Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 26. (Szolnok, 2018)
Régészeti tanulmányok - Kertész Róbert - Pálóczi Horváth András - Ádám Márk: A középkori Tenyő és a Szent Péter-monostor azonosítása
TISICUM XXVI. 9. kép - Műholdfelvétel a középkori Tenyő falu és a Szent Péter-monostor környezetéről (tervezte: Kertész Róbert, készítette: Mali Péter) Jelkulcs: 1. a körmeneti kereszt és a középkori téglatöredékekkel borított felszín pozíciója, ahol a Szent Péter-monostor azonosítható; 2. a Tenyőhalom tövében kimutatott középkori és kora újkori leletek; 3. középkori települési jelenségek feltételezhető határa; 4. a középkori Tenyő falu plébániatemplomának rekonstruálható helye; 5. az Érvize vízfolyás rekonstruált nyomvonala. víz állt benne. Mindezek figyelembevételével kijelenthető, hogy az adott helyszín, amely a jelenlegi Alcsi-Holt-Tisza bal partja mentén húzódó magasparton lokalizálható, a tenyői monostor téglából falazott épületeinek maradványait rejti magában, a szóban forgó körmeneti kereszt pedig minden bizonnyal a Szent Péter-templom felszereléséhez tartozott. Az új eredmények lehetővé tették, hogy ne csak a monostor, hanem a középkori Tenyő falu helyének megállapításában egyaránt továbblépjünk. Az ugyanis vitán felül áll, hogy a monostor és a középkori falu régészeti lelőhelyének egymás közelében kell lennie, vagyis a monostor és a középkori falu topográfiai azonosítása egymással összefügg. Aligha tévedünk tehát, ha a közvetlenül a monostor mellett, tőle nyugatra, illetőleg délnyugatra fekvő, régóta ismert középkori lelőhelyet pedig Tenyő faluval azonosítjuk.86 Selmeczi László szerint 1973-ban, az olajtárolók építése alkalmával ennek a településnek a templomát és temetőjét egyaránt megsemmisítették. „A Damjanich Múzeumba bekerült leletek között honfoglalás kori kengyelek és nyílhegyek is találhatók.”87 Véleményünk szerint a templom és temető az l-lll. katonai felméréseken látható, „Kis Sziget/Peres-sziget” elnevezésű, a Tisza árteréből kiemelkedő szigeten volt. (6/5., 7/5., 8/5., 9/4., 10/4. kép) Erre a következtetésre azután jutottunk, hogy a MOL-tól származó információ alapján 1973-ban 14 db, egyenként 20.000 m3-es szénhidrogén terméktároló létesült,88 egy északkelet-délnyugati tengely mentén, amelyek közül a délnyugati rész 86 A falut korábban Selmeczi László a középkori Alcsinak feleltette meg. Lásd: SELMECZI László 1975. 27. Lásd még: KERTÉSZ Róbert 2014. 7., 2/5. ábra; KERTÉSZ Róbert 2015.250., 5/5. kép. 87 SELMECZI László 1975.27. 88 KERTÉSZ Róbert 2014. 6., 26. jegyzet; KERTÉSZ Róbert 2015. 251., 40. jegyzet. tartályai éppen a szóban forgó ártéri sziget északi felére esnek, a többiek pedig már a szigetet övező ártérre. Mivel 1973-ban a sziget jelentős hányadát megbolygatták, régészeti örökségét megsemmisítették, bizonyítani nem tudjuk, de valószínűnek tartjuk, hogy a plébániatemplom környezetében lehetett a középkori falu magja és házainak egy része. Egy másik településrészlet a szigettől keletre, a Tenyőhalom tövében volt, ahol 1999-ben két Árpád-kori, XI-XII. századi veremházat, és három, ugyancsak Árpád-kori külső kemencét tártak fel, míg a késő középkort hat, nagyméretű tároló verem, tovább hat külső kemence reprezentálta.89 (6/3., 7/3., 8/3., 9/2., 10/2. kép) A falu harmadik részletét pedig - amely talán területileg össze is függhet az előzővel (6/4., 7/4., 8/4., 9/3., 10/3. kép) - a monostortól közvetlenül nyugatra, délnyugatra lokalizáltuk, a körmeneti kereszt lelőkörülményeinek tisztázásakor lefolytatott helyszíni szemlén. Ezen utóbbi helyen középkori leleteket találtunk, ellenben pelyvás téglatöredékeket már nem. A monostor és Tenyő falu pozíciójának ismeretében érthetővé vált, hogy a budai káptalan 1339. május 8-i jelentésében miért kizárólag csak a monostor kerül említésre a Tenyőmonostora és a Szajol közötti határvonal kapcsán, a falu pedig egyáltalán nem. Ennek oka ugyanis az, hogy a monostor feküdt közelebb a szajoli határhoz, (6/1., 7/1., 8/1., 9/1., 10/1. kép) a már Szájúihoz tartozó Érvize (Erwyze) nevű vízfolyáshoz. (6., 7/6., 8/6., 9/5., 10/5. kép) A középkori Tenyő faluról feltárt topográfiai adatokat összefoglalva tehát megállapítható, hogy a település több, legalább két-három nagyobb egységből állt, amelyek közül a településmag és a templom a Tisza egyik ártéri szigetén azonosítható, (6-10. 89 PINTÉR László 2000.; MADARAS László et al. 2002.246.; SELMECZI László 2013.365. 194
