Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 26. (Szolnok, 2018)
Régészeti tanulmányok - Szentpéteri József: ADAM és ÁRPÁD. A Kárpát-mendence kora középkori lelőhelykatasztere (VI - XIII. század)
TISICUM XXVI. elkülöníthető részből áll: az 567-ben kezdődő avar korszakból, valamint a 895-ös magyar honfoglalástól az Árpád-kor végéig tartó időszakból. Mindkét korszakot nagy elődök kiváló régész nemzedéke művelte, s alapozta meg a korszakos lelőhelyek korpuszát sziszifuszi, fáradhatatlan munkával. Azzal a jogos meggyőződéssel, hogy alapkutatást végezni csupán a rendelkezésre álló adatok minél szélesebb körű összegyűjtésével, rendszerezésével és minél szélesebb körben való közzétételével lehetséges. Az avar kori lelőhelykataszter adatgyűjtésének lezárása (1993) óta a lelőhelyek száma olyannyira megnőtt, hogy két évtized elteltével - és ez az adósság a magyar kötődésű FÉK esetében már a fél évszázadot is meghaladja - mára már megkerülhetetlenül szükségessé vált a régészeti lelőhelyek újfajta szempontok szerinti összefoglalása. Ennek a sok nehézséget magában hordozó elképzelésnek a megvalósulásához korszerű eszközöket biztosít modern korunk fejlesztő motorja, az informatika. A megvalósítandó lelőhelykataszter egységes lekérdezési felületű (magyar és a németet felváltó angol nyelvű) számítógépes adatbázisként jelenik majd meg. A munkálatokat az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Magyar Őstörténeti Témacsoport holdudvarában létesült szerkesztőség koordinálja, a szócikkek írásából a korszakkal foglalkozó teljes hazai kutatói állomány és jónéhány külföldi szakember veszi ki a részét. Az adatbázis-fejlesztés sokirányú szakmai egyeztetésen alapuló rendszerterv alapján történik. A kialakítandó adatbázis elsődleges feladata a vizsgált korszak régészeti lelőhelyeinek és írott történeti forrásainak a nyilvántartása, térképi ábrázolása, valamint megadott szempontok szerinti összetett lekérdezésekkel az adatbázis kereshetővé tétele. A programban közreműködő munkatársak - előre meghatározott jogosultságuknak megfelelően - adatokat tölthetnek fel a rendszerbe, azokból statisztikai elemzéseket, szakmai jelentéseket készíthetnek. Lehetőség nyílik minden lelőhelyhez képes, szöveges, esetleg filmes dokumentumokat is feltölteni. A lelőhelykataszter céljából készülő rendszernek feltétlenül alkalmasnak (bővíthetőnek) kell lennie a későbbi, mélyebb szintű szakmai tartalmak befogadására és feldolgozására - ez lesz a program második szakaszában elkészítendő leletkataszter modul, amely többek között a lelőhelyekhez tartozó objektumok, tárgyi emlékek tulajdonságainak részletekbe menő rögzítésére szolgál majd. A Pazirik Informatikai Kft. munkatársai 2013 nyarán kezdtek hozzá a számítógépes adatbázis rendszertervének kialakításához, s napjainkra már a korábban publikált avar kori lelőhelyek (ADAM I—II.) adatainak feltöltéséig jutottunk. Az alaprendszer kialakításakor az 1983-tól 2002-ig tartó kutatási program tapasztalatait vették alapul, és jelentősen bővítették a felhasználási lehetőségeket, amikor az Egységes Múzeumi Információs Rendszer (EMIR) részévé tették.15 A fejlesztés moduláris szerkezetben készül, elsőként az alap adatbázisstruktúrát alakítjuk ki, amely jelenleg a lelőhelykataszter szintig terjed. Az alaprendszer a következő főbb funkciókat tartalmazza: be- és kijelentkezés, többszintű felhasználó kezelése, összetett jogosultság