása a történeti szakirodalom46 mellett a szociográfiai munkákban és regényekben is gyakran megtalálható.47 46 Pl. PUSKÁS Julianna 1963.371. 47 Erdei Ferenc Futóhomok cimű munkájában többször is foglalkozik e típussal: „A kun gazda tanyáját, ha csak teheti, bérbe adja, vagy cselédeket fogad rá, s maga benn a városban urizál.” Féja Géza Viharsarok című munkájában ugyancsak elítélően említi e réteg viselkedését. Az irodalomban pl. NÉMETH László Égető Eszter c. regényében jelenik meg. A parasztbirtokosok tanyáikat, földjeiket általában nemcsak pénzért, hanem természetbeni járadékért adták bérbe. „A tanyásbirtokok bérbeadása nemcsak meghatározott bérért történhet, hanem a termés fele részéért is. Szokás, hogy minden néven nevezendő termés feie-fele arányban illeti a gazdát és a bérlőt, ez esetben semmi más „szolgálmány” nem terheli a bérlőt. A gazda fizeti az adót, ő köteles karbantartani az épületeket. Szokás azonban az is, hogy csak a szemtermés fele a gazdáé, a takarmány féle fő- és melléktermények a feles bérlőt illetik, aki ilyenkor a szolgáltatásoknak a legváltozatosabb nemeit vállalja magára, és meghatározott mennyiségű baromfit, tojást, kövérdisznót és tejterméket szállít a gazda háztartásába, sőt nem ritkán kenyeret is süt. A XVIII. századi urbáriumban a meghatározott jobbágyi terhek: dézsma, kilenced, párbér, robot stb. alig tesznek ki többet, mint ami a feles bérlőt terheli. Ez az úrbéres jobbágyság élő változata.”18 Mindennek az a következménye, és a statisztikai adatokból bizonyítható is, hogy Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében a mezőgazdaság tőkés fejlődése nemcsak a parasztból kiemelkedő tőkés vállalkozó, tőkés bérlő típusát termelte ki viszonylag nagyobb mértékben, hanem ugyanakkor a termelő munkától elidegenedett, azzal fizikai kapcsolatot már nem tartó és járadék élvezésére berendezkedett gazdagparasztot is, aki a bérbeadás feltételeiben leginkább konzerválta a feudális maradványokat.48 49 Azt látjuk, hogy Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében 500 kát. hold alatti kategóriában nőtt a haszonbérbe adott földterület nagysága, területe. E fölött a határ fölött viszont csökkent az igénybe vett terület aránya. 48 ERDEI Ferenc 1937.116-117.; v.ö.: TOLNAY Gábor 2007. 49 V.ö.: PUSKÁS Julianna 1963.372. 343
