Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 26. (Szolnok, 2018)
Régészeti tanulmányok - Kertész Róbert - Pálóczi Horváth András - Ádám Márk: A középkori Tenyő és a Szent Péter-monostor azonosítása
TISICUM XXVI. 3. kép - A feszület hátoldalának részlete, 10x nagyítású mikroszkopikus felvételen (Szajol-Szajol széle dűlő, fotó: Szabó Melinda)- keresztszár szélessége: 28,7 mm;- a fecskefarkszerüen kinyíló szárvégződés szélessége: 7,8 mm;- a szárvégződések egymáshoz mért legnagyobb távolsága: 43,5 mm. A tenyői feszület legközelebbi analógiája a balatonfüredi kézi kovácsolással készített, vésett, poncolt, aranyozott vörösréz körmeneti kereszt, hegyikristály berakással, amelynek keresztformája bizánci eredetű.77 (4-5. kép) Az anyagvizsgálatot az ELTE Természettudományi Karának Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék professzora, dr. Zimmer Károly végezte, emissziós színképelemzéssel. A több helyről vett minták alapján egyértelműen kijelenthető, hogy a kereszt alapanyaga réz.78 A leletet elsőként közlő Valter Ilonától eltérően Lovag Zsuzsa a füredi kereszt anyagát nem vörösréznek, hanem bronznak tartja.79 Mivel Valter Ilona megállapítását részletes anyagvizsgálattal támasztotta alá, emiatt nincs kétségünk annak hitelességéről. A tenyői és a balatonfüredi keresztek esetében az alapanyagon, valamint a díszítetlen előoldalon, illetőleg a hátoldal díszítésén, továbbá a ráforrasztott kereten túl további feltűnő hasonlóságot mutat, hogy a corpus kezei és lábai nincsenek átütve, tehát a keresztszárakon is hiányoznak a felerősítésre szolgáló szegecsek nyomai.80 A tenyői kereszt 77 VALTER Ilona 1972.; VALTER Ilona 1972a. 78 VALTER Ilona 1972.166., 184-185.; VALTER Ilona 1972a. 233-235. 79 LOVAG Zsuzsa 1994.198. 80 A Tenyőhöz közeli Szolnokon, a Tisza Szálló építéséhez kapcsolódó földmunkák során 1926-ban megtalált, a XIII. század közepére keltezhető, aranyozott vörösréz kereszt corpusát a kézfejeknél és a lábfejeknél egy-egy, összesen három, négykarmos végű szegecs rögzíti a kereszthez, amelyek eredetileg ékkövet (vagy üveget) tartalmaztak. Lásd: KERTÉSZ Róbert 2016.85., 89. 4. kép - A balatonfüredi körmeneti kereszt előlapja (fotó: Oszkó Zsuzsa, RAINER Pál 2009.75.) ívelt szárvégződéseinek legjobb párhuzama a Magyar Nemzeti Múzeumban őrzött, 71/1897.3. leltári számú, ismeretlen lelőhelyről származó körmeneti kereszt, amelynek előlapjára ugyancsak kidomborodó keretet forrasztottak.81 A balatonfüredi kereszt Valter Ilona szerint a XI. század 81 VALTER Ilona 1972.171., 41-42. kép; VALTER Ilona 1972a. 224-225., Pl. 190
