Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 26. (Szolnok, 2018)
Régészeti tanulmányok - Szentpéteri József: ADAM és ÁRPÁD. A Kárpát-mendence kora középkori lelőhelykatasztere (VI - XIII. század)
TISICUM XXVI. Az avar korra még utólag sem tervezik - pedig igencsak hasznos lenne - egy „képes szótár” elkészítését, az egységes szempont tehát nem csak a feldolgozandó emlékanyag jellegében, de az adatfelvétel rendszerében sem valósul meg. Speciális kulturális kötődései miatt külön tárgyalandó lenne a Karoling-kor emlékanyaga, amit az ADAM terminológiájában és kronológiai besorolásában is igen helytelenül összemos az avar kor végével. A szerzőknek igazuk van tehát abban, hogy a már megjelent ADAM-ot kiegészítő adatgyűjtéssel jobb szintre kellene hozni, ehhez azonban az adatfelvétel egész koncepcióját is közelíteni kellene a tervezett honfoglalás- és kora Árpád-kor leletkataszteréhez. A későbbi időszak adattárának felvételét ugyanis a szerzők merőben eltérő módszer szerint képzelik el: itt előbb egy „képes szótár” készülne el, majd ennek felhasználásával kellene az adatfelvevőknek egy egységes adattárat összeállítani 1141-ig, az ún. köznépi temetkezések végével nagyjából azonos időszak temetkezéseiről. Kérdés azonban, mennyire sikerül majd az 1141-es mesterséges időhatár meghatározása a leletekben gyakran rendkívül szegény templom körüli temetők esetében, s nem ártott volna a korszak települési jelenségeit leíró módszer példával szemléltetése sem. Megfontolandó a lelőhelyek térképeinek nyilvánosságra hozása, mert nagy a veszélye annak, hogy ezzel a szerzők csak a gombamód szaporodó rablóásatások vezetőinek szolgáltatnak további muníciót. Aránytalan a szerzői gárda összetétele a korszakok és lelőhelyek számának vonatkozásában is: míg a 6-9. század végéig egyetlen szerző, s egyben a szerkesztő végezné el minden munkát, a 10-12. századi emlékanyagot hat szerző is gondozná. A fentieket megfontolandó a pályázati terv szűkítését javasolnám: az avar korra vonatkozó tervek megvalósításáról egyelőre le kellene mondani. Ugyanakkor fontosnak tartanám a vizsgált időszaknak - legalább a templom körüli temetők vonatkozásában - az Árpád-kor végéig történő meghosszabbítását. A 10-12. (13.) századi lelet- és lelőhelykataszter elkészülte után lenne érdemes újra visszatérni az avar korra, s már ennek az új szemléletű kataszternek a tapasztalatait felhasználva lenne érdemes egy „avar képes szótárra” alapozott, megújult avar leletkatasztert létrehozni. Megvalósíthatóság Reális a 4.a. pontban leírtak megfontolása mellett, és abban az esetben, ha a magasan kvalifikált kutatók is munkaidejük jelentős részét ennek a feladatnak a megoldására fordítják. Pénzügyi realitás Módosítandó. A zsűri összefoglaló véleménye: A bírálatok alapján a szakmai zsűri nem tartja támogathatónak a pályázatot. II. ADAM és ÁRPÁD (OTKA-pályázat, 2007) Terveink szerint az új ismeretekkel bővülő ADAM III. és a szerkezetében és tartalmában is megváltozó FÉK II. (új nevén: ÁRPÁD) közös internetes portálra kerül: egységes szerkezet, térinformatikával támogatott számítógépes adatbázis, melynek lekérdezési nyelve magyar és német (az avar korszaknál), illetve magyar és angol (az ÁRPÁD esetében). Ezt az elképzelést - mindenki tisztában van vele - csakis az érintett szakterület széles körű összefogásával tudjuk megvalósítani. A részletekről a szerkesztőbizottság tagjai (Benkő Elek, Kovács László, Langó Péter, Révész László, Takács Miklós, Türk Attila) nevében 2006. december 11- én felhívást bocsátottam közre e-mail-en, melyre 2007. májusáig több mint 30 kolléga válaszolt, s névsoruk azóta is folyamatosan bővül. A felhívás szövegét 2006. december 4-én közreadtam a Magyar Régész Szövetség ülésén a Magyar Nemzeti Múzeumban. A szerkesztőbizottság több ízben tárgyalta a címszavak szerkezetét, s végül a következő mintacím szó formában állapodott meg: 01. XX-XX-XXXX-XX (azonosító kód) 02. ABASÁR - Bolt tető, Kultúrotthon 04. HE, M 05. 1958; 1970; 1972 06. építési munkások; Nagy Árpád 07. épületalapozási munkálatok; leletmentés; tervásatás 08. FÉK I. száma 09. A munkások 1958-ban kb. 10, többségében melléklet nélküli vázat bolygattak meg, köztük minimum egy trepanált koponyájút. A bejelentett mellékletek (3-3 hajkarika egy sírban, a koponya két oldalán; gyöngyszem; gyűrű; széles kő az egyik váz mellkasán) közül ma 6 db. bronz vagy rosszezüst kisméretű, bordázott S-végű huzal hajkarika, egy hordó alakú (arany?) fémfóliás áttetsző üveggyöngy van meg. A leletmentés során 12 sírt tártak fel (a mellékletek: 3 hajkarika és egy „sodronygyűrű” elvesztek). Az 1-2. sírhoz tartozó tárgyak: 2 db nagyobb, bordázott végű, és 3 kisebb S-végű hajkarika, 2 db bogyós fülbevaló, üvegpaszta gyöngysor. A már 1970-ben kibontakozó négyoszlopos rotunda és a csatlakozó monostor (?) falainak kibontása 1972-ben fejeződött be (leletanyag: nyílhegy, bográcstöredék). 10. A sírok egy összefüggő 11-12. századi temetőre utalnak. Az épületeket az ásató a 11. sz. 2. felére tette. Kiegészítő kérdések: Alapkutatás-e, vagy alkalmazott kutatás: mindkettő. 246
