Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 26. (Szolnok, 2018)
Régészeti tanulmányok - Szentpéteri József: ADAM és ÁRPÁD. A Kárpát-mendence kora középkori lelőhelykatasztere (VI - XIII. század)
TISICUM XXVI. szálakkal kapcsolódik egymáshoz. 1. László Gyula professzor hagyatékának feldolgozása; 2. adatbázis fejlesztés, amely össze kívánja kapcsolni és új térinformatikai elemmel bővíteni a már létező ADAM és a kialakítandó ÁRPÁD adatbázisokat egy kiválasztott terület, Fejér megye példáján; 3. a Csákberény-Orondpuszta lelőhelyen végzendő ásatás. Közülük az első elem - László Gyula hagyatékának katalogizálása és interneten való közzététele - a zsűri véleménye szerint feltétlenül támogatandó. Tudományos és tudománytörténeti jelentősége kiemelkedő, hiszen a pályázathoz csatolt mellékletekből nyilvánvaló, hogy hatalmas hagyatékról van szó. Külön hangsúlyozandó, hogy nagy része magántulajdonban van, ezáltal publikálása még inkább szükséges. A feldolgozásba bevonni szándékozott, László Gyulát tanítványként is ismerő kutatók szavatolják a munka elvégzésének magas színvonalát. Köztudomású, hogy a pályázó évek óta törekszik a népvándorlás és korai magyar kori lelőhelykataszter internetes adatbázisának létrehozására, mely a korszak kutatóinak valóban fontos és üdvözlendő segédeszköze lehetne. A meglévő avar korpusz (ADAM) és a létrehozandó honfoglalás kori megfelelője (ÁRPÁD) digitális verziójának kialakítása és tesztelése fontos előrelépés a korai középkori leletanyag egységes szemlélete felé. A térinformatikai fejlesztés támogatandó cél. A kutatás vezetőjének kiváló jártassága mind a régészeti, mind az adatbázis-építési területen közismert. Szervezőkészsége biztosíthatja a vállalt feladat teljesítését. A projektben foglalkoztatni szándékozott kutatók megfelelő szakmai ismeretekkel rendelkeznek. A harmadik elem a Csákberény-Orondpuszta lelőhelyen végzendő ásatás egy 1939-ben félbemaradt feltárás teljessé tételét célozza. Az első két elem önmagában nem indokolja a lelőhely egyébként bizonyára érdekes feltárását. A pályázat gyenge pontja, hogy három, egymástól teljesen különálló szálon fut. A László Gyula-hagyaték közzétételének és az ADAM/ÁRPÁD adatbázisnak igazából semmi köze egymáshoz, legkevésbé pedig a csákberényi temető feltárásának terve illeszkedik a projekthez. A csak lazán egymáshoz rendelhető témaelemek összekapcsolása indokolatlan, külön-külön sikeresebb lenne a pályázat. A pályázat támogatását a zsűri javasolja: elsősorban az első két elem tekintetében, mert ezektől kiemelkedő fontosságé eredmények várhatók. Az ásatás várható eredménye nem kötődik szorosan a másik két témához, és jelentősége sem éri el az első két elem szintjét. Epilógus helyett Mivel a hazai alapkutatások finanszírozására szolgáló OTKA-, majd jogutódja, az NKIFH képviselte támogatási rendszerben az elmúlt másfél évtized alatt végül is nem sikerült anyagi forrást felkutatnom a fent ismertetett nyolc pályázat révén, 2016 szilveszterén a szakmánkban szokatlan dolgot gondoltam ki, és az alábbi körlevélben fordultam a népvándorlás koros pályatársaimhoz: Felhívás szakmai összefogásra: e-ADAM III. Tisztelt avar koros Régészek! Kedves Kollégák! Mindnyájunk számára ismeretes módon immár 60 esztendő eltelt azóta, hogy Csallány Dezső a szakma egészének javára egyedül készítette el az Archäologische Denkmäler der Awarenzeit im Mitteleuropa címmel közzétett munkáját (Budapest, 1956), amelyet a mai napig az ADAM rövidítéssel használunk. Ezt az alapművet - példamutatóan nagy szakmai összefogással - Szentpéteri József szerkesztésében az ADAM II. követte, melynek munkálataiban mintegy száz hazai és külföldi munkatárs vett részt, és a mintegy két évtizedig tartó program mentora Bóna István professzor volt. Tisztában vagyunk azzal is, hogy ez a kettős kötet már a megjelenése pillanatában elavult, hiszen a benne foglalt lelőhelyekre vonatkozó adatok 1993. december 31-ével zárultak, bár a bibliográfiát igyekeztünk a lehető leginkább naprakésszé tenni. A nyomtatott változat megjelenése óta ismét eltelt másfél évtized, s hiába lett a Kárpát-medencei népvándorláskor kutatás megkerülhetetlen és gyakran idézett kézikönyve, folyamatosan csak arra figyelmeztet bennünket, hogy ’csupán’ egy korszerű, térinformatikával támogatott adatbázis kiindulópontja lehet. Ennek megvalósulására azonban - itt és most talán érthető okokból nem részletezendő kutatástörténeti tények és tudománypolitikai indítékok miatt - nem kerülhetett sor. Az ebben a körlevélben megfogalmazott felhívásnak az egyetlen célja az, hogy a remélt visszajelzések alapján felmérhessem, milyen szakmai összefogásra számíthatnék, ha - anélkül, hogy a megfelelő anyagi feltételek a rendelkezésünkre állnának - elindítanám a korszerűen aktualizált avar kori lelőhelykataszter fejlesztési programját. Mit kérnék? Azt, hogy minden adatközlő a saját kompetenciájának megfelelően járuljon hozzá a német nyelven megjelent ADAM II. és az eredeti magyar kéziratok alapján készült, nyilvánosan elérhető, de messze nem tökéletes avar kori adatbázis e-ADAM III. (http://www.arpad.btk.mta.hu/ adatbazisok.html) folyamatos karbantartásához és/vagy bővítéséhez: legyen az akár csak egyetlen lelőhely, egy megye, egy régió vagy akár egy-egy mai ország területén előforduló összes avar kori lelőhely leírása. Mire nem számíthatunk? Honoráriumot - a sorozatos pályázati eredménytelenségek okán - senkinek sem tudok felajánlani. Ezzel az önkéntes szakmai összefogással azonban mindnyájunk hasznára megteremthetnénk azt a biztos alapot (az interneten elérhető, saját számítógépünkre letölthető adatbázist), amivel - lássuk be - ma még nem rendelkezünk. Ehhez első lépésként egy megbízható lelőhelykatasztert készítenénk, amelyet a későbbiekben fokozatosan a leletegyütteseket is tartalmazó leletkataszter szintjére bővítenénk. Megragadva az év végi összegzések és a jövőre vonatkozó tervezések pillanatát, ezúton toborzok munkatársakat e hosszú távú vállalkozáshoz. Kérek mindenkit, aki bármilyen formában részt kíván venni az adatbázis 256
