Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 26. (Szolnok, 2018)
Régészeti tanulmányok - Ádám Márk: A szolnoki vár szórvány kályhaszem anyagának vizsgálata
TISICUM XXVI. váron belüli, mai Szent István és Gutenberg tér területéről származik. (1. kép) Mennyiségüket tekintve 228 db-ról van szó, melyek között előfordul ép is, nagy része viszont töredékes. Tehát a leletanyag nem köthető biztosan meghatározható réteghez, illetve objektumhoz. Kivételt képez egy leletmentésből származó kályhaoromdísz,14 illetve egy be nem jelentett földmunka során előkerült bögre alakú kályhaszemtöredék.15 Az utóbbi 70 évben történt, várakkal kapcsolatos kutatások, ásatások, illetve alföldi falufeltárások segítenek a kályhaszem anyag csoportosításban, illetve időben való elhelyezésükben. Az egész szórványanyagot megvizsgálva két csoportot különböztethetünk meg. Az egyik az Alföldön elterjedt bögrés szemeskályhák, a másik pedig a balkáni, mázas kupa alakú szemes kályhák csoportja. Ezeken belül több alcsoportot is el lehet különíteni. A leletanyag csoportosítása Alföldi bögrés szemeskályhák A késő középkori településeink területén folytatott terepbejárások, illetve ásatások alkalmával nagy számban találhatunk bögre alakú kályhaszemtöredékeket. Ezek a szemek a kívül fűtős, vastag sárfallal épült kályhák oldalában voltak elhelyezve. Feltárások során kevés alkalommal adódik lehetőség megfigyelni, milyen is lehetett valójában a kályha. Az utóbbi évtizedek falufeltárásai során azonban annyi részinformációt sikerült nyerni, amely segíthet az egyes kályhák rekonstrukciójában, így jellegzetességeik alapján tájankénti elkülönítésükben is. Ezen típusba tartozó kályhák legbehatóbb vizsgálatát Sabján Tibor végezte, aki a szemek formai változatossága alapján igyekezett hasonlóságokat és különbségeket leszűrni nagytájaink kályhaszemanyagában. A szolnoki vár szórvány anyagának és az általa Alföldre jellemzőnek tartott példányoknak az összevetése alapján érdekes megállapításokat tehetünk. A várban található bögrés szemeskályhák kályhaszemeit hat csoportra oszthatjuk. Jó okkal feltételezhetjük továbbá, hogy ezen típusú fűtőberendezések egy részéhez tartozhatott az úgynevezett rozettás-indás sarokcsempék típusa is, így ezeket együtt kell kezelnünk. 1.1. Bögre alakú kályhaszem Az alföldi kályhák legnagyobb példányszámban előforduló elemei. A szolnoki várban is ez a csoport képviselteti a legnagyobb számban magát. Minden esetben korongoltak, bögre alakkal rendelkeznek, fenekük szűkül. Jellegzetességük a befelé néző horonnyal rendelkező szájuk. A szolnoki példányok esetében kijelenthető, hogy átlagosan 11 centiméteres szájátmérővel rendelkeznek, míg mélységük 11-13 centiméter között mozog. 14 Az 1995-ben gázvezeték-fektetés során történt leletmentéskor előkerült rozettás-pártás kályhaoromdísz helye ismert a Szent István tér északnyugati részéről. Az ásatás anyaga publikálatlan. 15 A vörösre égetett, bögre alakú kályhaszemdarabot Kertész Róbert gyűjtötte be a Szent István térről, ahol be nem jelentett földmunkák során a kitermelt föld közé volt bedobva. 1. Vörösesre égetett bögre alakú kályhaszemek. Korongolt hengerben végződő kúpos formával rendelkeznek. Peremük belső oldalán korongolt borda található. Szájuk átmérője 11 cm, magasságuk 13 cm. (2. kép) 2. kép -1.1./1. csoportba tartozó bögre alakú kályhaszem (Itsz.: 69.46.2.10.) 2. Vörösesbarnára égetett, bögre alakú kályhaszemek. Korongolt hengerben végződő kúpos formával rendelkeznek. A peremük belső oldalán korongolt borda található. Az 1. csoport alcsoportjaként kezelhető, mivel formailag hasonlít rá, csak kisebb mérettel rendelkeznek. Szájuk átmérője 11 cm, magasságuk 10 cm. (3. kép) 3. kép -1.1./2. csoportba tartozó bögre alakú kályhaszem (Itsz.: 69.46.2.12.) I.2. Pohár alakú kályhaszem töredéke A szolnoki vár anyagában egyetlen vörösre égett, pohár alakú kályhaszem-oldaltöredéket sikerült azonosítani. Tagolt peremmel rendelkezik, mely alatt a tárgy oldala a felénél hasasodik, míg végül a fenekénél erősen szűkül. Tehát kijelenthető, hogy megtartotta bögre alakú kályhaszem formai tulajdonságait, de megnyújtásával pohár alakot nyert. A töredék magassága 12 cm, átmérője 9 cm. (4. kép) 230
