Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 26. (Szolnok, 2018)
Régészeti tanulmányok - F. Kovács Péter - Tárnoki Judit: Régészeti kutatások Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2011 és 2015 között
F. KOVÁCS PÉTER - TÁRNOKI JUDIT: RÉGÉSZETI KUTATÁSOK JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYÉBEN 2011 ÉS 2015 KÖZÖTT Törökszentmiklós, Karancs-Háromág 66372 NEOLIT, RÉZKOR, BRONZKOR, VASKOR, SZARMATA, AVAR, HONFOGLALÁS KOR Ásatásvezető: Kertész Róbert Feltárás éve: 2014 A kutatást az M4 autópálya építési munkálatai tették szükségessé. A lelőhely Tiszapüspöki és Törökszentmiklós határán, a Tinóka-ér magaspartján található. 1999-ben, a törökszentmiklósi elkerülő út építésekor már zajlott rajta megelőző feltárás. A lelőhelyet az autópálya főpályája és üzemi útja érintette. Összesen 19.740 m2 területet tártunk fel, ahol 560 objektum került elő. A lelőhely rendkívül intenzívnek mutatkozott. A Karancs és Tinóka patakok magaspartján végighúzódó lelőhelyen az őskor szinte minden időszaka megtalálható. Ezek közül is kiemelkedő jelentőségű a korai újkőkori Körös-kultúra, melynek nemcsak hatalmas, mély agyagkitermelő vermeit, hanem egy leégett lakóházát is sikerült feltárni - ez utóbbi rendkívül ritka régészeti eredmény. A Körös-gödrökben gyakori a temetkezés, és a különféle kultusztárgyak (idolok, oltárok) előkerülése. Az újkőkori AVK-kultúra és a Tiszai-kultúra településrészletét is sikerült megfogni. A rézkor minden időszakát megtaláltuk a lelőhelyen, a Tiszapolgári, Bodrogkeresztúri, Hunyadihalmi és Péceli kultúrákból is származtak gödrök, ép edények elföldelésére szolgáló áldozati vermek. Korai, késői bronzkori és késő vaskori, kelta településrészlet is napvilágra került, ahogyan a császárkori szarmaták megtelepülésének nyomai is. A lelőhelyen feltártunk egy honfoglalás kori női sírt (sajnos, több sírt nem találtunk) és egy nagy kiterjedésű avar temető 45 sírját. A lelőhely keleti végében napvilágra került egy újkori, XVIII. századi veremház is, berendezési tárgyakkal. Törökszentmiklós, Kender-part 66400,37020 NEOLIT, BRONZKOR, VASKOR, SZARMATA, AVAR Ásatásvezető: Czifra Szabolcs Feltárás éve: 2013 A lelőhely Törökszentmiklós északkeleti részén, a Kenderpart nevű határrészen helyezkedik el, és a tervezett gyorsforgalmi út ÉNy-DK irányban futó nyomvonala a déli részét érintette. A régészeti szakirodalomban már ismert területen korábban több alkalommal volt terepbejárás és kisebb-nagyobb volumenű ásatás. Ennek során középső neolit, bronzkori, vaskori, római császárkori (szarmata), népvándorlás kori (avar) és Árpád-kori leleteket találtak. Az M4-es projekthez kapcsolódóan terepbejárást, légi fotózást, fémkereső műszeres kutatást, geofizikai felmérést végeztek. Ezeket a kutatásokat egészítette ki és tette teljessé az 1.653 m2 nagyságú területet érintő próbafeltárás és a 2014-2015 folyamán végzett megelőző régészeti feltárás. A 2013. október 31. és november 18. között végzett próbafeltárás során összesen 34 régészeti korú jelenséget azonosítottunk és tártunk fel, amit 26 objektumhoz soroltunk. Ebből hét gödör kronológiai helyzete ismeretlen. A telepjelenségek többsége (14) biztosan vagy feltételesen az őskorba sorolható. Ebből egy késő bronzkori - kora vaskori urnás-hamvasztásos temetkezés emelhető ki, míg a többi esetben nagyon kevés és rendkívül töredékes a keltezésre használható neolit jellegű leletanyag. A római császárkorba sorolható egy négyszögletes alaprajzú veremház, a közelében feltárt nagyméretű kút a hozzá kapcsolódó kútházzal (vagy lejáróval), két közepes méretű gödör és egy keskeny árok. Leletanyagukat a jelentős mennyiségű és könnyen felismerhető korongolt, galambszürke színű áru mellett a kézzel formált edények változatos típusai (fazekak, tálak) alkották. Emellett szinte mindegyik egykorú telepjelenségben sok állatcsontot találtunk. A 2013. évben elvégzett örökségvédelmi munkák felhívták a figyelmünket a korábban külön entitásként kezelt Törökszentmiklós-Kender-part és Kender-part 3. lelőhelyek összetartozására. A feltárás munkatársai voltak: Bernáth László, Kovács Sándor és Kulcsár Kornél régésztechnikusok valamint Miletics Edina régészhallgató. Törökszentmiklós, Kender-part, 66400,37020 NEOLIT, RÉZKOR, KÉSŐ BRONZKOR, VASKOR, SZARMATA, GEPIDA, AVAR Ásatásvezető: Schilling László Feltárás éve: 2015 A kutatást az M4 autópálya építési munkálatai tették szükségessé. A 2014-ben, Szilágyi Krisztián Antal (MNM NŐK) által kezdett feltárás során, az M4 projekt korábbi szakaszában zajlott. A lehumuszolt terület 24.004 m2 nagyságú, ebből 19.472 m2 volt régészetileg érintett. A lelőhely Törökszentmiklóstól ÉK-re, az egykori téglagyártól É-ra az alacsony fekvésű határrészből szakadópartként kiemelkedő területen helyezkedik el. A tervezett autópálya-nyomvonal ezen a területen (a 122+900 és 124+200 km szelvények között) nagyjából ÉNy-DK irányban fut, és a jelenleg ismert lelőhely É-D-i, valamint ÉNy-DK-i irányú középső tengelyét érinti. A munka első ütemében, 2014. augusztus 25-én, Szilágyi Krisztián Antal (MNM NŐK) vezetésével ásatás kezdődött. A kivitelezési terveknek megfelelően a feltárandó felület kilenc felszín (l-IX.) formájában került felosztásra. A kutatott 460 objektumból és 555 stratigráfiai egységből több korszak (középső rézkor - Bodrogkeresztúr-kultúra, késő bronzkor - Gáva-kultúra, római császárkor - V. század-hunkor), késő avar kor, Árpád-kor, kora újkor) emlékei láttak napvilágot. A nagyszabású munkát azonban 2014. december 22-ig nem lehetett befejezni. 2015 tavaszán, az intézményi átszervezést követően, a Magyar Nemzeti Múzeum, a szolnoki Damjanich János Múzeum alvállalkozójaként, a 279 7 I
