Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 26. (Szolnok, 2018)
Régészeti tanulmányok - Szentpéteri József: ADAM és ÁRPÁD. A Kárpát-mendence kora középkori lelőhelykatasztere (VI - XIII. század)
TISICUM XXVI. megújításához kapcsolódó belső pályázaton a MŐT három résztémát tartalmazó pályázata [1. A MŐT honlapjának és kezdeti adatbázisának kiépítése; 2. A Kárpát-medence kora középkori régészeti lelőhelykatasztere (6-12. század); 3. A székely írásos hiteles nyelvemlékek korpusza] támogatást nyert. 2013. január 1-jétől az MTA ВТК költségvetésébe 17,5 MFt összeg épül, amely magában foglalja két status meghirdetésének lehetőségét. A lelőhelykataszter kidolgozására egy állás és évente kb. 4-5 MFt lesz elkülönítve. Az „ADAM és ÁRPÁD” c. program célja: az avar kori (ADAM) és a magyar vonatkozású lelőhelykataszter (FÉK) revíziója, kiegészítése, internetes adatbázisba rendezése, majd folyamatos karbantartása saját, online elérhető szerveren. Mivel Révész László, Takács Miklós és Vida Tivadar szerkesztőségi tagok, valamint Jankovich-Bésán Dénes, Szőke Béla Miklós és Torma István külső tanácsadók nem tudtak részt venni az ülésen, a jelenlevők kötetlen eszmecserét folytattak, így az alább körvonalazott kérdésekben nem születhetett döntés. Az értekezleten elhangzott főbb megállapítások, javaslatok:- az ADAM és a FÉK alapján készülő (magyar és angol nyelvű) kötetek alapinformációinak egy lelőhelykataszter jellemzőit kell tartalmazniuk (szűkebb verzió), de a számítógépes adatbázist úgy kell megtervezni, hogy a program részfeladatainak ütemezése során egy leletkataszter adataival is föl lehessen tölteni (bővített változat);- az adatbázis szerves részét képezik - a sír-, temető-, kincs- és szórványleleteket tartalmazó lelőhelyeken túl - a településtörténeti vonatkozású lelőhelyek is;- a terepbejárások adekvát adatainak rögzítésén túl meg kell teremteni a lehetőséget a nagyberuházásokon előkerült leletanyagok ismertetésének;- a hazai lelőhelylisták adatbázisának pontosítása céljából fel kell venni a kapcsolatot a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal jogutódjaként működő Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központtal;- az adatbázis gyűjtőkörének felső időrendi határát kiterjesztjük az Árpád-kor végéig (1301), s ennek révén- arra törekszünk, hogy a régészeti eredményeket össze lehessen hangolni az Árpád-kori történeti földrajz meglevő és megjelenésre váró köteteinek adatbázisával;- az adatbázis-fejlesztésre közbeszerzési eljáráson meghívásos pályázatot írunk ki;- a hazai és külföldi szakemberek részvételén túl kapcsolatfelvétel szükséges a szóba jöhető tanszékek vezetőivel: a program során törekszünk egyetemi hallgatók bevonására is;- a program kiterjesztése végett a következő OTKA-fordulóban pályázatot adunk be. A következő találkozó tervezett időpontja és helyszíne: 2012. október 18., SZAB-székház, Szeged. Kelt Budapesten, 2012. szeptember 30-án Összeállította: Szentpéteri József 2. Emlékeztető az „ADAM és ÁRPÁD” c. program „kihelyezett” szerkesztőségi üléséről Időpont: 2012. október 18-19. (csütörtök-péntek) Helyszín: MTA Szegedi Akadémiai Bizottság Székháza, Szeged, Somogyi u. 7. A programot indító értekezlet (2012. szept. 28.) óta történtek:- Mesterházy Károly elvállalta a szerkesztőbizottság „senior tagságát” (MNM, 2012. október 12.)- Szakmai háttéranyagot küldött: Balogh Csilla, Bollók Ádám, Petkes Zsolt, Schilling László, Strohmayer Ádám. A szegedi megbeszélésre a Révész László által Kovács László 70. születésnapja tiszteletére szervezett (Magyarország honfoglalás kori és kora Árpád-kori sírleletei című) korpusz-konferencia alatt került sor. A szerkesztőség tagjai közül a konferencián részt vett: Kovács László, Langó Péter, Révész László, Szentpéteri József. A két nap során számos régész, történész és néprajzkutató kolléga véleményét kérdeztem terveinkről (Berta Adrián, Füredi Ágnes, Gömöri János, Horváth M. Attila, Istvánovits Eszter, Jakab Attila, Kiss Gábor, Koszta László, Kovács László, Kulcsár Valéria, Kürti Béla, Langó Péter, Lőrinczy Gábor, Medgyesi Pál, Németh Péter, Nevizánszky Gábor, Prohászka Péter, Révész László, Romsics Imre, Strohmayer Ádám, Szabados György, Szalontai Csaba, Takács Melinda, Varga Sándor, valamint Balogh András, a Pazirik Kft. ügyvezető igazgatója). Az „ADAM és ÁRPÁD” c. program megvalósítása érdekében Szegeden elhangzott főbb megállapítások és javaslatok:- minél szűkebb körben tartsuk az operatív munkát, az egyes témakörökhöz kis létszámú, ütőképes csoportokat rendeljünk, az információáramlás minél gördülékenyebb legyen, ehhez igazodó struktúrát kell kialakítani a kollégák közötti munkamegosztás során (Balogh Csilla, Langó Péter),- a tájszemlélet érvényesüljön pl. a vízrajz mellett az úthálózat térképének összefésülésével (Kiss Gábor, Romsics Imre),- az adatbázis-fejlesztésnél vegyük figyelembe a szarmata koros kollégák OTKÁ-s terveit és tapasztalatait (Lőrinczy Gábor, Balogh Csilla). 250
