Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 26. (Szolnok, 2018)
Régészeti tanulmányok - Szentpéteri József: ADAM és ÁRPÁD. A Kárpát-mendence kora középkori lelőhelykatasztere (VI - XIII. század)
TISICUM XXVI. is rendkívüli jelentőséget nyert. Egy leletkataszter felhasználhatósága, hasznossága ugyanis szoros összefüggésben van részletességével. Minél részletesebb, minél több adatot tartalmaz a leletkataszter, annál nagyobb jelentőségű a kézikönyv, és annál szélesebb körű kutatásokhoz használható fel. Ahhoz, hogy megegyező színvonalú és fajtájú adatokat tartalmazzon minden egyes lelőhely a leletkataszteren belül, egy olyan objektív besorolási-leírási rendszert kell kidolgozni, ami egyrészt feltételezi, másrészt kényszeríti az adatfelvevőket (a leletkataszter készítőit) a megfelelő részletességre. Az egyes tárgytípusok elnevezésének előre, a rendszer keretében történő meghatározása a kézikönyv könnyű kereshetőségét segíti elő. Természetesen a túl nagy részletesség egy kézikönyv hátrányának is bizonyulhat, azonban a leletanyag síronkénti bontásban való közreadása az alapfeltétele a tárgytípusok hiteles feldolgozásainak. A leletkataszter „kritikai kiadás” jellegéből fakad, hogy a projekt résztvevőinek az adatokat a helyszínen, tehát a raktárakban és az adattárakban ellenőrizni kell. Ez megszabja a kutatás és a program menetét: a projektvezető által alkalmazott személyek időszakonként - létszámuktól függően - adott mennyiségű megyét/régiót kiválasztva előbb azok lelőhelyeinek szakirodalmát állítják össze, majd a „terepmunkán” hitelesítik az adatokat, illetve kiegészítik a lelőhelyeket a közöletlen lelőhelyekkel. Utóbbiak leírása a projektrésztvevő segítségével az ásató régészek felkérésével történik (akik a kötet szerzőiként szerepelnek majd a munkában). A térinformatikai rendszerrel támogatott adatbázis rendszertervét az alábbiakban foglaljuk össze: interneten, web-es felületen keresztül karbantartható, nyilvános és korlátozott hozzáférésű adatokat tartalmazó, web-es felületen lekérdezhető, interaktív lelőhely adatbázis, térképi megjelenítéssel. Célok: • interneten, web-böngészővel elérhető adatbázis, • egyszerű lekérdezéshez nem kell speciális böngésző-kiegészítés vagy program, • kiegészítő programmal összetettebb lekérdezési, elemzési lehetőségek, • szöveges és képi adatok megjelenítése, • térképes megjelenítés, elemzés, • az adatokhoz való hozzáférés több szempont szerint korlátozható, • adatkarbantartás web-böngészőn keresztül történik (természetesen megfelelő jogosultság-kezeléssel), • tartós üzemeltethetőség biztosítása (szoftver- és hardverkompatibilitás, alaptérképek), • adattartalom széleskörű bővíthetőségének biztosítása, • adatmentés és exportálás biztosítása, • alapvetően nyílt forráskódú, ingyenesen vagy kedvező feltételekkel megvásárolható szoftverek használata. A fejlesztés két ütemre bontható: • az első részben a már meglévő adatok publikálása történne meg, kibővítve a lelőhelyek részletes topográfiai térképen való jelölésével, alapvetően a szöveges adatbázison keresztüli lekérdezési lehetőséggel, • a második részben az interaktív térképi rendszer kialakítása, feltöltése és a hozzáférések kialakítása következne. Mivel már az első részfeladathoz szükség van a digitális topográfiai térképek beszerzésére és azok használatához a megfelelő programok beüzemelésére, valamint az adatbázis és a webes üzemeltetési környezet kialakítására, amelyre a második részben elkészítésre kerülő rendszer alapul, ezért a két részfeladat fejlesztésének egy időben kell elkezdődnie. Ez azt jelenti, hogy a szükséges hardver, szoftver és digitális térkép beszerzése, beüzemelése és elhelyezése (a tervezést követően) az első feladat. Következő lépés az alap adatbázis kialakítása és feltöltése a jelenleg rendelkezésre álló adatokkal, valamint az erre épülő weboldal kialakítása, programozása, továbbá a lelőhelyekhez tartozó térképrészletek elkészítése a digitális topográfiai térkép kivágataiból. Utolsó tennivaló a web-böngészőn keresztüli adatkarbantartás lehetőségének kialakítása és az interaktív térképi rendszer felületének folyamatos üzemeltetése. Az OTKA-bizottság összegző véleménye (2007) A hatalmas pályázati tervezet főleg egységes módszerekkel gyűjtött 6-12. századi régészeti lelőhelyeknek és leleteknek sok kötetes korpuszának a publikálását jelenti. A Kárpát-medence területének a feldolgozása persze nagyon igényes szakmai és időbeli szempontból is. Ezért a pályázat a régebbi - avar - kori leleteknél a már 2002-ben német nyelvű publikált avar lelőhelykatasztert rögzíti újra. Ehhez tartozik a németből a magyar nyelvre fordítás is. Ehhez kapcsolódnak a 10-12. századi, már a magyar honfoglalás és államalapítás korából származó lelőhelyek. Ezek dokumentálása teljesen új feladatot jelentett a résztvevő adatbeadók részére, akiknek száma a pályázat szövege szerint 80-120-ra becsülhető. Több ország területén történt anyaggyűjtést jelentett ez, külföldi kutatók közreműködésével. Tudomásunk szerint a héttagú szerkesztői csoport -ez a projekttervezetben felsorolt neves kutatók és néhány nagyon fejlődőképes fiatalabb szakember névsorából derül ki - alkotja a projekt tulajdonképpeni felelős összeállítóit. A pályázat tehát nagyvonalú, tudományos régészeti katalógus könyvsorozat fokozatos rögzítését és kiadását jelenti. A feladatok ütemezése eddig a 2008-2009 évekre van kitűzve, a további folytatás kereteinek a rögzítése fokozatosan lesz beiktatva a munkatervbe. A tervezet a projekt első két évében összesen hat ütemben regionális alapon befejezett rögzítést ad kilátásba, ami megalapozza az évente egy-egy kötet magyar nyelvű kiadását is. A tervezetből persze kinyilvánul, hogy a hároméves OTKA-támogatás nem jelenti a projekt végét, de lehetővé teszi a szerkesztői munkálatokat és az első kötetek megjelenését. 248
