Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 26. (Szolnok, 2018)
Történelem - Tolnay Gábor: A Jász-Nagykun-Szolnok megyei birtokszerkezet változásai
TOLNAY GÁBOR: A JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI BIRTOKSZERKEZET VÁLTOZÁSA11895 ÉS 1944 KÖZÖTT Némiképp más megközelítéssel mutatja be a 100 kát. holdon felüli gaz- bekövetkezett, csak nem ugyanabban az időben. Még Magyarországon dálkodókat a 6. számú táblázat.18 belül is tapasztalható eltérés.) 6. számú táblázat Jász-Nagykun-Szolnok vármegye 100 kát. holdon felüli földbirtokai használati jogcím szerint 1895-ben Gazdasági kategóriák, kát. holdban Tulajdonos, haszonélvező Haszonbéres Vegyes használatú összesen db % db % db % db % 100-200 251 33,29 29 3,85 105 13,92 385 51,06 200-500 94 12,47 46 6,10 56 7,42 196 25,99 500-1.000 36 4,77 26 3,45 25 3,32 87 11,54 1.000 felett 39 5,17 28 3,71 19 2,53 86 11,41 Együtt 420 55,7 129 17,11 205 27,19 754 100,00 Érdekes megfigyelni, hogy a különböző kategóriák mintegy feleződnek az Összesen oszlopban. A másik érdekes jelenség, hogy legnagyobb számban a tulajdonosi használatban vannak a földek, bár a tulajdongazdaságok aránya párhuzamosan csökken a gazdaságkategóriák növekedésével. Ugyanez mondható el a vegyes használatú gazdaságok esetében is. Tisztán haszonbéres gazdaságok mindössze 17,11%-ban voltak a megyében. A gazdaságok megoszlásának megyei adatai azt mutatják, hogy a bérleti szisztéma alkalmazása, amelyet a tőkés gazdálkodás egyik közvetlen mutatójaként lehet felfogni, nálunk már tendenciaként jelentkezett. A haszonbérietekről összefoglalva elmondható, hogy a) A megyében is megjelent a tőkés nagybérlet és vele együtt a tőkés nagybérlő; b) A100 kát. holdnál nagyobb földbirtokok 22,92%-át adták haszonbérletbe, tisztán haszonbéres gazdaság mindössze 17,11%-a volt a gazdaságoknak; c) Felismerhető az a tendencia a megyében, hogy a földbirtokosok kezéből igyekeznek kivenni a földet - ha csupán bérlet formájában is -, és a bérlők ezen teremtik meg a gazdálkodás kapitalista formáit (amikor valójában csak a rentabilitásra törekszenek), ami a szakképzett munkaerő alkalmazásában, a gépesítésben, a belterjességre való törekvésben, de magában a haszonbérlés tényében is megnyilvánul. Mindezek időpontja a megyében a századfordulóra és a XX. század első két évtizedére tehető. (Különben ez a paradoxnak mondható helyzet az egész világon 18 MG.STAT.1895.il. 200-219. d) A megye birtokstatisztikájából következően jelentős az úgynevezett „tanyásbirtokok” bérbeadása is. e) Jelen van ezek mellett - ha kisebb arányban is - a paraszti parcellabérlet. Elemző kimutatása további kutatást igényelne. f) A haszonbérietek számarányuknál nagyobb szerepet játszottak a megye mezőgazdaságának életében. Az új gazdálkodási rendszerre való áttérés mintáját adták. Ez az oka annak is, hogy ilyen terjedelemben foglalkozunk megjelenési formáival. Mindezek az adatok arra hívják fel a figyelmet, hogy a haszonbérietek általában számarányuknál nagyobb szerepet játszottak a vármegye mezőgazdaságában. A bérletek jellegét azonban a statisztikák nem mutatják megbízhatóan - főleg a 100 kát. hold alatti kategória esetében. Pl. azt, hogy milyen volt a paraszti parcellabérletek és a tőkés nagybérletek aránya. Nem utalnak a tőkés nagybérletek jellegére sem. Mindezek szétválasztását azért tartottuk fontosnak, mert a paraszti bérletek szerepe és jellege egészen más, mint a nagy bérleteké.19 A különböző kultúrák térfoglalása, vagyis a gazdaságok területének művelési ágak szerinti megoszlási aránya egyik mutatója a gazdálkodás irányának, fejlettségi fokának. A statisztika hét művelési ágat különböztet meg: szántó, kert, szőlő, rét, legelő, erdő, nádas. Nyolcadikként azonban fel szokták még tüntetni a művelés alól kivett, földadó alá nem eső területet is. (7. és 8. számú táblázat)20 19 PUSKÁS Júlia 1959. 94. 20 MG.STÄT.1895.IV.41. 329
