Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 26. (Szolnok, 2018)
Történelem - Bagi Gábor: Szolnok város leírásai a XIX. század középső harmadából
BAGI GÁBOR: SZOLNOK VÁROS LEÍRÁSAI A XIX. SZÁZAD KÖZÉPSŐ HARMADÁBÓL Ezen előrebocsátottakból könnyen képzelhető, milly karban állhat Szolnokban a’ népnevelés. - Örökös mentség az a’ mostani rendszert pártolók’ ajkain, hogy nálunk, hol olly nyomorultan fizettetik a’ nevelő, a' népnevelés nem állhat olly jó karban mint egyébhol. Ez a’ szegényül fizetett világi nevelőkre vonatkozólag állhat csak, ’s nem a! papi nevelőknél, kik a’ közállomány által a’ kényelem’ minden nemeivel el lévén látva, kissé több gondot fordíthatnának tánitványaik’ nevelésére. ’S teszik-e ők ezt? Épen nem; a’ nevelés miben áll? a’ latin versek és prosa’ szajkói betanulásában, mielőtt az a’ gyermeknek megmagyaráztatnék, ’s a’ buzgóság’ élesztésében, 's örökös imádkoztatásban, melly két dolog felette szükséges ugyan a’ serdülő kereszténynél, de nem olly móddal, mint jelenleg űzetik, ez által csak külső szineskedést ’s vallásos tettetést tanúi az ifjú a’ nélkül, hogy magába szívná a’ vallásos szeretet ’s keresztényi erkölcs’ szent elveit, melylyeknek példák, szorgalmas oktatás és erkölcstanitás általi élesztését, rendesen el szokták felejteni a’jó tanító urak, pedig nekik tudniok kell, hogy a’ pór atya nem azért küldé az iskolába gyermekét, hogy ott diákul tanuljon, hanem hogy legalább annyi ragadjon rá, menynyi jövő életében szükséges, tjudnij. ijllikj. Írás, olvasás, számolás, ’s a’hit’szellemi ismerése, erkölcs ’s valódi keresztényi buzgalom. ’S uraim, ha felfognátok hivatástokat, nem lehetne-e négy év alatt mind ezt becsepegtetni az ifjú’ keblébe, nem lehetne-e abba behinteni az erény ’s vallás’ magvait, melly egyszer föléledve ott, hol a’ szülő nem végkép rósz (’s hála az égnek Szolnokban nem az!), megóvná a’ gyermeket élte’ egész ösvényén, a’ bűn és elaljasulás’ szenynyétöl. Még egy más védoka is van a’ mostani rendszer’ pártolóinak, ’s ez az, hogy a’ gyermekek nyárban az iskolából szülőik által elvonatván, őket tanítani nem lehet. - Ezen majd mindenütt létező ok, Szolnokban nem állhat meg, mert itta’ csekély határ, kevés kezet kívánván meg, a’ rendes kereset-módok csak izmos férfi karok által lévén üzhetök, a’ gyermekek nem vonatnak el az iskoláktól, sőt oda örömest küldetnek. Mind ezek után, méltán csodálható, hogy csak olly erkölcsös is a’ szolnoki nép, minőnek azt valóban látjuk. Ők bárdolatlanok és miveletlenek ugyan, de nagyobb bűnt ’s vétséget ritkán hallani, minek okát én a’ nép ’jó lelkületén kívül, azon örvendetes körülményben keresem, hogy Szolnokban a’ pálinkával! visszaélés még-lábra nem kapott.’’17 „Mi Szolnok’ vagyonbeli, és kereskedési állapotát illeti, ez inkább szegénynek mint vagyonosnak mondható, noha alig van az alföldön város, mellyel szerencsésebb kereskedési fekvéssel áldott volna meg a’ természet, mint épen Szolnokot, hol csekély tökével nevezetes vagyont szerezni épen nem mesterség ’s mind e mellett sem virágzik ott a’ kereskedés! Én ennek okát a’ lakosság’ lekületében ’s körülményeiben találom. A’magyar (értem a’ nemtelen földmivelö magyart) eddig nem igen kedvelte a’ kereskedést, talán azért, mert hiányzott a’ tulajdon jog, ama’ mindenható ösztön a’ vagyon’ szerzésre, ’s hiányzott a’ hely, hova szerzett pénzét bizton letehesse. ’S e’ kettő nélkül lehet-e inger a’ vagyon szerzésre, nem leverő-e a’ gondolat, hogy a! föld, mellyet önpénzünkön szereztünk, egy részben másnak is jövedelmez, nem leverö-e annak tudata, hogy a’ nehezen ’s véres veríték közt gyűjtött pénz, az adósok’ ezerszövevényü cseleinek, hosszas pörnek vagy végelveszésnek lesz kitéve. 