Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 26. (Szolnok, 2018)

Történelem - Bagi Gábor: Szolnok város leírásai a XIX. század középső harmadából

TISICUM XXVI.

’S a' mi az ipart illeti: hazánk a’ többi Európától anyagi és szellemi tekintetben elmaradván, mügyárak és kézmüvek által még egy század múlva is alig vetélkedhetünk Európa’ egyéb előre haladt országaival, ám de szerencsés helyzetünk ’s földünk’ termékenységénél fogva, nevezetes termesztő országgá lehetünk, gabonánk, gyapjúnk és dohányunk nagyobb Ipar, ’s a’ törvényhozás’ czélszerü rendelkezése mellett, évenként milliókat hozhat be. ’S hova fognak ezek folyni? a’ kopár bérezek közé-e, vagy a’ termékeny alföldre, hol még olly tág mező nyílik a’ szorgalomnak, hol a' terjedelmes térekben, ’s büzhödt posványokban annyi nemzeti kincs rejtezik?

’S ha a’ nem nemes is bírhat tulajdont, ha felvirul az ipar és belkereskedés, nem fognak-e külföldi települök is bevándorlani a’ hon’ pusztáira, ’s nem fogják-e ők szorgalom, ebből eredő vagyonosság és népszám által emelni a’ nemzet 'jóllétét? ’S nem az alföld-e azon hely, hova illy vándorlások történhetnek? Nem itt fog, nem itt kell-e kifejlődnie ama’ dolgozó, de még is szabad néposztálynak, melly nélkül nemzet erős, nagy ’s önállású nem lehet. Igen, az alföld, tekintsük azt bármilly szempontból, főfontosságú, ’s Így nem lehet érdekeden a’ nemzet előtt annak ismerése.

Ama’ reményben, hogy többen is fognak találkozni az alföld’ áldott téréin, kik példámat követendik, itt közlöm a’ tiszai síkság’ egyik vidékének ismertetését.

Az alföld’ nagy részét a’ szőke Tisza hasítja keresztül, mellyen a’ tiszaháti nép nevezetes fa- és gyümölcs-kereskedést üz, az alföldi térekkel. F kereskedésnek Szolnok középpontja. Szolnok Pesttől 11 mérföldnyire fekszik, ott hol a’ Tisza a’ Zagyvával egyesül, most romjaiban is alig látható vára I. Ferdinánd alatt építtetett, ’s a’ török hadakban nevezetes erősség vala. Szolnok mintegy 11-12,000 lakost számlál, kik kizárólag catholicusok ’s magyarok. Van itt gymnasium, só és szálfa-raktár, casino stb., miről egyenként lesz szó.

Szolnoknak földesura a’ kirjályi], kincstár, melylyei azonban az urbáriumnál kedvezőbb szerződésben áll, ’s a’ kirjályi], kisebb haszonvételeket is bírja. Ezek a' tiszai hidból, vásári, mészárszéki, malom’s bormérési jogból állanak. Ez utóbbi három, az 1832/6 törvjény], kihirdetése után, a’ nép élénken kijelentett kívánatéra egyeseknek adattak ki álhaszonbérbe, de múlt évi november óta, ismét mint előbb az elöljáróság által kezeltetnek. E’ jogokért a’ volt bérlők 3,500 f[orin]t pjengő], pjénzbenj. fizettek, ’s a' város az úrbéri szerződés’ értelmében a’ kjirályi], kincstárnak, mind össze 6000 pjengő], fjorint], ad.

Az elöljáróság egy, évenként változtatható beljső] ’s kül[ső]-tanácsból áll, mellynek jegyzőkönyveit egy fő- és két al-jegyzö viszi. Uriszék az uraság által rendesen tartatik, az összesítés még meg nem kezdetett, ’s Így a’ telki járandóságok öt sőt hat helyen is szétszórván

Szolnok’ határa, a’ népességhez mérve, igen csekély (20,000 hold), ’s ennek is nagy része az ácsi Szög és Tenke viz’ áradásának van kitéve, az úrbéri földek igen szép tiszta búzát teremnek. A’ csekély határ nem lévén elegendő a’ szolnokiaknak, ők a’ szomszéd földes uraktól több pusztát bérlenek, mint a’ Tisza’ túl partján fekvő Szandát grjóf], Keglevicsektöl, ’s Szögöt a' szathmári káptalantól; mindkettő vizáradás által sokat szenved, bár az első parttöltéssel könnyen megóvható lenne. Az előtt Varsány ’s Balta pusztákat is bírták a’ szolnokiak bérben báró Malonyaytól, mellyek

ennek magtalan kihalta után, a’ törvényes örökösödés’ utján, a’ szjent] koronára esvén vissza, a’ legközelebb múlt szjent], György nap óta magányosoknak adattak ki haszonbérbe. F földeken nagy részt csak a’ szükséges gabona 's széna termesztetik, ez utósó czikk néha, ha tjudni], ijillik], a’ Tisza’ árja hamar leszalad, felette bőven terem. Szandán szőlők is vannak, silány, csak a’ szolnoki kocsmákban kelő bort termők, ugyanott, valamint előbb Varsányon, dohány is termesztetik. A ’juh-tenyésztés igen csekély, valamint a’ barom-nevelés is.

