Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 26. (Szolnok, 2018)
Régészeti tanulmányok - Szentpéteri József: ADAM és ÁRPÁD. A Kárpát-mendence kora középkori lelőhelykatasztere (VI - XIII. század)
TISICUM XXVI. A Kárpát-medence koraközépkori (6-13. századi) lelőhelykatasztere (Az „ADAM és ÁRPÁD” című adatbázis előkészületeiről) Bevezetés A magyar őstörténet és kora középkori történetünk anyagi emlékei és írott forrásai iránt napjainkban egyre nagyobb mértékű társadalmi érdeklődés, nyomatékosabban mondva egyre nagyobb elvárás (társadalmi nyomás) tapasztalható az akadémiai szféra irányába (beleértve az MTA kutatóhálózatát, valamint a felsőoktatás szakirányú kutatóhelyeit). A népvándorlás korával és a magyar honfoglalás korával foglalkozó tudományterületünk egyik legnehezebben magyarázható adóssága az a tény, hogy még azzal az elemi kérdéssel sem tudunk megbirkózni: hány ismert lelőhelyről van tudomásunk az adott korszakból, s azoknak milyen a térbeli és időbeli eloszlása a Kárpát-medencében. Ugyanakkor túl vagyunk a magyar régészet „aranykorán”, azaz az elmúlt két évtized nagyberuházásai (különösen az autópálya-építéseket megelőző nagy felületű régészeti feltárások) által napvilágra került számtalan lelőhely sok szempontból feldolgozásra, tudományos értékelésre vár. Többek között ezt az adósságot törlesztené részben az általunk tervezett internetes adatbázis fejlesztése, melynek révén minden érdeklődő (pontosan meghatározott hozzáférési jogosítványokkal) hozzáférhetne olyan alapvető információkhoz, melyek segítségével sok téveszmét eloszlathatnánk, s egyúttal megerősíthetnénk nemzeti hagyományaink megőrzését és ápolását. A projekt neve (ADAM és ÁRPÁD) két részből áll. Az „ADAM” mozaikszó a németül megjelent avar lelőhelykataszter rövidítése. A nemzetközi összefogással, több mint kilencven szakember közreműködésével, húsz év alatt elkészült munka legfőbb támogatója az OTKA, szerkesztője e pályázat benyújtója volt. Az „ÁRPÁD” elnevezés a régészeti szakirodalomban meghonosodott nevén a magyar honfoglalás korát - mely történész körökben az államalapítás korát jelenti - (10. század), valamint az Árpád-kor (a 11-13. század) végéig tartó időszakot fogja át. Praktikus okokból (azért, hogy a kutatásokat összhangba hozzuk Györffy György történeti földrajzi kutatásaival) ez az időhatár némely esetben elérheti az 1340-es éveket is. Mindkét, egységes szempontrendszer szerint vizsgált korszak a Kárpátmedence egészére vonatkozik. A vizsgált korszak időhatárainak magyarázata: Kr. u. 567-ben foglaltak itt szállást Baján kagán vezetésével az avar törzsek; az államuknak végérvényesen az Árpád fejedelem vezette magyar törzsszövetség honfoglalása vetett véget 895-ben; ezt követte a Géza fejedelemhez és Szent István király nevéhez köthető államszervezés időszaka, majd a keresztény Európa részét alkotó Magyar Királyság megszilárdulása. Ennek a háromnegyed ezer évnek a települési és temetkezési emlékeit gyűjtjük össze közös régészeti lelőhelykataszterbe, majd publikáljuk magyarul és angolul internetes adatbázis, illetve a magyar lelőhelyek esetében egy önálló kötet formájában. A program célja az avar kori (ADAM) és a fél évszázada megjelent magyar vonatkozású lelőhelykataszter (FÉK) revíziója, kiegészítése, internetes adatbázisba rendezése, majd folyamatos karbantartása. A készülő számítógépes adatbázis alapinformációinak egy lelőhelykataszter jellemzőit kell tartalmazniuk (szűkebb verzió), de a keretrendszert úgy kell megtervezni, hogy a program részfeladatainak ütemezése során egy leletkataszter adataival is fel lehessen tölteni (bővített változat, későbbiekben indítandó modul, amelynek előkészítését szolgálja a Képes Szókincstár (egy illusztrált terminológiai és tipológiai vezérfonal elkészítése). A kutatás jelentősége A korábbi évek tapasztalatait és a pályázatokat elutasító OTKA-bírálatok tanácsait szem előtt tartva jelen program előkészítő munkája során tudatosan törekedtünk arra, hogy nagy szakmai súllyal rendelkező támogatói hátteret építsünk a program köré. Sikerült szakterületünk ma már nyugdíjba vonult legnagyobbjait magunk mellé állítani, akik a magyar régészet emblematikus alakjai, és a maguk sok évtizedes tapasztalatával már most is segítik e hosszú távú vállalkozást. A projekt során egységes lekérdezési felületű, magyar és angol nyelvű, interneten szolgáltatott számítógépes adatbázis jön létre. A nyitófelületen mindazon szempont megtalálható lesz, amely az ADAM címszóiban is szerepelt. Az adatbázis térképészeti megjelenítése azt a célt szolgálja, hogy megfelelő felbontásban használható szelvényeket, illetve összefoglaló térképeket hozhassunk létre. A négyéves projekt végére teszt üzemmódban működő magyar és angol nyelvű adatbázist, valamint az ÁRPÁD-modulból leválogatott, a temetkezéseket tartalmazó FÉK folytatásául szolgáló magyar nyelvű kéziratot (FÉK II.) készítünk elő. Az adatbázis kialakítása Az adatbázis-fejlesztés szakmai egyeztetések és az ezen alapuló rendszerterv alapján történik. A kialakítandó adatbázis elsődleges feladata a Kárpát-medence 6-13. századi (avar kori, magyar honfoglalás kori és Árpád-kori) régészeti lelőhelyeinek nyilvántartása, térképi ábrázolása, összetett kereshetővé tétele. Az alkalmazás segítségével a kutatási projektben részt vevő kutatók - jogosultságuknak megfelelően - adatokat tölthetnek fel a rendszerbe, azokból statisztikai kimutatásokat, szakmai jelentéseket készíthetnek. Lehetőség van minden lelőhelyhez dokumentumokat feltölteni (képek, szöveges dokumentumok). Alaprendszer Az elkészült rendszerterv alapján kialakítjuk az alap adatbázis struktúrát, amely jelen fejlesztés során a lelőhelykataszter szintig terjed. Az alaprendszer a következő főbb funkciókat tartalmazza: • Bejelentkezés és kijelentkezés; • Többszintű felhasználó kezelés; • Összetett jogosultság kezelés; • Modulok kezelése; • Testreszabhatóság, egyedi mezők felvétele; • Felhasználó tevékenységeinek naplózása; 258