17 „Athenaeum”, 1841. aug. 24.24. sz. 369-375. E’ nézet mellett, melly talán általánosan az egész honra illik, több helybeli körülmények is gátolják Szolnok’ kereskedése’ felvirulását. A’ határ csekély ’s a’ bérlett földek egyetemben sem teremnek többet, mint a’ mennyi a’ lakosságnak elég, a’ szűk termésből hát alaptőkét gyűjteni nem lehet, hitel nem volt, a’ földre pénzt nem adtak, hogyan lehetett volna kereskedést kezdeni? - Pénz nem volt, ’s így a’ többség nem használhatván a’ kedvező alkalmat, az egész kereskedés csak néhány egyed’ kezei közt maradt. E’ mellett a’ szolnoki, mint minden magyar, inkább csak a! jelennek él, ’s ha annak szükségei fedvék, inkább henyél, mint hogy kétes, messzefekvő sikerű vállalatokba kezdene, ’s az illy mindennapi szükség’ fedezésére, sőt a’ mellett némi kis pénz-szerzésre is, Szolnokban sok alkalom nyílik, hol a’ dolgozni akaró az év minden szakában talál munkát. A’sóhordás a’ tutajokról, ’s hajókról fel a’raktárakba, ’s a’ fenyűvontatás ezreket eresztenek a’ kirjályij. kincstárból a’ nép’ körébe, melly nyáron a’ kereset mellett jól él, ’s ha gazdálkodni tud, télre valót is szerezhet. Nincs hát szükség, nincs inger a’ kereskedőre, ’s így nem lehet csodálni, ha az fel nem virul. A’ néhány egyedek által űzött kereskedés fával ’s gabonával történik leginkább, a’ népé gyümölccsel és kenyérrel. A ’kirsi szállítók évenként százezer fényút hoznak le Szolnokba, hova szálfa ’s egyéb építési faszerek’ vétele végett, az egész vidék központosul, a’ szállító, kimar a’ són is nyert, nem igen hagyja a’ fában heverni pénzét, ’s ha lehet, azt a’ szolnokiaknak adja el. A’ vidékiek nyáron át, mikor a’ sószállítás történik, nem jöhetvén Szolnokba, öszfelé érkeznek csak favételre, a’ mikor azután némi nyereség remélhető, melly azonban csak néhány egyed’ zsebébe szivárog, az átalános jóllét’ emelkedése nélkül, mert a ’lakosság, mint már elébb is mondám, tőkékkel nem bírván, a’ kereskedés’ ezen nemében igen kevés részt vesz. A’ gabona-kereskedés szinte nevezetes Szolnokban, de itt is csak nemleges szerepet játszanak a’ helybeliek - az eladók többnyire a! környékbeli földes urak, kik itt mindenkor jó árért adják el termékeiket. A’ szolnoki nép anynyit, hogy kereskedést űzhessen, nem termeszt, sőt azt is, mi a’ Pesttel űzött kenyér-kereskedéshez szükséges, másoktól veszi. - Ezen kenyér-kereskedés, fő élelemczikke a’ szolnokiaknak, ugyan is a’ mezei munkákkal el nem foglalt nők, a’ bevásárlóit gabonából kenyereket sütnek, ’s azokat kocsin beszállítják a’ pesti héti vásárokra, ’s az ebből befolyó nyereségből nem csak ön családjokat, de a’ fuvarosokat is táplálják. Említendő még ama’ kedvező alkalom, melly Szolnokban a’ zab-kereskedésre nyílik, ’s mellyböl néhány egyed tetemes hasznot húz. Ugyan is, a’ kincstári sóból több százezer mázsa szállíttatván tengelylyel Szolnokról Pestre, e’ végre naponként több száz kocsi jő Pest, Nógrád, Heves megyékből úgy a’ Jász-Kun kerületekből Szolnokba, melyeknek tulajdonosai a’ messzeség mellett nem igen hozhatván magokkal zabot, részletes kereskedésre kedvező alkalmat nyújtanak. - Ezen só-szállításban a’ szolnokiak is részt vesznek; a’ fuvarbérböl, nem csak adójúkat tisztázzák le, de a’ felett némi csekély öszveget is szereznek. A’ zsellérek a’ sóhordásból élnek leginkább, melly szinte nyáron át történik, midőn a’só a’ hajókról, ’s szálakról a’ mázsára, ’s innen vagy a’ pajtába vagya’ kocsikra hordatik; e’ munkánál egy ember naponként 2-8 297 ! I