A’ gyapjú’ eladására nézve Szolnokban sajátságos mód divatozik, a’ gazdag egyenként csak kevés, alig 10-20 font gyapjút nyírván, azt a’Város-házához viszi, hol az megméretve átvétetik. Az elöljáróság az egész összesen körülbelül 200 mázsára rugó gyapjúra nézve valamelly zsidóval megalkuszik, ’s a’ pénzt a’ gazdák közt aránylag szétosztja. F módnak több káros oldala van, például az elöljárói kezeléseknél rendesen történni szokott visszaélések, 's azon körülmény, hogy a’ szomszéd falusi gazdák csak többnyire úgy adják át a’ zsidónak gyapjúkat, hogy annyit fizessen majd nekik is, mint a! szolnokiaknak. ’S Így a’ zsidó, ki e’ rovásra nevezetes gyapjú tömeget kapott össze, használja az elöljárói kezelést, ’s mindent elkövet, hogy a’ szolnoki gyapjút minél olcsóbban kapja meg, ’s a’ vidéken tetemesen nyerhessen.

Szolnokban van egy hat iskolás gymnasium; négy elemi iskola, mellyek közöl a’ zárda mellettiben, ’s a’ gymnasiumban szjent], Ferencz’ rendén levő szerzetesek, egyébből pedig világiak az oktatók. Van még rajziskola is. Mint ezekből látható, a’ népnevelésre leginkább a’ szjent], Ferencz szerzetben atyák ügyelnek. Nem akarom ezen tisztelt rend’ érdemeit kétségbe vonni, nem tagadni, hogy ők akkor, midőn a’ török iga alatt nyögő, 's minden világi jólléttől megfosztott nép, csak a’ lelki javakban, ’s más világi reményekben talált erőt és vigasztalást, jótékony hatással voltak a’ haza’ föld népére, de azt őszintén kimondom, hogy ők - véleményem szerint - az ifjúság’ nevelésére, még mostani hiányos rendszerünk mellett sem alkalmatosak. - E’ vád súlyos lévén, illő, hogy okokkal támogattassék.

A' tanítóban, hogy az csak némikép is alkalmatos legyen, hasznos világ-polgárok’ nevelésére, mindenek előtt két tulajdon szükséges, 's ezek gyakorlati világ-isméret, ’s éles itélötehetségen alapuló tudás. Nem akarom sérteni a’ tisztelt rendet, de azt ki kell mondanom, hogy e’ két tulajdont, olly szerkezetű szerzet’ tagjainál, mi ilyen a’ szjent], Ferenczé, rendesen keresni és kívánni nem lehet.

Ugyanis a' rend’ szegénysége, ’s szabályainak in thesi szigorú volta miatt, rendesen csak olly ifjak lépnek a’ zárdába, kiknek a’ napjaikat környező szükség okozta foglalatosságok miatt nem volt alkalmok világisméretet, ’s az iskolai schlendriánnál több tudományt szerezni. - A’ rend’ nevelési rendszere vak engedelmességen, minden világi öröm' elölésén, theologiai tudományok’ memorialis betanulásán alapulván, a’ növendék csak olly setét fejjel térdel az öt felszentelő főpap elébe, minővel a’ zárdába lépett. Most már ö atya (pater), több az életben nem lehet, sorsa tetőpontját elérte, ’s Így nincs ingere 's ösztöne további mivelődésre. A’ szerzet tőle több tudományt nem kíván, hisz a' grammaticát tudja, több neki nem kell. Láttunk ugyan mind e’ mellett is, itt ott, egyes férfiakat, kik tudva, hogy örökös haladás az ember’ feladata, követik keblük’ nemesebb sugaltát, ’s tudományra és mivelődésre fordítják a’ zárda’ csendes nyugalmát, ’s hogy taníthassanak, előbb magok tanulnak. Ám de az illy jelenetek felette ritkák, a’ tömeg ollyan, minőnek előbb festém.

296