Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 26. (Szolnok, 2018)
Történelem - Tolnay Gábor: A Jász-Nagykun-Szolnok megyei birtokszerkezet változásai
TOLNAY GÁBOR: A JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI BIRTOKSZERKEZET VÁLTOZÁSA11895 ÉS 1944 KÖZÖTT hető ugyanazon állapotban a földterület, mint ahogy azt a haszonélvező átvette. Egyébként országosan is az 5-100 kát. holdas gazdaságok esetében a legnagyobb a szántóföld részaránya.23 A legelőnek, e legősibb és legkezdetlegesebb művelési ágnak a viszszaszorulása - mint ismeretes - egyenes arányban áll a gazdálkodás belterjességével, a piaci és a közlekedési viszonyok javulásával és a népesség szaporodásával. A rétek, legelők visszaszorulása tetten érhető Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében is, ami majd a következő évtizedek folyamán még szembetűnőbb lesz. Arra azonban fel kell hívni a figyelmet, hogy a megye legelőinek tekintélyes része gyenge minőségű, és az igazi legelő fogalmától távol áll. A legelő ugyanis nem a száraz éghajlat kultúrája. A művelési ágak között az állandó sűrű növényzettel borított rétegnek réteknek és utána a legelőnek legnagyobb a vízszükséglete. Amennyiben az ilyen, szárazabb rétek feltöréséből származó hiányt mesterséges takarmánytermesztéssel pótolták volna, ezt az eljárást csak helyeselni lehetett volna. De a megyében ez nem történt meg, aminek következménye az állatállomány számának visszaesése volt. Részarányát tekintve legtöbb legelővel és réttel a nagygazdaságok rendelkeztek, míg a másik vizsgálódási szempontot tekintve a haszonbéres területekből hasznosítottak legelőként és rétként területeket. Legelő tekintetében a négy közigazgatási viszonyítási terület közül is megyénké volt az elsőség. Szembeötlő, hogy a szőlő tekintetében milyen nagy a törpegazdaságok fölénye a többi fölött (11,18%), míg a közigazgatási területek összehasonlítása számunkra az utolsó helyet eredményezi. Tulajdonképpen a „...Tiszazug két homokfoltján (Tiszaföldvár és Cibakháza térsége, illetve Cserkeszölő területe)...”24 termett meg az a szőlő, amelyet szinte teljes egészében a törpegazdaságok termeltek meg. Az 1880-as években megjelenő filoxéra elpusztította a feketeföldi szőlőket, csak a homokiak voltak védettek ellene, illetve ott vett nagy lendületet a vész után a szőlőtelepítés. El kell gondolkoznunk azon a lehetőségen és tényen, hogy a feudális földtulajdon keretei között a polgári földbérlet csírája is lehetett a szőlőbirtok, és ennyiben előremutató jelenségként is felfogható. Ugyanis a szőlő ki volt szakítva mind a jobbágytelki állományból, mind a falusi földközösség kezeléséből, és nem volt semmiféle, a feudális rendszerből fakadó művelési kényszernek alávetve. Ugyanakkor a szőlők jogi helyzetét, elidegenítését, zálogosítását, örökítését maga a paraszti közösség szabályozta saját önkormányzati szervei által, kizárva ebből a földesúr önkényes beavatkozásait. Nagyobb helységekben, mezővárosokban ezért lehetett vagy lehetett volna a polgári földbérlet potenciális csirája a szőlőbirtok. Erre azonban jelenleg tényleges adatunk nincs a vármegyében.25 Szinte természetes, hogy a kertek részesedése is ebben a kategóriában a legmagasabb, hiszen ezt a képet mutatja az országos átlag is. Az erdő és a nádas területe együttesen nem éri el a megyében az egy százalékot sem. A földadó alá nem eső terület sem magas a megyében, mindössze 2,26%, amely a közigazgatási területek között az utolsó helyen van, tehát a legalacsonyabb a részesedése. Az érthető, hogy a törpegazdaságok területéből a legmagasabb a földadó alá nem eső terület aránya, mert a törpegazdaságokban aránylag sokkal több a beépített terület, mint a magasabb kategóriáknál. Ez magyarázza azt is, hogy anélkül, hogy a mezőgazdasági művelésre nem alkalmas területek tényleg nagyobb arányban fordulnának elő, a földadó alá nem eső terület aránylag mégis magas. A 9. és 10. számú táblázat26 összehasonlításakor fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a 9. számú táblázatban a szántóföld részesedése a kisgazdaságoknál a legnagyobb, és ugyancsak a legmagasabb a szántóföld aránya a 10. számú táblázat e birtokkategória szerinti megosztásban is. A 10. számú táblázatban a kisgazdaság elnevezésű birtokkategória elsősége hat esetben az első, három esetben a nagygazdaság az első - legelő, erdő, földadó alá nem eső terület. 9. számú láblázat Jász-Nagykun-Szolnok vármegye földterületének összehasonlítása birtokkategóriák, használati jogcím és a szomszédos közigazgatási területek szerint 1895-ben viszonyszámok alapján Megnevezés szántó kert rét szőlő legelő erdő nádas nem termő törpegazdaság 0-5 kát. hold 70,99 3,59 4,82 11,18 3,71 0,50 0,29 4,82 kisgazdaság 5-100 kát. hold 79,09 0,62 8,63 1,48 7,48 0,36 0,30 1,66 középgazdaság 100-1.000 kát. hold 70,56 0,35 9,35 0,51 15,76 0,52 0,23 2,72 nagygazdaság 1.000 kh felett 62,92 0,26 8,88 0,12 22,38 1,18 0,45 3,81 23 KISS Albert 1944.41. 24 Adatok 1.50. 25 MAKAI László 1957.463^478. 26 MG. STAT. 1895. IV. 57.*, 74*-75.*, 32-33., 37-39., 41-44., 54-55., 57-58., 60-61., 67., 172-197., 216-217., 222-225., 290-303. + u.o. 26.*, 34.*, 40.*, 32-44., 54., 57-58. 331 ! I