kezelés, a különböző funkciójú modulok kezelése, a felhasználó tevékenységének naplózása, szótár modul a többnyelvű kezeléshez, statisztikai jelentéskészítő modul, egyedi jelentéskészítő modul, felhasználói kézikönyv, egyedi értékeket kezelő modul, kimutatások. A rendszer egyes szintjein lehetőség van egyedi mezőket létrehozni, így az adatbázis testre szabható, és plusz adatok rögzíthetők az alapadatokon kívül. A mezők típusa szabad szavas, választó listás, avagy kijelöléses. Lehetőség van bármilyen dokumentumot az egyes szinteken feltölteni, ezeket mappákba rendezni. Az egyszerű vagy összetett keresés során szabályozható, hogy mely adatsorokat jelenítsünk meg, valamint beállítható a keresési találatok száma is. A keresések finomíthatok további feltételek megadásával és a feltételek közötti kapcsolatok beállításával. A felhasználók szempontjából különböző jogosultsági csoportokat hozunk létre, amikor megszabjuk, hogy a felhasználók mely modulokhoz férhetnek hozzá. A jogosultságok csoportonként, kategóriánként (szuperadminisztrátor, projekt-koordinátor, koordinátor, adatfeltöltők, látogatók, szakmai - pl. régész, történész - látogatók) jellemezhetők. A kétirányú adatforgalom biztosítását szolgálják az adatimportáló és adatexportáló modulok. Megfelelő jogosultsággal lehetőség van a rendszerben lévő adatok kinyerésére pdf- vagy xls-formátumú dokumentumokként. A pdf dokumentum arculata személyre szabható, a megjelenítendő mezők külön beállíthatóak. Hasonlóképp lehetőség van táblázatba rendezett (xls-, csv-formátumú) fájlokat importálni, így a régi (más) rendszerben kezelt állományokat is kezelni tudja a rendszer. Ezzel párhuzamosan lehetőség van képek importálására is egy szinkronizációs modul segítségével. A rendszerben több helyen lehetőség van adatellenőrzésre, a hibák felkutatására, kijavítására. Előadásom végén ki szeretnék térni egy olyan részletkérdésre, amely régebbi keletű, mint a Kárpát-medencei avar korszak régészetének kutatástörténete: Tomka-Szászky János (1692-1762) negyed évezrede, 1751-ben hazánkban elsőként állította össze azt a történelmi atlaszt, amelynek egyik lapja az avarok (hunok) birodalmának hatalmi központjait, a hringeket (hegineket) ábrázolja. Ezzel kapcsolatban fel szeretném hívni a hallgatóság figyelmét arra, hogy az e-ADAM - amennyiben komplex módon rögzítjük az egyes lelőhelyek régészeti jelenségeit a természetföldrajzi sajátosságok leírásától kezdve az egyes tárgyi emlékek tipológiai jellemzéséig - lehetőséget nyújt majd olyan korszerű térinformatikai térképek készítésére, amelyek a vizsgált korszakok társadalom- és településtörténeti ábrázolására is alkalmasak lesznek. Amikor az elmúlt években az egyes pályázati fordulókhoz kapcsolódva időről-időre ismét megkerestem szakmánk képviselőit az ADAM és ÁRPÁD program folytatása érdekében, többségük a közreműködéséről, csatlakozásáról biztosított. A pozitív visszajelzésekre szükség is van, mivel épp ez az a hosszú távú munka, ahol az egymást követő generációk különösen egymásra vannak utalva. Fontos a szeniorok feladata, hiszen évtizedes szakértelmükkel kutatási irányokat képesek megszabni, a régészetben oly fontos keltezési szabályokat és szemléletmódokat befolyásolni. És ugyanolyan szükség van a pályájuk kezdetén álló fiatalok munkabírására, töretlen/törhetetlen elhivatottságára a manapság nem éppen irigyelt szakmánk iránt. 15 SZENTPÉTERI - TÜRK 2014. 260
