Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 26. (Szolnok, 2018)

Régészeti tanulmányok - Pálóczi Horváth András: A nagykunsági kun szállások kialakulása

PÁLÓCZI HORVÁTH ANDRÁS: A NAGYKUNSÁGI KUN SZÁLLÁSOK KIALAKULÁSA

1970. Les Turcs non-islamisés en Occident (Péçénègues, Ouzes et Qiptchaqs, et leurs rapports avec les Hongrois). Philologiae Turcicae Fundamenta III. Wiesbaden.

ROSTA Szabolcs

2014. A Kiskunsági Homokhátság 13-16. századi településtörténete. Doktori disszertáció. Budapest. (Kézirat)

SEBŐK Ferenc (szerk.)

2015. Anjou-kori oklevéltár XXXIII. 1349. Documenta res Hungaricas tempore regum Andegavensium illustrante 1301-1387. Budapest-Szeged.

SELMECZI László

1979. Karcag-Orgondaszentmiklós. In: Az 1978. év régészeti kutatásai. (Szerk.: SZ. BURGER Alice) Régészeti Füzetek I. Ser. 1. No. 32. Budapest. 120.

1992. Régészeti-néprajzi tanulmányok a jászokról és a kunokról. Folklór és Etnográfia 64. Debrecen.

1994. Újabb szempont I. Lajos 1349. november 5-én Gyulafehérváron kelt oklevele értelmezéséhez. In: A szülőföld szolgálatában. Tanulmányok a 60 éves Fazekas Mihály tiszteletére. (Szerk.: BAGI Gábor) A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei 49. Szolnok. 63-73.

1996. Régészeti ásatások a Nagykunságon. In: Zúduló sasok. Új honfoglalók - besenyők, kunok, jászok - a középkori Alföldön és a Mezőföldön. (Szerk.: HAVASSY Péter) Gyulai Katalógusok 2. Gyula. 57-66.

2009. A karcag-orgondaszentmiklósi kun szállástemető régészeti kutatásának néhány tanulsága. In: „Kun-kép”. A magyarországi kunok hagyatéka. Tanulmányok Horváth Ferenc 60. születésnapja tiszteletére. (Szerk.: ROSTA Szabolcs) Kiskunfélegyháza. 17-32.

2011. Kötöny népe Magyarországon. Karcag.

SZABÓ István

1966. A falurendszer kialakulása Magyarországon (X-XV. század).

Budapest.

SZENTPÉTERY Imre - BORSA Iván (szerk.)

1961-1987. Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke. Regesta regum stirpis Arpadianae critico-diplomatica. II/2-4. Magyar Országos Levéltár Kiadványai II. Forráskiadványok 9,13. Budapest.

SZILÁGYI Lóránd

1961. Árpádkori törvények. Budapest.

TÓTH Albert

2013. A város általános földrajzi jellemzői. In: Kisújszállás város története a legrégibb időktől 2012-ig. (Főszerk.: TÓTH Albert) Kisújszállás. 9-89.

VARJÚ Elemér - IVÁNYI Béla (szerk.)

1908-1928. Oklevéltár a Tomaj nemzetségbeli losonczi Bánffy család történetéhez l-ll. Budapest.

András Pálóczi Horváth The evolution of Cumin shelters in the Nagykunság region

By collating different sources, the existence of early shelters is traceable in the Cumin dwelling region of Nagykunság. The analysis of the nomination of shelters, documented in written sources since the middle of the 14th century showed that the foundation of the settlements bearing the personal names of their pagan owners could have taken place two or three generations earlier than they first appeared in written form, in some cases in the 13th century. The rich collection of Cumin language geographical names in Nagykunság also suggests the early existence of these settlements, since names denoting shelters are also evincible, however, none of these is identical with later villages. Their exact topographical location cannot be determined yet, only which settlement was in the vicinity, or which part of the area. Some medieval archaeological sites mapped during intensive archaeological topographic research can be presumed to have been relatively small shelter settlements established in the second half of the 13th century.

Knowing that, what model could be created about the settlement process of the Cumin population? The life of the first one or two generations of Cumins having come and settled down in Hungary could be characterised by extensive grazing animal farming and the use of moveable shelters - tents, yurts, yurt-wagons. The use of portable shelters persisted partly because the Cumin felt their situation in the country rather insecure. However, real steppe-style nomadic lifestyle is very unlikely to have existed in Hungary due to the different natural environment, the limited areas for families and the existing Hungarian estates. Based upon our estimates, a typical Cumin shelter-settlement on average could have been around 6-8 km in diameter and depending on the location of surface waters while grazing their stock they could move away for a further 10-15 km. They could only use pastures further away if they used the neighbouring estates or the land of villages, which would have involved legal pleading with the owners. One might imagine a semi-nomadic lifestyle where the summer pasture is near the winter shelter-settlement and which resembles the Bashkir population living on the grove steppe in the 18-19th century.

227