Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 26. (Szolnok, 2018)
Történelem - Tolnay Gábor: A Jász-Nagykun-Szolnok megyei birtokszerkezet változásai
TISICUM XXVI. bontakoztatása volt.7 Ugyanakkor felismerhetők azok a tendenciák is, amelyek inkább a külső tényezők hatásának eredményei, amelyek ebben az időben az egész közép-kelet-európai régiót jellemezték: a nyugati tőkebefektetések hatására Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében is megindult az ipar fejlődése, mindez azonban igazodott a hitelezők nyersanyag-kitermelő igényeihez. Egyre jobban kiépült a megyében is a vasút, a közutak hálózata, ami a városok irányából érkező szívóhatást közvetíti. Ugyanakkor az ipar fejlődése mellett mindez fejlesztette a megye agrárjellegét is. Ugyanis a magyar városfejlődés az 1900-1910-es években érte el tetőpontját, amikor tíz év alatt 400 ezer fővel gyarapodott a magyar városok lélekszáma.8 Ezek ellátása a közlekedés javulása következtében a megye mezőgazdaságára is feladatot rótt. Az árutermelés egyik alapvető feltétele a tőkeellátottság volt. Ez a megye mezőgazdaságában földbérlet és jelzáloghitel formájában tört utat magának. 1909-ben a vármegyei földbirtokokat mintegy 70-100 millió korona jelzálogkölcsön terhelte.9 Jász-Nagykun-Szolnok vármegye mezőgazdaságának jellegét több tényező határozta meg. Eredendően a földrajzi környezet van rá hatással, de igen nagy jelentősége van a jászkun redempciónak is a birtokviszonyok fejlődésében. írásunkban nem vállalkozhatunk arra, hogy az egész, feudális maradványokkal terhelt kapitalista agrárgazdaság valamennyi kérdését áttekintsük, csupán a fejlődés szempontjából legfontosabb kérdéseket vizsgáljuk meg a mezőgazdasági statisztika tükrében. Jász-Nagykun-Szolnok megye birtokviszonyai 1895-ben A megyében 42.265 gazdaságot számláltak össze, ez 787.749 kát. hold területen feküdt, ami 18 kát. hold 960 négyszögöles átlagnak felelt meg. Ez még önmagában szemlélve rentábilis gazdaságnagyság volna, de a gazdaságok több mint fele (54,33%-a) az 5 kát. hold alatti kategóriába tartozott, átlagterülete másfél kát. hold volt, ami nem tudta még a megélhetést sem biztosítani birtokosának. (2. számú táblázat)10 Az 5-100 kát. holdas gazdaságok átlagterülete 19 kát. hold 1.014 négyszögöl volt, ami szintén biztosítani tudta a bővített újratermelést. Bár ez alig több mint a megye birtokainak átlagterülete. Magyarázható ez úgy is, hogy a birtokosok 43,85%-a a birtokok 46,19%-a felett rendelkezett. A100 kát. holdon aluli birtokosok száma a birtokosok 98,18%-át tette ki, de nem rendelkeztek csak a földterület 50,58%-ával, ez is 5,3%-kal jobb volt az országos átlagnál. E kategória átlagterülete 9,6 kát. hold volt. A 100-1000 kát. holdas kategória 681 birtokosnak (1,61%) 176.798 kát. hold jutott (22,44%), ami 259 kát. hold 922 négyszögöles átlagterületnek felelt meg. 2. számú táblázat A gazdaságok számának és területének összehasonlítása 1895-ben Birtokkategória és területi egység A gazdaságok száma % területe % átlagterülete % Szolnok megye 22.961 54,33 34.601 4,39 1,51 5 kát. hold Békés megye 21.225 62,25 28.293 4,71 1,33 A Tisza bal partja 176.891 54,97 296.272 5,10 1,67 Magyarország 1.278.842 53,57 2.154.278 5,85 1,68 Szolnok megye 6.341 15,00 45.725 5,81 7,21 5-10 kát. hold Békés megye 3.925 11,51 28.291 4,71 7,21 A Tisza bal partja 59.332 18,44 427.620 7,35 7,21 Magyarország 458.486 19,00 3.316.734 9,00 7,23 Szolnok megye 6.187 14,64 88.552 11,24 14,31 10-20 kát. hold Békés megye 4.168 12,22 59.997 9,99 14,39 A Tisza bal partja 47.644 14,80 668.034 11,49 14,02 Magyarország 385366 16,14 5.395.933 14,64 14,00 Szolnok megye 4.864 11,27 145.132 18,42 30,46 20-50 kát. hold Békés megye 3.418 10,02 104.870 17,47 30,68 A Tisza bal partja 28.070 8,72 835.636 14,37 29,77 Magyarország 205.174 8,59 6.011.829 16,31 29,30 Szolnok megye 1.241 2,94 84.465 10,72 68,06 50-100 kát.Békés megye 897 2,63 59.300 9,88 66,11 hold A Tisza bal partja 5.654 1,76 380.257 6,54 67,25 Magyarország 36.030 1,51 2.411.503 6,54 66,93 7 BEREND T. Iván - RÁNKI György 1972.100. 8 RÁCZ István 1965. II. 441 —444. 9 FÜR Lajos 1976.166-167. 10 MG. STAT. 1895. IV. A gazdaságok megoszlása jelleg és nagyság szerint. 41.
