Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 26. (Szolnok, 2018)
Régészeti tanulmányok - F. Kovács Péter - Tárnoki Judit: Régészeti kutatások Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2011 és 2015 között
F. KOVÁCS PÉTER - TÁRNOKI JUDIT: RÉGÉSZETI KUTATÁSOK JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYÉBEN 2011 ÉS 2015 KÖZÖTT Szajol, Első-szántó 73149 SZARMATA, GEPIDA, ÁRPÁD-KOR Ásásvezető: Madaras László Feltárás éve: 2013 A megelőző feltárás munkálatai a „Tiszai hullámtér, nagyvízi meder vízszállító képességének helyreállítása a szolnoki vasúti híd és Kisköre szakaszon” elnevezésű VTT projekthez kapcsolódtak. A feltárás Szájúitól ÉNy-ra, egy töltés-áthelyezés területén zajlott, összesen 2.734 m2-en. Megelőző feltárásunk két szakaszban történt. Az elsőben, mintegy 200 m hosszú és 2 m széles kutatószelvényben 14 objektumot találtunk. A terepbejárás eredményének megfelelően előkerültek a szarmata falu gödrei és kemencéi valamint egy szarmata körárkos sír és egy gepida temetkezés. Ennek ismeretében 2013 augusztusában kezdtük meg a teljes felületű feltárást, mely során 106 objektumot találtunk. Ezek túlnyomó része a szarmata (lll-V. század) településhez tartozott. A területen a szokásos hulladékgödrök mellett feltűnően sok szabadtéri kemencét találtunk. Az egyik kemence-blokkban például hat kemence volt. De feltártunk egy majdnem teljesen ép kemencét is. A felületen mindössze egyetlen ház került elő. Ez egy klasszikus, félig földbe ásott gödörház volt, ágasfásszelemenes tetőszerkezettel. Ezen a felületen is előkerültek sírok. A gepida korszakhoz sorolhatók, igen szegényes mellékletekkel (vaskés, vascsat, edények) voltak ellátva. A felületen előkerült egy újabb szarmata körárkos sír árka, azonban a sír feltárására már nem került sor, mert kívül esett a területen, és meddő került rá. Összefoglalva ásatásunk eredményeit elmondhatjuk, hogy egy eddig ismeretlen lelőhely anyagának információjával gazdagodtunk. A lelőhelyen szarmata és gepida leletek egyaránt előkerültek. Úgy véljük, hogy a település egyik szélén ástunk. Ezt igazolják a kemencék és a kevés lakóépület előkerülése. Szajol, Kukás-tanya AVAR Ásásvezető: Madaras László Feltárás éve: 2013 A próbaásatás munkálatai a „Tiszai hullámtér, nagyvízi meder vízszállító képességének helyreállítása a szolnoki vasúti híd és Kisköre szakaszon” elnevezésű VTT projekthez kapcsolódtak. Szájúitól nyugatra egy nagy területű anyagnyerő helyet jelöltek ki, melyben a próbaásatás során öszszesen 564 m2 alapterületen kutatóárkokat nyitottunk, A megkutatott területen - annak is szinte a közepén - mindössze egyetlen, félig földbe mélyített avar ház és mellette egy hulladékgödör került elő. Az épület köré húzott újabb kutatóárkok ellenére több objektumot nem találtunk. Szolnok, Alcsi-puszta l-ll. 65430 ŐSKOR, RÉZKOR, SZARMATA, AVAR Ásatásvezető: Masek Zsófia Feltárás éve: 2014 A kutatást az M4 gyorsforgalmi út építési munkálatai tették szükségessé. A humuszolt terület 28.639 m2 nagyságú volt, amelyből régészetiig pozitívnak 14.722 m2 bizonyult. A lelőhely Szolnoktól kb. 5 km-re ÉNy-ra, közvetlenül a Zagyva keleti oldalán terül el. Területén kisebb (0,5-1 m-es) kiemelkedések vannak. Nyugaton befut a jelenlegi Zagyva-gát alá. A lelőhelynek korábban két nyilvántartási száma volt (65430, 65436), nyugati része Alcsi-puszta I., a keleti Alcsi-puszta II. Összevonásukra az M4 építéséhez kapcsolódó ERD I. eredményei alapján került sor. A tervezett autópálya-nyomvonal ezen a részen (a 99+700 és 100+400 km szelvények között) nagyjából NyDNy-KÉK irányban fut, és a terepbejárások alapján kijelölt lelőhely középső részét érinti. Az ERD II. eredményei alapján a megelőző feltárás nyomvonal-érintettsége 23.605 m2, minősített régészeti megfigyelésre javasolt terület 4.881 m2, régészeti megfigyelésre javasolt terület 5.332 m2. Minősített régészeti megfigyelésre javasoltuk az Alcsi-puszta I. és II. közötti területet, amelyen a geofizikai kutatás csak egy árkot jelzett biztosan, és amelynek környezetében a próbafeltárás árkai negatívak lettek. Régészeti megfigyelésre javasolták a Zagyva-gáttól közvetlenül keletre - és az alá eső - területet, amelyen magasfeszültségű vezeték miatt geofizikai kutatást végezni nem lehetett, és a próbakutatás sem érintette, de az ártér széle potenciális lelőhelyként szóba jöhetett. A valóságban a humuszolt felszín kiterjedése másként alakult. Kiérkezésünkkor, 2014. július 16-án a nyomvonalba eső Zagyva-híd keleti pillérét már cölöpözték a megelőző feltárásra kijelölt területen. Szintén megelőző feltárásra jelöltük a gát mellett északi és déli irányban létesítendő szerviz utak területét. Közülük a déli már használatban volt, az északi területre töltést emeltek, ám később nem használták. Ezek a területek kiestek a humuszolásból; közülük a szerviz utak alatt a lelőhely valószínűleg nem sérült, a hídpillér alatt azonban szinte biztosan pusztultak el régészeti jelenségek a megelőző feltárás eredményei alapján. A területen a Damjanich János Múzeum munkatársai tudomásunk szerint régészeti megfigyelést végeztek. Az Alcsi-puszta I. és II. közötti területet lehumuszoltuk (4.881,3 m2). Alcsi-puszta I. keleti oldalán szarmata sírok jelentkeztek, amely indokolta a humuszolt terület kibővítését. A feltárt szarmata temető nagyobb része végül a minősített szakfelügyeletre előírt területre esett. Szintén lehumuszoltuk az épülő pillértől nyugatra eső területet a nyomvonalban, közvetlen a gát vonaláig, amellyel egy második, „kis felszín” jött létre (3.025,7 m2). A terület intenzív szarmata és avar lelőhelyrész lett. A humuszolt terület nagysága végül kismértékben meghaladta a megelőző feltárásra kiírt terület nagyságát, de a régészetileg negatív területek aránya is viszonylag nagy lett. Ugyanakkor a negatív terület kisebb része esik az Alcsi-puszta I. és II. közötti, minősített régészeti 269
