Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 26. (Szolnok, 2018)

Régészeti tanulmányok - F. Kovács Péter - Tárnoki Judit: Régészeti kutatások Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2011 és 2015 között

TISICUM XXVI. Szolnok, Szűcs-tanya 81413 VASKOR, SZARMATA Ásatásvezető: Szakos Éva Feltárás éve: 2014 (megelőző feltárás) 2014-ben az M4 autópálya megelőző feltárása során 3.489 m2 nagy­ságú területét tártuk fel 2014.07.17. - 2014.09.29. között. A korábban terepbejárásból és próbafeltárásból ismert lelőhelyen, mely a Zagyva egykori nyugati partján, egy kelet-nyugati irányú dombháton húzódik. Az építendő autópálya nyomvonala ÉNy-DK-i irányban szeli át a magas­lat középső szakaszát. A feltárás eredményeit összességében nézve megállapítható, hogy a területen vaskori településobjektumokat valamint egy szarmata, ll-lll. századi temetőrészletet tártunk fel, összesen 146 darab stratigráfiai egységet különítettünk el. A legkorábbi megtelepedés nyomait a területen a középső-késő vaskor­ra tehetjük, amelyet 24 objektum képviselt a lelőhelyen. A teleprészlet gödreiből, földbe mélyített padlójú épületeiből kerültek elő jellegzetes középső és késő vaskori telepkerámia-töredékek. A területen a következő ismert korszak a római kor, a kiemelkedést a Kr. u. ll-lll. században a szarmaták temetkezésre használták. A nyomvonal teljes területén 94 darab császárkori objektumot kutattunk meg, kivétel nélkül temetkezések és a hozzájuk tartozó körárkok nyomai. A feltárt területen a fenti korszakok mellett 20 ismeretlen korú és három újkori, recens beásás is előkerült. A feltárás munkatársai: Bittner Bettina, Nemes György régészek, vala­mint Erdei Krisztina, Kazsóki Ágnes ásatási technikusok. Szolnok, Zagyva-part 65424 SZARMATA (?) Ásatásvezető: Schilling László Feltárás éve: 2013 A próbaásatást az M4 autópálya építési munkálataihoz kapcsolódó Elő­zetes Régészeti Dokumentáció készítése tette szükségessé. A lelőhe­lyen a humuszolt terület nagysága 1.308 m2 volt. A lelőhely Szolnoktól ÉNy-i irányban, a Zagyva folyó jobb partján, a Jászberény felé vezető 32-es úttól ÉK-i irányban fekszik. A tervezett au­tópálya-nyomvonal ezen a részen nagyjából DNy-ÉK irányban fut, amely a lelőhely északi és nyugati részét érinti. A nyomvonal É-i és D-i szélén két, összesen öt szakaszból álló, ÉK­­DNy-i irányú kutatóárkot húztunk. A sárga színű, igen kemény, agyagos altalaj a mai felszíntől számított kb. 60-100 cm mélységben jelentkezett. A terület mezőgazdasági művelés alatt áll, de a feltárt objektumok alap­ján ezek régészeti réteget nem érintettek. A déli oldalon futó 1. árok három szakaszra van osztva (1/a, 1/b, 1/c). Az 1/c árokszakaszban 4 db, ÉNy-DK-i irányú, négy kerek foltból álló, ismeretlen korú cölöpsort figyeltünk meg. Az északi oldalon futó, két szakaszra osztott (2/a, 2/b) árokban öt jelenség foltja mutatkozott. A 2/a árokszakasz Ny-i részén egy kemence (OBJ 1/SE 1) került elő. Le­letanyagot nem tartalmazott. A 2/b árokszakasz középső és K-í részén három kis méretű, sekély gödör került elő (OBJ.3/SE 3, OBJ 4/SE 4, OBJ 5/SE 5). Leletanyagot ezek sem tartalmaztak. Ezen árokszakasz meddőjéből (az OBJ 3/SE 3 és OBJ 4/SE 4) közeléből, három darab őskori kerámiaedény-töredéket gyűjtöttünk. A 2/b árok É-i oldalának középső részén feltárt méhkas alakú gödörből (OBJ 2/SE 2) egy kismé­retű, korongolt, előzetesen a szarmata korra keltezhető kerámiatöredék került elő. A feltárt objektumok száma összesen kilenc db, koruk bizonytalan. Le­letanyag rendkívül kis számban került elő. A feltárt objektumok a kuta­tott területen egymástól távol, szórtan helyezkedtek el; a feltárt jelensé­gek egymáshoz való viszonya nem állapítható meg. A kutatás eredményei: A terepbejárási adatokat a próbafeltárás eredményei részben igazol­ták: az objektumok kormeghatározásra csak közvetve alkalmasak, de az előkerült kisszámú leletanyag alapján régészeti korúak. A geofizikai mérések előzetes eredményei alapján a lelőhely intenzív része a lelőhely ÉK-i részén, a Zagyva folyó gátjának közvetlen közelében lehet. A feltárás munkatársai: Kazsóki Ágnes rajzoló, Wolf Ernő régésztechnikus, Hajdú Barbara régészhallgató. Szolnok, Zagyva-part 65424 KÉSŐ RÉZKOR, KÉSŐ BRONZKOR, SZARMATA, AVAR Ásatásvezető: Bóka Gergely Feltárás éve: 2014 A kutatást az M4 autópálya építési munkálatai tették szükségessé. A lelőhelyen a feltárt terület nagysága 16.293 m2 volt, ahol 417 objektum került elő. A főpályát és a párhuzamos földutat érintő lelőhelyrészlet átlagos objektumsűrűségű volt. A lelőhely közepét elpusztította egy digógödör. A lelőhelynek a főpálya nyomvonalával érintett része teljes egészében feltárásra került. Több korszakból is származtak leletek, a legkorábbiak a késő rézkor időszakára keltezhető gödrök és épületek voltak. Ez utóbbiak külön kiemelésre méltóak, ugyanis ebből a korszakból csak nagyon csekély információval rendelkezünk a településekre, épületekre nézve. A késő bronzkorra gödrök és egy kút keltezhető. A szarmata időszakból intenzív teleprészlet és egy 23 sírból álló temető­részlet is előkerült. A telepobjektumok zöme tárolóverem, a földbe mé­lyített házakban döngölt agyagpadlót is megfigyeltünk. 274

Next

/
Thumbnails
Contents