Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 26. (Szolnok, 2018)
Régészeti tanulmányok - Szentpéteri József: ADAM és ÁRPÁD. A Kárpát-mendence kora középkori lelőhelykatasztere (VI - XIII. század)
SZENTPÉTERI JÓZSEF: ADAM ÉS ÁRPÁD. A KÁRPÁT-MEDENCE KORA KÖZÉPKORI LELŐHELYKATASZTERE (6-13. SZÁZAD) megőrzése nemcsak a szőkébb rokonság, de az érintett tudományágak művelői számára is megkerülhetetlen kötelesség. Ebben a szellemben került sor - több mint másfél évtizeddel a régészprofesszor halála után - arra a megállapodásra, melyet a László család és az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont képviselői kötöttek. A megállapodás aláírása óta eltelt tíz hónap alatt - egy sikeres akadémiai pályázat során elnyert szerény összegű támogatás segítségével - megkezdődhetett az az érdemi munka, amely előkészítette jelen pályázat célkitűzéseinek megvalósulását. A László Gyula Digitális Archívum megalapítása, 2015. május óta az együttműködő felek (a László család és az MTA ВТК munkatársai) mindent megtesznek annak érdekében, hogy a szakmai nyilvánosság számára - kutatási célra - a hagyaték részét képező dokumentumok egy helyütt maradjanak, ugyanakkor a modern információs technológia segítségével minél szélesebb körben elérhetőek legyenek. A szerződés aláírásától kezdve az egykori lakásban folyamatosan zajlik a kéziratos hagyaték áttekintése, rendszerezése; a szükséges informatikai infrastruktúra kiépítése után megkezdődött a levelezés egy részének digitalizálása, valamint a szakkönyvtár leltárba vétele. Leletkataszter-modell kidolgozása Fejér megyei példák alapján (ásatások, adatbázis-fejlesztés, térinformatika) A pályázat második része is szorosan kapcsolódik László Gyula egykori munkásságához. Olyan kutatási területeket célzunk meg, amelyek révén egyrészt korszerű és innovatív módszerekkel továbbgondolásra serkenthetjük, térinformatikai eszközökkel ellenőrizhetjük a régészprofesszor elméleti alapvetéseit (többek között a késő avar kori és a magyar honfoglalás kori lelőhelyek területi elhelyezkedését). És nem csupán a gyakorlatban folytatjuk az egykor kényszerűen abbamaradt csákberényi ásatását; valamint magyar honfoglalás kori lelőhelyeket hitelesítünk; hanem az ADAM és ÁRPÁD lelőhelykataszterek8 továbbfejlesztésével, a leletegyüttes szintet megcélzó számítástechnikai keretprogram (leletkataszter) kialakításával a vizsgált megye egyfajta modellként (pilot-projektként) szolgál az egész Kárpát-medence avar, magyar honfoglalás és kora Árpád-kori történeti és régészeti emlékeinek adatbázisba foglalásához. Ma már a legtöbb régész szakember egyetért azzal, hogy publikálási módszereink nagyrészt elavultak, legalábbis abban az értelemben, hogy a hagyományos, papíralapú publikáláson túl a digitális közlemények felé megtett kezdeti lépések után sem vagyunk képesek kihasználni a jelenkor adta számítástechnikai lehetőségeket. Ezek ma már lehetővé tennék, hogy egy ilyen (terjedelmét tekintve aránylag nagyméretű) információhalmazt rendezett adatbázisként, közvetlen (online) elérhető módon, az interneten is publikussá tegyük. Ehhez elsősorban azonos értelemben használt terminológiára lenne szükség, illetve az adatrögzítésnek és adattárolásnak olyan módjára, amely iránt - ha csakis a magyarországi viszonyokat nézzük -, már igen korán, több mint fél évszázada fölmerült a szakmai igény. Ennek a régóta napirenden levő adatbázis-fejlesztési tervnek a megvalósulása az avar kori és magyar honfoglalás kori régészet terén többek között azt eredményezi majd, hogy vizsgált korszakok 8 Az internetes ADAM és ÁRPÁD lelőhelykataszterek elérhetősége az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont szerverén: arpad.btk.mta.hu/ adatbazisaink.html. összes hozzáférhető adatát egyetlen adatbázisba foglalva tesszük a nemzetközi tudományosság számára szabadon fölhasználhatóvá, kereshetővé és lekérdezhetővé. A 2002-től kezdve kizárólag és csupán korlátolt mértékű akadémiai forrásokból táplálkozó adatbázis-fejlesztés egyik legfőbb hiányossága az avar és magyar honfoglalás kori lelőhelykataszterek térinformatikai hátterének hiánya. Ennek a kiküszöbölését is célozza pályázatunk egyik szegmense, amellyel jelentősen megkönnyítenénk minden további kutatómunka alapvető elvárását, a lelőhelyek hiteles, megbízható térképes megjelenítését. Az avar korszak tárgyi leleteinek adatbázisba rendezése a bécsi régészszámítástechnikus, Peter StadleP nevéhez fűződik. A kiváló osztrák szakember munkássága példaértékű, követendő, és mindenképp arra inspirál bennünket, hogy továbbfejlesszük, valamint térinformatikai eszközökkel meghaladjuk az általa elért eredményeket. A térinformatika bevonásával pedig a lelőhelyek térképen való megjelenítése is jelentősen leegyszerűsödik és pontosabbá válik, sőt a különböző tematikus (földtani, vízrajzi) térképek bevonásával a korábban publikált elképzelések vagy már elvégzett konkrét elemzések (pl. lelőhelyek elterjedésének vizsgálata az eltérő talajtípusok függvényében) szintén ellenőrizhetővé válnak. Avar kori és magyar honfoglalás kori temetők hitelesítő feltárásai A csákberényi kora avar kori temető régóta úgy szerepel a népvándorlás kori szakirodalomban, mint amely tipikus példája a helyben maradt lakosság és a keletről betelepedett nomád avar népesség asszimilációjának. A sírmező felfedezése 1935 nyarán történt, közlésére azonban csak 66 év múltán, a közelmúltban került sor.9 10 A feltárást eredetileg a székesfehérvári múzeum munkatársai folytatták, hozzájuk csatlakozott 1938 nyarán - a 257. sír feltárásától kezdve - a MNM akkor fiatal régésze, László Gyula, akinek vezetésével 1939. szeptember végéig összesen 452 sírt tártak föl. A második világháború miatt az ásatás abbamaradt, és a későbbiekben sem folyatódott a kutatás, annak ellenére, hogy a terület szabadon hozzáférhető. A feltárást a székesfehérvári Szent István Király Múzeum munkatársai tervezik folytatni. A hitelesítő feltárási program során arra törekszünk, hogy olyan régészeti lelőhelyeket azonosítsunk, amelyek teljes körű feltárása előreviszi a korszakról alkotott képünket. Egyelőre három ilyen, korábban befejezetlenül maradt ásatás került képbe: Sárbogárd-Pusztaegres-Őrspuszta, Sárosd-Kertali-Domb, Velence-Növényvédő Állomás. Az NKFIH-bizottság összegző véleménye (2016) A „Double bind: Curation of Gyula Lásztó’s archaeological and culture historical legacy” c. pályázat három önálló elemből áll, amely laza 9 STADLER 2005. 10 A csákberény-orondpusztai lelőhely publikációja a tanítványok összefogásával: LÁSZLÓ 2015. és LÁSZLÓ 2017. 255 T
